Kaliforniában emelkedik az USA törzsterületének legmagasabb pontja a 4418 méter magas Mount Whitney, de Kaliforniában van az észak-amerikai kontinens legmélyebb területe, a -86 méteren fekvő Badwater-medence (Badwater Basin) is a Halál-völgyben (Death Valley), nem messze a Zabriskie Pointtól.
Szóval, Kaliforniában van az észak-amerikai kontinens legmélyebb területe, a -86 méteren fekvő Badwater-medence (Badwater Basin) a Halál-völgyben (Death Valley), nem messze a híres Zabriskie Pointtól, attól délre.
Illetve egészen pontosan autóval a Furnace Creek Látogatóközponttól (Furnace Creek Visitor Center) déli irányban kell elindulni a Badwater Road mentén. Útközben, negyedórás autózás után érjük el az Ördög golfpályájának (Devil’s Golf Course) nevezett helyet. Erről így ír Juhász Árpád jeles magyar tévés-geológus A természet csodái között – Sátorral az Egyesült Államokban című könyvében:
„A völgy déli részén valódi só-, tehát nátriumklorid-rétegek vannak. Ezt a sima sófelszínt a nagyobb esők alkalmával a kis záporpatakok valósággal végigszántják és jellegzetes felszínt hagynak maguk után. Ezt a részt nevezik az Ördög golfpályájának (Devil’s Golf Course), nagyon találóan, hiszen annyira egyenetlen és szabdalt, hogy a tűhegyes sókristályokkal borított felszínén csak az ördög lenne képes golfozni”.
Az az Ördög golfpályájától már csak további 5 mérföld, öt perc autóval, illetve a Furnace Creek Látogatóközponttól (Furnace Creek Visitor Center) 18 mérföld (27 km, 25 perc) a Badwater Basin Trailhead.
A Badwater-medence (Badwater Basin, magyarul „rossz víz”) egy lefolyástalan, kopár, sík terület, melyben esetenként időszakos tó alakul ki, melyet egy kis forrás táplál. Egy korai felfedezőtől származik a medence neve, mivel a kis tó vizét megkóstolta és igen sósnak találta, a víz ihatatlan, ezért mondta: „ez a víz rossz”. Más említések szerint akkor kapta a nevét, amikor egy korai földmérő öszvér nem volt hajlandó inni a mai sétány melletti forrásvízzel táplált medencéből.
A Badwater-medencénél jelentős esőzések árasztják el időszakosan a völgy fenekét, és vékony, állóvízzel borítják be azt. Az újonnan kialakult tavak azonban nem tartanak sokáig, mert a 48 mm-es éves átlagos csapadékmennyiséget az évi 150 hüvelyk (3800 mm!) párolgási ráta durván felülmúlja: ez a legnagyobb párolgási potenciál az Egyesült Államokban, ami azt jelenti, hogy egy 3,8 méteres tó egyetlen év alatt kiszáradhat. Amikor a medencét elárasztják, a só egy része feloldódik; a víz elpárolgása során tiszta kristályok formájában újra lerakódik: a tavacska mellett, ahol nincs mindig víz a felszínen, az ismétlődő párolgás vékony, hatszög alakú, méhsejtszerkezetű sóalakzatokat formál.
A tó körül van némi élet: a salicornia sótűrő alacsony bokorféle, vízi rovarok, és a sehol máshol elő nem forduló, mikroszkopikus méretű Badwater csiga is megélnek itt.
A tó mellől indul évente a világ egyik legextrémebb és legnehezebb versenye, a Badwater-ultramaraton. A futóknak 217 km-t kell megtenniük a Mount Whitney hegy lábáig. Útközben három hegyvonulaton kelnek át, összesen 4000 m szintemelkedéssel.
A tóhoz közel található az USA legmélyebben fekvő pontja (–85,5 m, azaz 282 láb). A legmélyebb pont tulajdonképpen nem itt van, hanem több mérfölddel nyugatabbra. A sós síkságon azonban veszélyes az átjárás (sok esetben csak vékony fehér kéreg a sár felett), ezért a mélypontot jelző táblát a forráshoz tették, mert a pontos hely a vízmosások miatt folyton változik, és a különbség amúgy is nagyon kicsi.
Összehasonlításul: a világ legmélyebben fekvő szárazföldi pontja a Holt-tenger partján van (−418 m). Mélyen fekszik Izraelben a Galilleai-tó is (−208 m), illetve Kínában a Turfáni-mélyedés (−154 m). Ezek mind mélyebben fekszenek, mint az amerikai szárazföld legmélyebben fekvő pontja, a −105 méteren fekvő Laguna del Carbón (49°34′34″S 68°21′5″W) Argentínában. És csak ez után jön az USA és (Észak-Amerika) legmélyebb pontja, a Badwater Basin (−85,5 m).
Kép és szöveg: Barna Béla