Ha a világ legbűnösebb városait, Szodoma és Gomora vidékét akarjuk látni, akkor a jordániai foszfátbányász városka, Safi (Ghor as-Safi, a bibliai Cóár utóda) környékére kell mennünk.
A régészek egy része biztos benne, hogy Szodoma és Gomora valahol a Holt-tenger déli medencéjében lehettek. Hogy egészen pontosan hol, arról természetesen már nagyobb viták folynak (egyesek így Steven Collins szerint északon, mások szerint Izraelben a Mt. Sedom környékén), de többen egyetértenek a Holt-tenger keleti partján.
A tudósok nagy része szerint Szodoma a Wadi Karak peremén fekvő, bronzkori Babh adh-Dhra (Báb adz-Dzira; a kar kapuja) régészeti lelőhellyel azonosítható, Mazra’a város közelében, melyet 1975 és 1983 között egy sor ókori településsel együtt Walter Rast és Thomas Schaub amerikai régészek által vezetett kutatócsoportok tártak fel. Ez a település több mint négyezer évvel ezelőtt, i.e. 2300 környékén pusztult el (utikönyvem szerint az alig 1000 lakosú településen 20 ezer sírt találtak összesen félmillió ember földi maradványaival).
Babh adh-Dhra lenne hát Szodoma, Gomora pedig a Safitól északra található Numeira városával azonosítható; állítólag mindkét hely romjait 30 centi vastag hamuréteg borítja, vagyis mindkét város rettenetes lángtengerben pusztulhatott el.
Nade mi is ennek a két városnak a története? Ott érdemes kezdeni a sztorit, hogy Ábrahám pátriárka, akitől a Biblia a zsidó népet származtatja, azt a parancsot kapta istentől, hogy hagyja el ősei lakóhelyét (Hárán környékét Észak-Mezopotámiában) és menjen Kánaánba, ahová feleségével, Sárával, valamint unokaöccsével, Lóttal el is vándoroltak.
Kánaánban Ábrahám és Lót elváltak egymástól, nehogy vita támadjon közöttük a legelők miatt. Ábrahám Hebron mellett telepedett le, Lót pedig Szodoma és Gomora környékét választotta. Magyarázók szerint elment Lót Szodomába, a bűnbe, a világi gazdagságért és kényelemért: elhagyta az Ígéret földjét, és választotta a világ kínálta gazdagságot. Szodomában aztán két angyal tért be hozzá férfi képében, akiket a város férfiai meg akartak erőszakolni: a város lakói az angyali kinézetű férfiakkal akartak fajtalankodni.
„Ekkor az Úr kénkövet és esőt hullatott az égből Szodomára és Gomorára, és elpusztította Isten ezeket a városokat, minden lakóját, s a föld minden növényét”
Pedig Lót még két szűz lányát is felajánlotta hogy ne az Isten küldötteit becstelenítsék meg. A Teremtés könyve szerint (Teremtés könyve 19,24-25) az Urat felháborította ez, és betelt a pohár, hogy a szodomiták meg akarták erőszakolni az angyalokat: „Ekkor az Úr kénkövet és esőt hullatott az égből Szodomára és Gomorára, és elpusztította Isten ezeket a városokat, minden lakóját, s a föld minden növényét”.
Ábrahám ugyan imádkozott a városokért, de nem tudta megakadályozni a Mindenhatót tervének keresztülvitelében. Szodomát és Gomorát azóta a bűn és a szexuális elhajlás metaforájaként is használják. A pusztulásból csak Lótot, feleségét és két lányát vezették ki onnan és mentették meg az angyalok, de Lót felesége a tilalom ellenére hátratekintett menekülés közben, ezért sóbálvánnyá változott.
Az undorító horror történetnek itt azonban még nincs vége. Szodoma és Gomora pusztulása után Lót és két lánya évekig egy barlangban éltek, ahol bizony durva vérfertőzés történt. Lót két kielégítetlen lánya bort itatott apjukkal, és részegen paráználkodtak vele. Kilenc hónapra rá fiúkat szültek, akik a Moáb és a Ammon nevet kapták. A két, vérfertőzésben fogant gyermek Izrael halálos ellenségeinek, a moabitáknak és az ammonitáknak lett az ősapja.
Na, ott, azt a barlangot, ahol ez a durva vérfertőzés történt, ezt néztük meg Safi városa mellett egy forró novemberi napon.
Végig a Holt-tenger mentén dél felé autóztunk Safi városáig; az utat táblák jelezték a Holt-tengeri autópályán, kocsival majdnem a barlang bejáratáig lehetett felmenni egy meredek és rossz úton.
A barlang elvileg zárva volt, de nekünk kinyitották önjelölt kísérőink, akiknek végül egy dínár borravalót adtunk. Lót barlangja (Lot’s Cave, arabul: Kahf Lút, de a helybéliek Deir ’Ain Abata néven ismerik egy közeli forrás után) amúgy egy hegyoldalban nyílik.
Van még ott egy egy kis bizánci templomrom (az V-VIII. századból) is meg egy ciszterna, illetve mozaiktöredékek. A lelőhelyet a londoni British Museum régészei tárták fel. A barlangban kora bronzkori (Kr.e. 3300-2000) leletek kerültek elő, továbbá egy felirat Lót nevével.
Miután lefényképeztük a züllött helyet, a hegy lábánál próbáltuk megkeresni A Föld Legmélyebb Pontjának Múzeumát (Lowest Point of Earth Museum), mely a Lonely Planet szerint már felépült és a régió történetét ismertető régészeti kiállításokkal, kávézóval és egy kis panzióval várja a vendégeket. Az épület valóban felépült már, de még üres volt és nem volt benne csak néhány munkás. De ettől függetlenül érdekes dolog volt a Föld legmélyebb pontján állni.
Kép és szöveg: Barna Béla
A cikk első változata 2012 márciusában jelent meg először a Nyírséghír hírportálon.
