A Föld legnagyobb kiterjedésű szigetének, Grönlandnak a fővárosa az 1721-ben alapított, húszezer lakosú Nuuk (dánul Godthåb).
Nuuk, Grönland fővárosa sziget délnyugati partján, a Nuup Kangerlua (Godthåbsfjorden, Godthåb-fjord) mellett fekszik, mely a Kanadát Grönlandtól elválasztó Davis-szoros egyik öble.
Nuuk elhelyezkedése Kanadához képest
A város fekvésének jellegzetes pontja a mintegy 20 kilométerre északkeletre fekvő, 1210 méter magas Sermitsiaq („Nyereg-hegy”); ez Nuukból szinte mindenhonnan látható. Érdekesség, hogy a hegyről kapta a nevét a Sermitsiaq újság.
Nuuk, háttérben a Sermitsiaq
A városhoz közelebb, a repülőtértől délkeletre fekszik a 772 méteres Ukkusissat (Store Malene) hegy, illetve a 440 méteres Quassussuaq (Lille Malene) hegy. Említésre méltó még a Nuuktól körülbelül 9 km-re délkeletre emelkedő, 1188 méteres Kingittorsuaq (dánul Hjortetakken, azaz „szarvasagancs”) hegy; a Kingittorsuaq első tudományos megmászása 1909-ben volt, amikor egy Alfred de Quervain vezette svájci meteorológiai expedíció megmászta a Sermitsiaqot és a Kingittorsuaqot is.
A város tehát ezen hegyek között, az északi sarkkörtől 240 km-re délre, az egész évben jégmentes Nuuk-félszigeten fekszik. Az eszkimó Nuuk (Nûk) szó jelentése egyébként „a fok”. Erről kapta a nevét a főváros, melynek 1979 óta a hivatalos neve is inuitul van, azaz Nuuk. Előtte Godthåb volt a neve, de a dánok még ma is Godthåbként emlegetik a várost.
Nuuk elhelyezkedése a sarkvidék térképén
Melyet egyébként 1728-ban alapított a Vesterbygden, egy 10. századi norvég település helyén a dán-norvég misszionárius Hans Egede és Claus Paarss királyi kormányzó, amikor áttelepült a korábbi, Kangeq szigetén létesült Reménység kolóniából (Haabets Koloni), ahová 1721-ben érkezett. Hans Egede 1721-ben épült háza ma is áll a kikötő közelében, ez Grönland legrégebbi épülete, manapság kormányzati fogadásoknak ad otthont. Az új kolóniának egyébként Hans Egede adta a Godthåb (régiesen Godt-Haab) nevet, ami „jó reményt” jelent.
Abban az időben Grönland hivatalosan még dán-norvég gyarmat volt: Claus Paarss (1683-1762) katonatiszt és királyi kormányzó első gyarmati telepének lakói lázadó katonák, fegyencek, hajadon anyák és prostituáltak voltak, akiket sorshúzással kellett összeházasítani egymással! Szintén Paarss javaslata volt, hogy Grönlandot lecsúszott dán arisztokratákkal és háztartásaikkal népesítsék be a kanadai francia gyarmatok mintájára. Igen ám, de negyven gyarmatosítója skorbutban és más betegségekben meghalt, ami oda vezetett, hogy még a grönlandi őslakosok is elhagyták a gyarmatot. Nehezen indult hát Nuuk korai története.
Sőt, 1733-ban és 1734-ben egy himlőjárványban az őslakos lakosság nagy része is meghalt, valamint Egede felesége is. Ezért Hans Egede 1736-ban, 15 év grönlandi tartózkodás után visszatért Dániába, fia, Poul pedig folytatta munkáját; Godthaab lett a dél-grönlandi dán gyarmat kormányzati székhelye.
1733-ban a morva misszionáriusok engedélyt kaptak misszió indítására, 1747-ben pedig már elegendő megtért gyűlt össze ahhoz, hogy elindítsák a Morva Testvérek Missziós Házának felépítését és a misszió hivatalos megalapítását Új Herrnhut (dánul Nye-Hernhut) néven. Ez lett a mai Nuuk központja.
A városka lassan fejlődött, 1849-ben épült a mai Megváltónk temploma, de maga Nuuk környéke válságban volt, sok grönlandi szegénységben élt. Az európaiak betegségeket és egy olyan kultúrát hoztak magukkal, amely ellentétben állt a grönlandi őslakosok életmódjával.
Amikor 1848-ban Hinrich Johannes Rink (1819-1893) dán geológus Grönlandra érkezett, meglepődött, hogy a helyi grönlandi kultúrát és identitást mennyire elnyomták a dán befolyás alatt. Rink 16 telet és 22 nyarat töltött az Északi-sarkvidéken és Grönland fejlődése révén vált híressé: Dél-Grönland királyi felügyelőjeként szolgált, a Forstanderskaber című művével pedig megtette az első lépéseket a grönlandi önrendelkezés felé, illetve ő volt az Atuagagdliutit, az első kalaallisut nyelvű újság alapítója.
Nuuk 1878-ban
A grönlandi közigazgatást 1940-ben egyesítették Godthåbban, 1940-ben amerikai és kanadai konzulátust hoztak létre, a második világháború alatt pedig újraéledt a grönlandi nemzeti identitás, elterjedt a grönlandi írott nyelv használata. A város az 1950-es években virágzott, amikor Dánia elkezdte modernizálni Grönlandot. 1979. május 1-jén Godthåb városát a grönlandi önkormányzati kormányzat Nuukra nevezte át.
Nuuk városát ma is inuitok és dánok lakják: Grönland teljes lakosságának több mint egyharmada a Nuuk Nagyvárosi Területen él: a 2024 januári állapot szerint 19872 lakosával messze Grönland legnagyobb városa. Nuuk lakossága 1977 óta megduplázódott!
Nuuk a grönlandi parlament és a Legfelsőbb Bíróság székhelye, külföldi konzulátusokkal, egyetemmel, szakképző iskolákkal, kórházzal, valamint rádió- és televízióállomásokkal. S bár ugye jogi státusza nem önálló, de autonómiája miatt, ha úgy nézzük, ez a világ legészakibb fővárosa: az északi szélesség 64°11′-én néhány kilométerrel északabbra van, mint az izlandi főváros, Reykjavík.
Nézzük most röviden ennek a fővárosnak a főbb látnivalóit, vázlatosan. Kezdjük a néznivalók ismertetését a kikötőben, Hans Egede házával (Hans Egedes Hus), mely 1721-ben épült.
Egede szobra a dombtetőn
Ha onnan észak felé sétálunk egy percre a háztól elhaladunk X. Keresztély és Alexandra királynő 1921-es királyi látogatásának emlékköve (Royal Visit Memorial Stone) mellett, és már onnan is látszik a sziklán álló Hans Egede szobor (Hans Egede Statue), melynek állítási költségeit a grönlandiak fizették, és 1922-ben avatták fel. Egede szobra mellől nagyszerű kilátás nyílik a tengerre, Nuuk óvárosára és a templomra.
A vörös színű templomot 1848 és 1849 között, úgynevezett favázas szerkezettel, szappanból és talkumból készült favázzal építették, és 1849. április 6-án szentelték fel. Később az épületet kívülről vörös fa panelekkel borították. A tornyot csak később, 1884-ben építették hozzá. A nuuki székesegyház (The Cathedral of Our Saviour, grönlandiul Annaassisitta Oqaluffia) rangot pedig csak 1994-ben kapta meg, miután 1993. május 6-án hatályba lépett a grönlandi egyházról és iskoláról szóló törvény. Grönland első püspöke 616 év után Kristian Mørk volt, akit 1994-ben szenteltek fel. Őutána a 39 éves, grönlandi születésű Sofie Petersen lett Grönland püspöke; Petersen volt a második nő, aki püspök lett a dán egyházban.
Nuuk és székesegyháza
A székesegyház belsejében, az oltárnál található két nagy sárgaréz gyertyatartó a Norvég Egyház ajándéka; a templom orgonája pedig egy 11. rendű, 1970-es Marcussen & Søn orgona. A székesegyház melletti melléképület Grönland püspökének tényleges székhelye.
Sassuma Arnaa szobor
Egede szoba és háza között is van egy Sassuma Arnaa szobor, a tengerparton: a Google térképen „Mother of the Sea” néven találjuk meg leggyorsabban. Namármost az inuit vallásban van a tengernek és a tengeri állatoknak egy istennője, a Tenger Anyja vagy a Tenger Úrnője, leggyakrabban egyébként Szedna néven ismert inuktitut nyelven. Grönland egyes részein Arnakuagsak vagy Arnaqquassaaq néven ismert ez a sellőszerű istenség, de mivel Nuuk nyugaton van, nyugat-grönlandi nyelven Sassuma Arnaa-nak, magyarul nagyjából „a mélység anyjának” nevezik. Sassuma Arnaa legendájának több változata is létezik, egyes legendák szerint egy Isarrataitsoq nevű istennő lánya; másik legenda szerint az óriás, a teremtő isten, Anguta lánya, aki éhsége miatt megtámadja szüleit. Dühében Anguta kiviszi a tengerre, és átdobja a kajakja oldalán. Ahogy Szedna a kajak oldalába kapaszkodik, a kajak levágja az ujjait, és Sassuma Arnaa az alvilágba süllyed, a mélység szörnyeinek uralkodójává válva. Hatalmas ujjaiból gyűrűs fókák, rozmárok és bálnák válnak, amelyekre az inuitok vadásznak.
Hans Egede házától délre, a kikötőben áll a Grönlandi Nemzeti Múzeum és Levéltár (Nunatta Katersugaasivia). Grönland egyik első múzeuma volt, amelyet az 1960-as évek közepén nyitottak meg. A múzeum számos, Grönland régészetéhez, történelméhez, művészetéhez és kézművességéhez kapcsolódó tárgyat és kiállítási tárgyat mutat be, és a Qilakitsoq múmiákat is bemutatja.
A grönlandi főváros egy másik múzeuma a Nuuk Művészeti Múzeum (Nuuk Kunstmuseum), mely jelentős gyűjteményt tartalmaz festményekből, akvarellekből, rajzokból, grafikákból, szappankőből, elefántcsontból és fából készült figurákból, számos tárgyat pedig Svend Junge üzletember gyűjtött össze. Különösen figyelemre méltó Emanuel A. Petersen több mint 150 festményből álló gyűjteménye.
Szintén múzeum Niels Lynge háza. 1990-ben az akkori Nuuk Önkormányzat megvásárolta Niels és Karoline Lynge hagyatékát. A pap, költő és művész, Niels Lynge (1880-1965) nyolcvanöt évesen halt meg, és azután az özvegy, Karoline élt a házban 1989-ben bekövetkezett haláláig. Amikor az önkormányzat átvette a házat, egyértelművé vált, hogy az egész ingatlan és annak berendezése önálló kultúrtörténeti darab. A berendezést nyilvántartásba vették, a ház 1995-ben nyílt meg kiállítóhelyként, és ez volt a Nuuk Önkormányzat első saját tulajdonában lévő múzeuma.
A grönlandi parlament (Inatsisartut) épülete
A kikötőtől keletre van a 31 fős grönlandi parlament (Inatsisartut) épülete, közvetlen mellette pedig a Katuaq (dánul Grønlands Kulturhus) egy kulturális központ mely koncertek, kiállítások, konferenciák és mozi helyszínéül is szolgál. A dán Schmidt Hammer Lassen (SHL) cég által tervezett épületet a grönlandi önkormányzat, a nuuki önkormányzat és az Északi Minisztertanács közös projektjeként építették, és 1997. február 15-én avatták fel.
A Katuaq egy L alakú épület, hullámzó, hátrafelé dőlő válaszfallal, amely Nuuk központi városi terére néz. A föld felett helyezkedik el, és belülről és kívülről is aranyló vörösfenyő fával burkolták. A válaszfalat az északi fény ihlette.
Mellette 2012 júliusában nyílt meg Grönland első bevásárlóközpontja, a Nuuk Center (NC). A központban található Grönland első földalatti parkolója.
A két központtól délre van Grönland Közkönyvtára és Nemzeti Könyvtára (Nunatta Atuagaateqarfia – Grønlands Landsbibliotek). Ez az ország legnagyobb referenciakönyvtára, amely Grönland kulturális örökségének és történelmének megőrzésére szolgál.
A város északi részében, a reptér közelében van az 1987-ben alapított Grönlandi Egyetem (grönlandiul Ilisimatusarfik Kalaallit Nunaat; dánul Grønlands Universitet) Grönland egyetlen egyeteme. A legtöbb kurzust dánul, néhányat grönlandiul oktatják, az órákat pedig csereoktatók tartják, gyakran angolul. Kis magyar vonatkozás, hogy egy hónapot töltött az egyetemen Till Anilla, a Budapesti Corvinus Egyetem doktorandusza, aki 2024 őszén egy kutatói csereprogram keretében utazott ki Nuukba, a doktori disszertációját ugyanis a sarkvidéki fenntarthatósági kommunikációból írja.
A városban található egy 2200 méter hosszú kifutópályával rendelkező repülőtér: a nuuki repülőtér grönlandiul Mittarfik Nuuk, a hárombetűs IATA kódja (GOH) a város és a repülőtér régi dán nevéből jön: Godthåb Lufthavn. A repülőteret eredetileg STOL-képes repülőgépek számára építették 1979-ben. 2019 és 2024 között a repülőteret átfogóan újjáépítették és kibővítették, beleértve a kifutópálya meghosszabbítását és egy új terminált, amely lehetővé teszi a nagyobb sugárhajtású repülőgépek számára. Még 2024-ben is a hosszabb távolságú sugárhajtású forgalmat a Kangerlussuaq repülőtérről üzemeltették! A nuuki repülőtéren van az Air Greenland központja.
Barna Béla
