A legaktívabb vulkán Japánban: a Sakurajima

Japán déli részén, Kyūshū (Kjúsú) szigetén Kagosima várossal szemben emelkedik az egyik legaktívabb japán vulkán, a Sakurajima.

Kyūshū (Kjúsú) Japán harmadik legnagyobb szigete (35633 km²), melyen óriási szerepe van a napjainkban is rendkívül aktív vulkánosságnak. Itt emelkedik egyrészt a Mt. Aszo, a világ legnagyobb aktív kalderája, és itt működik a legaktívabb vulkán Japánban, a Sakurajima (Szakuradzsima), mely szó szerint „Cseresznyevirág-sziget” jelentésű.

A Sakurajima tehát Kyūshū déli részén található egy hatalmas kaldera (az Aira kaldera) belsejében. Sokak szerint nem is csak Japán, hanem a Föld egyik legaktívabb vulkánjáról van szó, mely egyébként a 600 ezer lakosú Kagoshima városától 10 kilométerre fekszik és a vulkán uralja a Kagoshimából elénk táruló látképet.

A Sakurajima egy rétegvulkán (sztratovulkán), ma is látható csúcsának három csúcsa van: a legmagasabb az 1117 m magas Otake-dake, vagy Kita-dake („északi csúcs”), az 1060 méter magas Naka-dake („középső csúcs”) és az 1040 méteres Minami-dake („déli csúcs”), amely jelenleg aktív.

A hegy a Kagoshima-öböl Kinkō-wan néven ismert részén található. A szerkezeti eredetű öblöt két hatalmas beszakadásos kaldera összeolvadása növelte meg; ebből az északabbi, mintegy 20 km átmérőjű kaldera 24500 éve keletkezett, majd mintegy 20000 éve ezen a kalderán belül kezdődött újra a működés. Az első vulkán az Aira-kalderában egyébként a Kita-dake volt, körülbelül 4900-5000 évvel ezelőttig gyakran kitört, amikor is alvóvá vált. 500 évvel ezután a Minami-dake (déli csúcs) átfedésben jött létre a Kita-dake mellett. 2006 óta a tevékenység a Showa kráterre összpontosul, amely a Minami-dake csúcsától keletre található, s mely napjainkig, rövidebb szünetekkel, szinte folyamatosan aktív.

Hogy mennyire folyamatosan, ezt tekintsük most át időrendben: a feljegyzett történelemben első kitörése i.sz. 963-ban volt, majd a vulkán néhány száz évente felrobbant, például 1471-ben, egy másik ismert hevesebb kitörése pedig 1779-ben zajlott. Ezt követően a tűzhányó 1914-ig egy 78 km² területű, 8-11 km átmérőjű szigetként emelkedett ki az öbölből, de az akkori hatalmas kitörés lávaárjai és lávafolyamai összeforrasztották Kyūshūval, az Ōsumi-félszigettel.

Harangi Szabolcs a Vulkánok című 2015-ös kiadású kötetének 296-297. oldalán is több oldalt szentel a Sakurajima vulkánnak, de erről az 1914-es kitörésről a Tűzhányó blogon is írt Dr. Harangi Szabolcs 2010-ben:

„A várost 1914-ben a Sakurajima nagy erejű kitörését követően több centiméter vastag vulkáni hamu borította be és több mint 2500 épület omlott össze. Ez volt Japán egyik legnagyobb vulkánkitörése a történelmi időkben. A vulkáni működést megelőzően erős földmozgások történtek. Habár a vulkán ekkor már egy évszázada nem működött, a földrengések alapján a szakemberek egyértelműen következtettek a közelgő kitörésre. 22 ezer embert telepítettek ki az ekkor még vulkáni szigetről, és Kagoshima akkor mintegy 70 ezer lakosának nagy részét is evakuálták. Egy nappal később hatalmas robbanással 10 kilométer magasra emelkedett fel a sűrű hamufelhő, amiben villámok cikáztak. A szél kelet felé térítette el a vulkáni hamuanyagot, 20 kilométer távolságban is 1 méter vastag vulkáni üledék halmozódott fel. Ezt követően izzó láva ömlött ki a kráterekből, amelynek anyaga feltöltötte a sziget és az Oosumi félsziget közötti 400 méter széles öblöt, ezzel félszigetté alakítva a tűzhányó területét”.

Meglepő módon annak ellenére, hogy mekkora volt a kitörés, mindössze 28 ember halt meg (a földrengések okozta halálesetek nélkül).

1955 óta a Sakurajima kis megszakításokkal folyamatosan működik: évente több ezer apró robbanás történik, amelyek hamut dobnak a hegy fölé néhány kilométeres magasságba. A Sakurajima Vulkán Obszervatóriumot 1960-ban hozták létre e kitörések megfigyelésére. Nagyon aktív volt az 1970-es és 1980-as évek közepén: 1986-ban egy 2,5 méter átmérőjű, 5 tonnás kőzetblokk csapódott be egy, a krátertől 3 kilométer távolságban lévő emeletes épületbe, mely áttörve a betonfödémet a földszintre hullott – 6 ember sérült meg ekkor.

Veszélyessége miatt 1991-ben a Sakurajimát beválogatták az úgynevezett „Decade” vulkánok közé, amelyek különösen kiemelt figyelmet kapnak.

2009 óta a tűzhányó ismét sűrűbben lövell ki vulkáni hamuanyagot: március 10-én a Sakurajima kitört, és 2 km-es távolságra is törmeléket bocsátott ki.

Rá egy évre, 2010-ben pedig a Tűzhányó blogon Dr. Harangi Szabolcs azt írta a Sakurajimáról: „Kitörési rekord: 549 robbanásos kitörés fél év alatt – 2010. június 20-án a japán Sakurajima tűzhányó megdöntötte saját rekordját: ebben az évben már az 549-dik robbanásos kitörése volt a hétvégén, ami máris több, mint az előző évi produktuma (548 kitörés a teljes évben)!”

Ugyancsak ez a blog számolt be róla, Vulkánhírek innen-onnan rovatában, hogy „A japán Kyushu szigetén található Sakurajima tűzhányón 2011. február 7-én reggel egy erős robbanásos kitörés történt, melynek során 2 km magasra (tengerszint felett) emelkedett a vulkáni hamufelhő. A kitörési felhő most a Minami-dake nevű kráterből tört fel, mely 2009 októbere óta először lépett működésbe”.

2011. december 9-én újabb kitörési rekordját döntötte meg a Sakurajima: idén már 897-dik kitörését mutatta be! Harangi Szabolcs kommentárja szerint „ezek a kitörések mind pompázatosak, magukon viselik a stromboli-jellegű kitörések szépségét, de annál jóval energikusabbak és inkább a vulcanoi-kitörések jegyeit viselik.”

2012. május 25-én a Sakurajimának újabb látványos kitörése volt villámokkal, erről is beszámolt a Tűzhányó blog:

„Egy látványos webkamera felvételt adunk közre, amelyen a japán tűzhányók fenegyereke, a Föld egyik legaktívabb tűzhányója, a Sakurajuma tűzhányó tegnapi működése követhető. A négy webkamera állásból páratlanul szépen követhető egy vulcanoi-jellegű kitörés, amelynek során izzó lávacafatok borítják a vulkán oldalát, miközben sűrű hamufelhő emelkedik a kráter fölé, amiben villámok cikáznak. Minden együtt van, amitől egy vulkánkitörés szemet gyönyörködtető és egyben hátborzongató is! A kitörési felhőkben kialakult villámokról Erik Klemetti Eruptions blogjában olvasható részletek. A látványos jelenség oka még nem teljesen ismert”.

Egy évvel később, 2013. július 22-én szintén arról számolt be a szakblog, hogy egy erőteljes vulcanoi-kitörés történt a japán Sakurajima tűzhányón. A kitörés előtt több órán keresztül nem észleltek semmit a vulkánon, ami ezen a hiperaktív tűzhányón szokatlannak mondható. A vulcanoi-típusú működésre jellemző, ágyúlövésre emlékeztető, erőteljes hanghatással járó robbanásos kitörés során közel 4 km-re emelkedett fel a gomba-alakú kitörési hamufelhő és a környéken több órán keresztül hamueső hullt. A vulkáni hamufelhőben a szokott villámok cikáztak, a látványos eseményt az alábbi felvételek örökítették meg.

De látványos felvételek járták be a világsajtót 2013. augusztus 22-én is, amikor is hamuval borította be Kagoshima városát a Sakurajima erőteljes robbanása. A kitörési felhő 5 km magasra emelkedett, a The Japan News szerint 1955-óta ez volt a legmagasabb kitörési felhő, amely a Showa kráterhez kötődik. A robbanás ereje fél méter átmérőjű bombákat repített 1.3-1.8 km távolságba. A kitörés során a tűzhányó oldalán egy piroklaszt sűrűség ár zúdult le, amely 1 km távolságba jutott.

A hamufelhőt a szél nyugati irányba sodorta, így nem sokkal a robbanás után Kagoshima fölé érkezett és a szép, napfényes égbolt hamarosan elsötétedett, ahogy a várost belepte a sűrűn hulló vulkáni hamu.

A hamuhullás akkor leginkább a vasúti közlekedésben okozott gondokat, de az emberek az arcukat eltakarva, esernyővel közlekedtek az utcán, hogy megvédjék magukat az apró szemű vulkáni hamutól. A vulkáni hamu ugyanis nem (csak) azért veszélyes, mert 2 mm-nél kisebb szemcsékből áll, hanem azért is mert zömében üvegessé dermedt kőzetolvadék alkotja: tehát olyan mintha apróra zúzott üvegport lélegeznénk be.

2013. szeptember 25-én ismét nagyot durrantott és a vulcanoi-kitörés eredményeképpen sötét hamufelhő tornyosult a kürtő fölé.

2015 augusztusában a japán meteorológiai hivatal 4-es szintű vészhelyzeti figyelmeztetést adott ki, amely arra kérte a lakosokat, hogy készüljenek fel a kiürítésre. A tudósok arra figyelmeztettek, hogy hamarosan nagy kitörés történhet a vulkánnál; végül 2016. február 5-én tört ki. Aztán pár hónappal később, július 26-án vulkáni hamut lövellt 5000 m-re a levegőbe.

2020. október 3-án, 07:35 UTC-kor a vulkán ismét kitört, ezúttal az Aira-kalderából. A Tokiói Volcanic Ash Advisory Center (VAAC) vulkáni hamura vonatkozó figyelmeztetést adott ki a légi közlekedésre.

2022. július 24-én, robbanásveszélyes kitörés történt a vulkán csúcskráterében, és a salak 2,5 km-re szétszóródott a krátertől. Ezt a kitörést követően a Japán Meteorológiai Ügynökség a kitörési riasztási szintet 3-ról 5-ös szintre, a legmagasabb szintre emelte, és maximális elővigyázatosságot és evakuálást sürget. Ez volt az első alkalom, hogy 5-ös szintű kitörési riasztást adtak ki Sakurajima esetében.

2023. február 9-én kitörés történt a Showa kráterben a Sakurajima szigeten; a kagoshimai meteorológiai hivatal szerint a csóvák 1000 méteres magasságba emelkedtek.

2024. február 14-én a Minami-dake-kráterben Sakurajima szigetén kitörés történt, amely több mint öt kilométer magas csóvákat bocsátott ki, és 1,3 kilométerre sziklákat lövellt ki.

xxx

Láthatjuk tehát, hogy a vulkáni tevékenység jelenleg is folytatódik, sokszor vulkáni hamut hullatva a környékre. A kitörések időrendje után most nézzük röviden magát a vulkánt és környékét.

Nos, a Sakurajima a Kirishima-Yaku Nemzeti Park része, és lávafolyása természetesen jelentős turisztikai attrakció. Ráadásul a vulkánnak köszönhetően a Sakurajima környékén számos meleg forrású üdülőhely is van. Külön érdekesség, hogy Sakurajima egyik fő mezőgazdasági terméke egy hatalmas kosárlabda méretű fehér retek (Sakurajima daikon): feljegyeztek ebből már 35 kg-os példányt is.

A turistáknak egyébként nem engedik, hogy megmásszák a tűzhányót, ám a közelben több nagyszerű megfigyelőpont (Yunohira Observation Deck, Arimura Lava Observation Deck, Nojiri-kawa Observation Deck) is van, amelyek a végtelen lávafolyam egy-egy része felett átívelő gyalogjárókon át közelíthetők meg.

A félszigeten lévő komptermináltól délre működik a Sakurajimai Látogatóközpont (Sakurajima Visitor Center), mely a vulkánról, annak kitöréseiről és geológiájáról szóló kiállításokkal várja az érdeklődőket (nyitva minden nap 9-17 óráig). A központ fő attrakciója az a működő modell, amely bemutatja, hogyan növekszik a tűzhányó az évek során. A közelben rövid, lávával burkolt gyalogút vezet a part mentén egy kilátóhoz (Hakamagoshi-Karasujima Lava Trail).

A látogatóközponttól délre terül el az Eltemetett Karasu-jima, ahol az 1914-es kitöréskor a lávafolyam teljesen elborította a part melletti kis szigetet. A hegyoldalon lezúduló láva három falun hömpölygött keresztül, és több mint 1000 otthont pusztított el.

A félsziget déli részén van a Hayashifumikobungakuhi Park: itt találjuk az író, Hayashi Fumiko emlékművét; Hayashi írja híres versében, hogy „bár egy virág élete rövid, szenvedései számosak”. A közelben találhatók a Furusato Onsen meleg vizű forrásai. A Furusato Kanko hotelhez a sziklafalra épült, úszómedence méretű rotemburo tartozik. Mivel a fürdő egyben szentély is, a vízben is kötelező a yukata (pamutkimonó) viselése.
A félsziget keleti oldalán találjuk az Eltemetett Kurokami Torii-t (Kurokami Buried Shrine Gate), mely egy 3 m magas torii (kapu), amelynek mindössze a felső harmada áll ki a vulkáni hamu alól.

Barna Béla

 

Ha szívesen utaznál velem, kattints ide! Ha tetszett, támogass minket!