A világ legmagasabb pálmái a Cocora-völgyben

A kolumbiai Andokban, a Nevado del Ruíz Nemzeti Parkban, a Tolima és a Quindio vulkánok aljában nyíló Cocora völgyben állnak a Föld legmagasabb, 50-60 méteresre is megnövő pálmái.

Kolumbiában az Andok hegyei uralkodnak, s három hegyláncra oszlanak az országban a Nyugati-Kordillera (Cordillera Occidental) a csendes-óceáni partvidéken, a Keleti-Kordillera (Cordillera Oriental) és a közöttük lévő Középső-Kordillera (Cordillera Central) láncaira. Hogy be tudjuk határolni, itt fekszik Medellín, Manizales és Pereira városa is.

Az Andok láncait tulajdonképpen a Nazca-lemez alábukása (szubdukciója) a dél-amerikai lemez alá hozta létre, s ehhez vulkáni működés is kapcsolódott. Most csak két vulkánt említenék, mégpedig a Nevado del Ruíz Nemzeti Parkban, a Tolima (5276 m) és a Quindio vulkánokat. Ezen vulkánok aljában nyílik ugyanis a Cocora-völgy, jelen bejegyzés tárgya. A Cocora-völgy legfontosabb látnivalója talán, hogy itt nőnek a Föld legmagasabb, 50-60 méteresre is megnövő pálmái.

A Cocora-völgyet a pontosan 2000 méter magasan fekvő Salentóból közelíthetjük meg, mely falu egyébként sokak véleménye szerint Dél-Amerika egyik legszebb és leghangulatosabb kis faluja. A Cocora egy quimbaya hercegnő neve volt, Acaime főnök lánya, jelentése pedig vízcsillag.

Salentóból dzsipekkel juthatunk el jó minőségű úton Cocora faluba. Ezek a dzsipek egyébként Willy’s terepjárók, amiket még anno nagyon régen, bő félévszázada az USA-tól vásárolta Kolumbia, hogy a rossz utakon nehezen megközelíthető kávéföldekről le tudják hozni a kávét. Időközben az utat megjavították, Salento sincs már a gerillák kezén, de a turisták miatt is jó, hogy meghagyták a Willy’seket.

A dzsipek a 2400 méter magasan fekvő Cocora faluig visznek, innen indul fel az ösvény a Rio Quindío patak völgyében, eleinte legelők, majd sűrű erdőkön át fel az Acaime, vagy más nevén (Herencia Verde) fincához, sőt egyes térképeken már csak „kolibrik házaként” (Casa de los Colibríes) jelölik. Az Aceime 2800 méter magasan fekszik, belépődíj van, de ezért egy kis kávét és sajtot is kínálnak a kolibrifotózás mellé.

Az egyik Dél-Amerikát nagyon ismerő blogger, Nagy Endre szerint „a ma már inkább ökolodzsként működő farm inkább hasonlít egy egzotikus madárparkra, semmint gumicsizmás rancherók lakhelyére. A bokrok virágai körül ezerszám repkednek a kolibrik. Húsz perc alatt kilenc fajtát tudok megkülönböztetni, ilyen fajgazdagságot eddig sehol nem láttam. Fotózgatás közben az erdőből kikocog egy ormányos medve. Hondurasban és Guatemalában sokszor láttam, sőt ettem is ilyenfajta állatot, de ennyire fotogén egyeddel még sehol nem találkoztam – írja Nagy Endre.

Az Acaime után visszafordulva és egy másik ösvényre térve további emelkedők után a 2900 méter magasan álló Finca La Montañához érünk, ahonnan igen jó a kilátás. Látszik innen a Cerro Morrogacho 3400 méter körüli szép alakú hegye is. Lefelé ereszkedve az ösvényen újabb jó kis kilátóhelyek bukkannak elő, ahol megpillanthatjuk a Föld legmagasabb pálmáit.

Ez pedig az óriás viaszpálma (Ceroxylon quindiuense, régebbi nevén andesi viaszpálma, Ceroxylon andicola). Az újabb latin név is mutatja, hogy ez a pálma a Kolumbia északnyugati részén lévő Quindío megyében él, egészen pontosan itt a Cocora-völgyben honos, endemikus fajról van szó. A helyi spanyol neve is erre utal: Palma de cera del quindio.

Az akár 45-60 méter magasra megnövő növény a világ legmagasabb pálmája és egyben legmagasabb egyszikű növénye is. A viaszpálma elnevezés pedig szintén logikus, a növény világos törzsét viasz borítja.

A növényt Gustav Karl Wilhelm Hermann Karsten (1817-1908) német botanikus és geológus írta le először s publikálta Hannoverben 1860-ban. A stralsundi születésű tudós Alexander von Humboldt példáját követve 1844-56 között beutazta Dél-Amerika északi részét (Venezuela, Ecuador és Kolumbia). 1856 és 1868 között a berlini mezőgazdasági főiskola professzora volt, majd a Bécsi Egyetem növényélettani professzora (1868–72).

A viaszpálmát Belisario Betancur kormánya javasolta kolumbiai nemzeti fájaként megőrizni s megvédeni törvény útján, melyet 1985-ben ratifikáltak is.

A túra körtúra, bármely irányban megtehető, sőt kombinálható lovastúrával is. A völgyből, ha lóval indulunk, akkor három kilométert tudunk megtenni lóval, a pálmák kilátóhelyéig. Innen 6 és fél kilométer az Acaime, onnan pedig 6 kilométer le vissza a dzsipek indulási helye a völgyben.

Kép és szöveg: Barna Béla

Ha szívesen utaznál velem, kattints ide!
Ha tetszett, támogass minket!