Az Ilona-vízesés a Mátrában

A Mátrában, Parádfürdőtől délre, az Ilona-völgy végében találjuk Magyarország legnagyobb szintkülönbségű természetes zuhatagát, az Ilona-vízesést, mely egy 10 méteres andezitfalról 6-8 méter vízmagassággal zubog alá.

Parádfürdőről több gyalogtúrát is tehetünk, legszebb és legnépszerűbb útvonal azonban Parádfürdőről indulva az Ilona-völgybe vezető túraút. Apropó Ilona: a völgy és a patak is Károlyi György (Széchenyi István barátja, a Magyar Tudományos Akadémia egyik alapítója) unokájáról kapta a nevét.

Dessewffy Ilona 1871. november 28-án született Vicenzában és 1945-ben halt meg Budapesten

A gróf egyetlen leánya, a Bergámóban született Károlyi Pálma grófnő (1847–1919) 1869-ben férjhez ment Dessewffy Aurél (1846–1928) cserneki és tarkeői grófhoz, az aranygyapjas rend lovagjához, az utolsó országbíróhoz, és házasságukból 1871-ben született Ilona leányuk, a völgy névadója tehát Dessewffy Ilona volt. Dessewffy Ilona 1871. november 28-án született Vicenzában és 1945-ben halt meg Budapesten.

A szépséges Dessewffy Ilona életútja meglehetősen fordulatos volt, Rómában például megismerkedett dr. Hofer Kuno svájci attaséval, akivel hamarosan össze is házasodtak – érdekesség, hogy az esküvőjük a Magas-Tátrában volt, erről fotó is maradt fenn. Ezt követően Magyarországra költöztek, s a férj nevéhez köthető a börzsönyi Királyrét felvirágoztatása. Ám svájci diplomatánknak nem volt elég Ilona, állítólag egy szeretőt is tartott, egy angol nőt (Mrs. Reginald Boulter), aki egy titkos találkozásuk alkalmával a svájci St. Moritzban a Carlton-szállóban egy pisztollyal nemes egyszerűséggel agyonlőtte Ilona férjét.

Az Ilona-völgy, az Ilona-vízesés persze szépséges. De kedves olvasó, elgondolkodtál már azon, hogy vajon hogyan nézett ki az Ilona-vízesés névadója? Nos, hülye kíváncsiságom miatt rögtön ez jutott eszembe: szerencsére fennmaradt az esküvőről Tátralomniczon készült kép, melynek készítője Spády Géza, illetve létezik Dessewffy „Ili” Ilona (1871–1945) fiatalkori portréja is, melyet Székely Aladár fotós készített. Íme.

Az Ilona-völgyben az aszfaltozott út személygépkocsival pont a Szent István-csevice kútig járható, de sokkal élménydúsabb bringával, babakocsival vagy lovaskocsival megközelíteni, vagy persze gyalog: Parádfürdőről a zöld és sárga sáv jelzésen a Sándor rét és Hagymáspuszta érintésével pontosan 3,4 kilométer távolságot kell a kútig sétálni.

A Szent István-csevice kút a Pál-bükk (468 m) keleti lejtőjének aljában, 290 m tszf. magasságban (N 47° 53,919′ E 20° 3,378′) található. A hangulatos kerekes-kútból a vederrel először fel kell húzni egy adag vizet, majd azt a kút kávájánál kiöntve egy fémcsövön keresztül kifolyik, hogy fel tudjuk tölteni kulacsainkat. Egyes leírások szerint azonban „vizéből sajnos már nem ajánlatos inni”.

Az ásványvíz karaktere szulfátos kalcium-magnézium-hidrogén-karbonátos jellegű (SCHULHOF Ö. 1957). És bár rengeteg leírás utóvulkáninak írja le, a 2010-es kiadású Mátra monográfia szerint „a gáz eredete egyébként nem utóvulkáni működés eredménye, hanem a mészkő aljzat átalakulásából szabadul fel, majd töréseken keresztül szivárog a felszínre”. Ugyancsak ezen Mátra monográfiában foglalkozik a kút különlegesnek mondható történetével Harkai Miklós és Prakfalvi Péter. Az ő leírásukból (A Mátra felszíni és felszín alatti vizei) tudható, hogy az Ilona-patakban az 1900-as évek elején figyelték meg a szén-dioxid gáz buborék formájában történő feláramlását.

Kíváncsiak voltak a gáz eredetére, ezért a patakot 1925-ben elterelték. A megjelölt helyen 1 m átmérőjű kútgyűrűk süllyesztésével lefelé haladva a gáz mennyisége rohamosan növekedett. Csak a patakágy üledékei tartalmaztak vizet, alatta száraz volt a kőzet, amiben 6 m mélységig haladtak, ahol elérték a CO2 beáramlásának a helyét. A kút vízellátását a patakágyból oldották meg, onnan vezették a vizet bele.

1927-ben tovább mélyítették a kutat, 30 cm átmérőjű fúróval, 21 méterig, miközben biotit-amfibol andezitben (Recski Andezit Formáció) haladtak. Annak érdekében, hogy a bevezetett talajvíz minél inkább dúsuljon a CO2-vel, a kutat a talptól a felszín alatt 4 méterig, azaz 17 méter vastagságban andezittörmelékkel töltötték fel. „Mindezekből láthatjuk, hogy a parádi Szent István-kút emberi beavatkozással, a talajvíz és a gázkiömlés egyesítése révén keletkezett.” (MARSCHALL F. 1929).

A Szent István-csevice kúttól további szép „vizes” túrát tehetünk. Ám ezúttal nem forráshoz, hanem Magyarország legmagasabb természetes vízeséséhez, az Ilona-völgyi vízeséshez indulunk. A Szent István-csevicétől a zöld sáv, majd a zöld kör jelzés visz fel a zuhataghoz. Utunkat fantasztikus szépségű fasor kíséri, mely fasort gróf Károlyi Mihály telepítette a recsk-parádi fasorral nagyjából egy időben. Az út egyik oldalán 170, a másik oldalán pedig 162 fa szegélyezi utunkat, szinte végig az Ilona-völgyön.

Az Ilona-völgyön egyébként egy 6,5 km hosszú tanösvény is végigvisz, mely a völgy földtani érdekességeit mutatja be, állomásai Parádfürdőtől az Ilona-völgyi-vízesésig visznek. Az Ilona-völgy végében találjuk Magyarország legnagyobb szintkülönbségű természetes zuhatagát, az Ilona-vízesést, mely egy 10 méteres piroxénandezit-falról 6-8 méter vízmagassággal zubog alá, különösen hóolvadáskor szenzációs látvány.

Az Ilona-vízesés már zenekart is megihletett, 2007-ben a Crystal együttes (Lajtai Kati, Kasza Tibor, Kasza Gábor) itt forgatta Álom című klipjét.

Az Ilona-vízeséstől térjünk vissza a csevicéhez, majd onnan Parádfürdőre egy pár látnivalót megtekinteni. A ritka gyógyvízkinccsel bíró Parádfürdőt már 1730-ban gyógyhelyként említik, 1827-29 között nagyarányú építkezések kezdődtek, majd 1869-ben felépült a nevezetes Cifra istálló. Az Ybl Miklós tervei alapján gróf Károlyi György építtetett uradalmi istállót díszes külseje és vörös márvánnyal díszített belső kialakítása miatt Cifra istállónak nevezték, 1971 óta működik benne a kocsimúzeum és lovarda. A fürdőhely első név szerint ismert vendége egyébként Fáy András volt, de meg lehet említeni Kossuth Lajos nevét is, aki szintén az itteni fürdőkben próbálta egészségét helyreállítani.

Az 1870-es évektől Ybl Miklós tervei alapján szállodaépítések kezdődtek, ekkor, 1873-ban épült a mai Gyógyfürdő Kórház is; a gyógyszanatórium Freskó Éttermében van a parádi fürdőéletet bemutató 1941-ben elkészült híres freskó, Haranghy Jenő (1894-1951) debreceni festő alkotása. A festő megelevenítette Arany János Buda halála c. eposzából a Mátrai vadászatot, valamint Jókai Mór látogatását Laborfalvi Rózánál és Kossuth Lajos menyasszonyánál, Meszlényi Júliánál.

Kiemelten kell szólni Európa két „vízmúzeuma” közül az egyikről, a gyógyintézetben lévő Ásványvíz Gyűjteményről (Kossuth utca 221.) Huszonöt országból származik az itt kiállított több mint 350 palackból álló gyűjtemény, amely 1987 óta látogatható. Külön részleget kapott a parádsasvári forráshelyű parádi víz.

És végül, de nem utolsó sorban 1893-ban nyitották meg Károlyi Gyula lányáról, Károlyi Erzsébetről (1872-1954) elnevezett Erzsébet Szállót (2002 óta Erzsébet Park Hotel néven).

Politikatörténeti érdekesség, hogy a szállóval szemben, a parádfürdői kastély (a mai elhanyagolt Idősek Otthona, Bányalaposi utca) falai közt töltötték mézesheteiket Károlyi Mihály és felesége, Andrássy Katinka 1914. november 4-i budai esküvőjük után.

Kép és szöveg: Barna Béla

Személyes: Parádfürdőhöz nagyon sok személyes emlék fűz, édesanyám és nagymamám hosszú heteket töltöttek itt sokszor a Parádfürdői Állami Kórházban, többször is, s amikor jártunk hozzájuk látogatóba, mindig kirándultunk a környező hegyekbe.

De lányom első igazi kirándulása is ide vezetett: két hónapos korában már babakocsival toltuk itt 2001. február 11-én, majd egy évvel később, 2002 januárjában már az akkor még nagyon ritkának számító háti hordozóban gyalogoltunk fel vele a vízeséshez.

De forgattam itt egri egyetemi hallgatókkal 2004-ben, hoztam ide csoportokat is: 2014. március 8-án a TranszMátra túrát csináltuk meg egy baráti kompániával, 2020. január 25-én egy gimnáziumi túraszakkört kalauzoltam, 2023. április 22-én pedig egy céges túrát vezettem ide, hogy csak néhányat említsek.

Ha szívesen utaznál velem, kattints ide!
Ha tetszett, támogass minket!