A Csörgő-patak völgye a Mátrában

Az ország legmagasabban fekvő településén, Mátraszentimre határából három patak indul útjára lefelé. A Hutahelyi-patak, a Narád-patak és a Gedeon-patak egyesüléséből születik a Csörgő-patak, melynek Mátrakeresztesig tartó rövid útja a Mátra talán egyik leghangulatosabb része. 

A Csörgő-patak völgyébe érdemes kiindulópontul Mátraszentimrét választani, ahonnan a zöld négyszög jelzésen, a Rothadt-bércen keresztül ereszkedhetünk le az ország egyik leghangulatosabb patakvölgyébe.  A zöld négyzet, majd a piros sáv jelzés később a patak völgyéből elvezet a Vándor-forráshoz.

A Vándor-forrás a Nyugati-Mátrában, Ágasvár előterében, Mátrakeresztestől és Fallóskúttól is nagyjából egyenlő távolságra található, közigazgatásilag hivatalosan Mátraszentimre területéhez tartozik.  A szépnevű Vándor-forrás a Csörgő-patak szomszédságában, az Ágasvár 788 méteres hegyének aljában ered, 510 m tszf. magasságban (N 47° 55,174′ E 19° 49,841′).  Egy igen érdekes forrásról van szó, melynek különlegessége abban van, hogy a forrás vizének szállító szakasza a közeli Csörgő-lyuk barlangban található, ez egy nem karsztos területen igen speciális eset! Erről a barlangról 1952-ben Leél-Őssy Sándor, majd 1953-ban Székely András jelentetett meg tudományos igényű dolgozatot: e szerint a forrás és a barlangban lévő víz közötti összefüggést vízfestéssel mutatták ki; a barlangi víz megfestése után 67 óra múlva jelent meg a jelzőanyag a Vándor-forrásban.  A két pont közötti vízszintes távolság 200 m. Mi történhetett a vízzel ilyen hosszú idő alatt ezen a rövidnek tűnő távolságon? – teszi fel a kérdést Harkai Miklós és Prakfalvi Péter A Mátra felszíni és felszín alatti vizei című tanulmányában.

Nos, természetesen a megtett út nem ekkora, a zegzugos, töredezett kőzetben sokkal hosszabb utat tesz meg a víz. Ennek a folyamatnak általánosíthatóan is kettős szerepe van, írja a szerzőpáros: „egyrészt a szivacs szerepét tölti be, vagyis nem ürül le gyorsan a rendszer, száraz időszakban is van kifolyása a forrásoknak, másrészt a szűrőhatás is érvényesül, azaz megtisztul a víz akár a természetes, akár a mesterséges szennyeződésektől”.

Később egyébként a Vulkánszpeleológiai Kollektíva tagjai is kimutatták vízfestéssel a barlangban lévő Vidróczki-forrás és a felszíni Vándor-forrással az összefüggést.  A Csörgő-lyuk egyébként Magyarország legnagyobb nemkarsztos barlangja, s a Mátra egyetlen fokozottan védett barlangja: máig ismert hossza 428 m, mélysége 29,6 méter. Eszterhás István barlangkutató szerint a barlang atektonikus képződésű labirintusrendszer, mert egy megbillent helyzetű, folyamatosan csúszó riodácittufa-rétegben alakult.

Visszatérve a forráshoz, a tehát szárazabb időszakokban is vizet adó foglalt forrás kis kővályújából kifolyó vízzel bátran tölthetjük mindig kulacsunkat, a víz friss és finom. A forráson kis márványtábla olvasható: „Vándor forrás / A Budapesti Budai Torna Egylet Turista Szakosztálya 1932”. A forrást tehát 1932. június 12-én foglalták és adták át ünnepélyesen; az átadáson a BBTE tagjain kívül több turistaegyesület, a területtulajdonosok és a környékbeli községek lakóiból is többen megjelentek. Magát az ünnepséget az MTE Salgótarjáni Osztálya, Zagyvapálfalvi Osztálya, Pásztói Osztálya, valamint a Hatvani Osztály rendezte ünnepélyesen.

A Vándor-forrás vizét a Csörgő-patak vezeti le Mátrakeresztesnél a Kövecses-patakba, ami később Pásztónál a Zagyvába folyik tovább.  A forrás közvetlen mikrokörnyezetének leghíresebb látnivalója a szépséges és vadregényes andezit hasadék, a Csörgő-szurdok. A szurdok aljának nedves környezetében kidőlt fák ideális gombafotózó-helyek.

A Vándor-forrástól már nagyon közel van a híres Ágasvári turistaház, melyet még az egykori Ágasvári vadászház épületéből bővítetett ki 1925-ben a terület birtokosa, báró Hatvany Endre.

A gyönyörű Csörgő-szurdok után a patak a Bagoly-kő (Csóka-kő) és a Bárány-kő között halad. A patak mellett ahogy közeledünk Keresztes felé, találunk két újabb forrást. Az egyik a Borcsa-forrás, mely a Nyugati-Mátrában, Ágasvártól délre, a nógrádi Mátrakeresztestől nem messze található, közigazgatásilag azonban hivatalosan Heves megyében van, Mátraszentimre területéhez tartozik.

A Borcsa-forrás pontos távolsága Mátrakeresztes szélső házaitól egy kilométer. A Borcsa-forrás szinte közvetlenül a Csörgő-patak mellett ered, 482 m tszf. magasságban (N 47° 54,724′ E 19° 49,156′). A forrás egy a föld alól kivezetett ivóvíz-gumicsőből folyik ki, szinte közvetlenül a patakba, tehát nem hagyományosan foglalt forrásról van szó. Ez néha hasznos is lehet, mint azt Varga András írja a Mátra csigavilágáról. A kutató szerint ugyanis: „A források kövein, vagy kőzetrésekből itt is, ott is előszivárgó résvizekben tömegesen élnek a forráscsigák (Bythinella austriaca). Ez a néhány milliméteres állat egy speciális fedővel be tudja zárni a házát, egy ősibb csoport képviselője (…). Ha a forrás kifolyójából egy belehullott levelet kiemelünk, ott azonnal feltűnnek ezek a hosszúkás, feketés színű állatkák. A szakszerűtlen forrásfoglalásokkor kitakarítják a vízbe hullott leveleket, kibetonozzák, lefedik a forrást, ennek eredménye, hogy a megvédett forrásból kipusztul a Bythinellapopuláció.” A Borcsa-forrás tehát ilyen, forrráscsiga-védelmi szempontból egy szerencsés megoldás.

Nem ez az egyetlen forrás azonban Mátrakeresztes mellett. A faluhoz sokkal közelebb, szinte a falu szélén egy szintén B-betűs néni nevét viselő forrás fakad. A Böske-forrás egy foglalt forrás a Sólyombükk-patak betorkolásának közelében. A forráshoz figyeljünk, a piros sáv jelzésből kiágazó piros kör vezet le nagyon rövid kitérőt téve a fő turista csapásról.

A Böske-forrástól már nagyon közel van Mátrakeresztes falu, melyet a morvaországi Dalmata Ferenc, illetve a pásztói ciszterciták alapították 1740-ben, Alsóhuta néven: üveghuták működtek itt akkoriban. A ma is Pásztóhoz tartozó Nógrád megyei falu a Kövecses-patak völgyében kellemes erdei falu: mai nevét 1937-ben valószínűleg a falu felett magasodó Keresztes-bércről kapta. A keresztesiek országos hírűek a fakanálkészítésükről, szinte az egész falu ebből él.  Ha kevésnek bizonyult a Mátrakeresztestől északra fekvő Csörgő-patak völgyébe tett túra, akkor a falutól délnyugatra további „vizes” kirándulást is tehetünk: a piros kereszt jelzésen a Felső-vízesésekhez és az Alsó-vízesésekhez, illetve a Zsivány-barlanghoz csámboroghatunk el. Ez utóbbi vulkanikus területen szintén különleges a geológusok szerint.

Kép és szöveg: Barna Béla

Frissítés: 2023. november 12-én egy esős nap utáni vasárnapon jártam a Csörgő-szurdokban, ott készítettem ezt a bővizű képet, s akkor fotóztam ugyanott ezeket a gombákat is.

Ha szívesen utaznál velem, kattints ide!
Ha tetszett, támogass minket!