A Vilniusi Egyetem alapítója: Steponas Batoras

Litvánia történelmében kiemelkedő szerepet játszott Báthory István (1533-1586) amellett, hogy magyar főnemes, erdélyi fejedelem, illetve választott lengyel király volt, amellett bizony litván nagyfejedelem is, neve litvánul: Steponas Batoras. 1579-ben ő alapította meg a Vilnói (Vilniusi) Egyetemet.

Báthory István 1533. szeptember 27-én Somlyón (Szilágysomlyó – a mai romániai Șimleu Silvaniei) született. Életének egyéb mozzanatairól itt most nem ejtenék szót, arra koncentrálok, hogy a lengyel-litván vonalból emeljek ki egy-két ecsetvonást.

Természetesen tudományos körökben jól ismert ez a vonatkozása is: Gebei Sándor egri történész, a téma egyik jeles kutatója számtalan publikációt írt erről, csak hogy egyet emeljünk most ki: Gebei Sándor: A lengyel–litván Res Publica és Báthory István – az Eszterházy Károly Főiskola Tudományos Közleményei, Eger 2001.

Emellett más tudósok szintén számtalan konferencia-előadást tartottak már ebben a témakörben, csak hogy a 2016-os Litvánia és Magyarország: történelmi-kulturális-irodalmi kapcsolatok című konferenciát említsem, amelyet szintén Báthory István tiszteletére tartottak 2016. május 19-én a Vilniusi Egyetem szenátusi üléstermében.

Szóval a következőkben pár blog-bekezdésben összefoglalom Báthory István és Litvánia kapcsolatát s felkeressük vilniusi emlékhelyét, az egyetemet is.

a lengyel koronázás mellett 1576. június 29-én külön litván nagyfejedelemmé is választották

A Lengyelországba érkező Báthoryt 1576. május 1-jén Krakkóban, a waweli székesegyházban királlyá koronázták, s így Európa egyik legjelentősebb országának koronázott ura, a Lengyel–Litván Nemesi Köztársaság királya lett. Ezzel amellett, hogy az önálló erdélyi fejedelemség fejedelme volt, egy csapásra Európa legnagyobb kiterjedésű országának uralkodója lett: eleve az akkoriban hatalmas kiterjedésű Lengyelország, és a vele perszonáluniót képező Litvánia, sőt Livónia ura (a mai Észtország és Lettország területének) ura volt, de mai fehérorosz, ukrán és orosz területek is tartoztak a fennhatósága alá. Sőt, a lengyel koronázás mellett 1576. június 29-én külön litván nagyfejedelemmé is választották. Kötelezte magát, hogy vállalja a Litvánia képviselői által támasztott feltételeket: a szejmeket felváltva rendezi Lengyelországban és a Litván Nagyfejedelemségben, a litván hadsereg vezetőinek pedig csak litván nemeseket nevez ki. És azt is említsük meg, hogy 1580. május 29-én este az uralkodó a vilniusi székesegyház főoltára előtt Merkelis Giedraitis žemaitijai püspök kezéből átvette a XIII. Gergely által küldött kardot és a litván nagyfejedelmi föveget az apostoli áldással együtt.

A lengyel rendek várták egyébként azt el tőle, hogy szerezze vissza a livóniai háborúban Rettegett Iván cárral szemben elvesztett területeket. Ebben az 1579-158l-es hadjáratokban az Erdélyi Fejedelemségből és Felső-Magyarországról verbuvált zsoldosok is részt vettek. S ha már hadászat, még egy zárójeles megjegyzés, tényleg csak érdekességként: az egri várvédő Bornemissza Gergely (1526-1555) fia, Bornemissza János is Báthory István oldalán harcolt (forrás: Bornemissza Gergely fia, János katonai és politikai pályája – Balla Péter, 2015).

Báthory 1579-1581 között három hadjáratban győzte le az oroszokat: elsőként Polock várát foglalta vissza (ez ma Polack, Полацк, Fehéroroszország), majd Velikije Luki (Великие Луки) sikeres ostroma után Nevel (Невель) várát, végül pedig Pszkov ellen vonult. Emlékezésül a litvánok Báthory Istvánról nevezték el a Vilniusból, illetve Litvániából Polock felé kivezető utat (S. Batoro g.), melyen hajdan a fejedelem harcba vezette seregét (forrás: Rubaževičienė Homoki Mária).

Báthory alapította meg 1579-ben a Vilnói (Vilniusi) Egyetemet

De nem csak harcokban volt kiemelkedő Báthory: 1579-ben ő alapította meg a Vilnói (Vilniusi) Egyetemet. Egészen pontosan a jezsuiták vilniusi kollégiumának egyetemi rangra emelése, valamint az erre vonatkozó dokumentum kiadása fűződik a nevéhez. Nem mellékesen, az 1579-ben alapított vilniusi egyetem a térség legrégebbi egyeteme, amit egyébként a két világháború között egy rövid ideig lengyelül róla nevezték el: Uniwersitet Stefana Batorego volt a neve, ma egyszerűen Vilniusi Egyetemnek hívják.

„Az Academia et Universitas Vilnensis alapítása a legnagyobb esemény volt a Litván Nagyfejedelemség kulturális életében” – írja Tóth Viktória a Báthory István jelentősége a Baltikumban – oktatási intézmények alapításában játszott szerepe című dolgozatában.

„Az egyetem egykori díszterme ma az ország előkelő és reprezentatív könyvtára mintegy négymillió kötettel, dokumentummal. Az egyetem hőskorában még működő obszervatórium manapság a doktori tézisükre készülő PhD-hallgatók olvasóterme – írja dr. Ábrám Zoltán, marosvásárhelyi egyetemi tanár Báthory István emlékezete Szilágysomlyótól Vilniusig című cikkében, majd folytatja: Az államosítást követően, az ateizmus szellemében az egyetemi templomból raktárépület lett, napjainkban múzeumi részleggé alakították át. Már az egykori obszervatóriumban találkozunk Báthory portréjával, továbbá a Szent János templomban is, mielőtt kiérnénk az egyetemi épülettömb központi belső udvarára. Itt a Báthory-emlékjelek számát egész alakos falfestményével és az árkádsorban elhelyezett márványtáblával gazdagíthatjuk, amelyen az alábbi felirat olvasható: „Stephanus Bathoreus (1533–1586). Rex Poloniae. Magnus Dux Lithuaniae. Dux Transilvaniae. Conditor Universitatis Vilnensis.”

A fehér márvány emléktáblát 1994-ben avatták a Vilniusi Egyetem Nagyudvarában, a Litvániai Magyarok Báthory István Kulturális Szövetség kezdeményezésére, alkotója Petras Repšys, litván művész. Litvánia címere, Báthory István neve és rangja alatt a XVI. századbeli történész, Martin Kromer püspök De origine et rebus gestis Polonorum (1555) sorai olvashatók.

2011-ben ugyancsak a Vilniusi Egyetem épületében a kis aula mellett leleplezték Báthory István lengyel király és litván nagyfejedelem emléktábláját, amely az 1931-ben a Vilniusi Egyetem 350. évfodulójára Antoni Madeyski szobrász által készített domborműnek a másolata.

És most álljunk meg még egy zárójeles megjegyzésre: 1581. május 12.: Báthory István erdélyi fejedelem Vilnában (Wilnóban), azaz itt Vilniusban kiadta a kolozsvári egyetem alapító levelét – s mivel ezt a kollégiumot a szegedi egyetem jogelődjének tekinti (hiszen 1921-ben a Ferenc József Tudományegyetem Szegedre költözött), így bizony Báthory István 1581. május 12-i alapítólevele a szegedi universitas eszmetörténeti és intézményi gyökerének tekinthető.

 

1586. december 12-én hunyt el az akkor litván, ma Fehéroroszországhoz tartozó Grodnó (Hrodna – Гродна) városában Báthory István erdélyi fejedelem. A krakkói waweli székesegyház kriptájában temették el. A lengyelek és litvánok is az egyik legnagyobb királyukat tisztelik benne, annak ellenére, hogy élete végéig megmaradt magyarnak.

„Báthory István emlékezete nemcsak Lengyelországban, hanem Litvániában is erős. (…) A litvánok kedvezően vélekednek nagyhercegük szerepéről a lengyel–litván dualizmus egyenjogúságának biztosítása, a litván politikai autonómia gyakorlatba ültetése tekintetében. A litván történészek elismerik, hogy a valaha uralkodott legjobb litván nagyhercegek közé tartozik. Katonai megvalósításai és politikai eredményei miatt a nagy litván király, Vytautas (Vitold) után a legsikeresebb litván uralkodók közé sorolják.” – írja Ábrám Zoltán Báthory István emlékezete Szilágysomlyótól Vilniusig című cikkében.

Barna Béla

A vilniusi egyetemet 2023. szeptember elsején egy kis csapatnak megmutattam, ott meséltem el nekik mindezt Báthoryról. Ha kilátásra vagy kíváncsi, kattints a Kilátás a vilniusi egyetem harangtornyából című bejegyzésemre.

Ha szívesen utaznál velem, kattints ide! Ha tetszett, támogass minket!