Báthory István 1533. szeptember 27-én Somlyón (Szilágysomlyó – a mai romániai Șimleu Silvaniei) született. Életének egyéb mozzanatairól itt most nem ejtenék szót, arra koncentrálok, hogy a lengyel-litván vonalból emeljek ki egy-két ecsetvonást.
Báthory István és Jagelló Anna
Természetesen tudományos körökben jól ismert ez a vonatkozása is: Gebei Sándor egri történész, a téma egyik jeles kutatója számtalan publikációt írt erről, csak hogy egyet emeljünk most ki: Gebei Sándor: A lengyel–litván Res Publica és Báthory István – az Eszterházy Károly Főiskola Tudományos Közleményei, Eger 2001.
Emellett más tudósok szintén számtalan konferencia-előadást tartottak már ebben a témakörben, csak hogy a 2016-os Litvánia és Magyarország: történelmi-kulturális-irodalmi kapcsolatok című konferenciát említsem, amelyet szintén Báthory István tiszteletére tartottak 2016. május 19-én a Vilniusi Egyetem szenátusi üléstermében.
Báthory szobra a Vilniusi Egyetemen – Fotó: Barna Béla
Szóval a következőkben pár blog-bekezdésben összefoglalom Báthory István és Litvánia kapcsolatát s felkeressük vilniusi emlékhelyét, az egyetemet is.
a lengyel koronázás mellett 1576. június 29-én külön litván nagyfejedelemmé is választották
A Lengyelországba érkező Báthoryt 1576. május 1-jén Krakkóban, a waweli székesegyházban királlyá koronázták, s így Európa egyik legjelentősebb országának koronázott ura, a Lengyel–Litván Nemesi Köztársaság királya lett. Ezzel amellett, hogy az önálló erdélyi fejedelemség fejedelme volt, egy csapásra Európa legnagyobb kiterjedésű országának uralkodója lett: eleve az akkoriban hatalmas kiterjedésű Lengyelország, és a vele perszonáluniót képező Litvánia, sőt Livónia ura (a mai Észtország és Lettország területének) ura volt, de mai fehérorosz, ukrán és orosz területek is tartoztak a fennhatósága alá. Sőt, a lengyel koronázás mellett 1576. június 29-én külön litván nagyfejedelemmé is választották. Kötelezte magát, hogy vállalja a Litvánia képviselői által támasztott feltételeket: a szejmeket felváltva rendezi Lengyelországban és a Litván Nagyfejedelemségben, a litván hadsereg vezetőinek pedig csak litván nemeseket nevez ki. És azt is említsük meg, hogy 1580. május 29-én este az uralkodó a vilniusi székesegyház főoltára előtt Merkelis Giedraitis žemaitijai püspök kezéből átvette a XIII. Gergely által küldött kardot és a litván nagyfejedelmi föveget az apostoli áldással együtt.
A lengyel rendek várták egyébként azt el tőle, hogy szerezze vissza a livóniai háborúban Rettegett Iván cárral szemben elvesztett területeket. Ebben az 1579-158l-es hadjáratokban az Erdélyi Fejedelemségből és Felső-Magyarországról verbuvált zsoldosok is részt vettek. S ha már hadászat, még egy zárójeles megjegyzés, tényleg csak érdekességként: az egri várvédő Bornemissza Gergely (1526-1555) fia, Bornemissza János is Báthory István oldalán harcolt (forrás: Bornemissza Gergely fia, János katonai és politikai pályája – Balla Péter, 2015).
Báthory István uralkodása
Báthory 1579-1581 között három hadjáratban győzte le az oroszokat: elsőként Polock várát foglalta vissza (ez ma Polack, Полацк, Fehéroroszország), majd Velikije Luki (Великие Луки) sikeres ostroma után Nevel (Невель) várát, végül pedig Pszkov ellen vonult. Emlékezésül a litvánok Báthory Istvánról nevezték el a Vilniusból, illetve Litvániából Polock felé kivezető utat (S. Batoro g.), melyen hajdan a fejedelem harcba vezette seregét (forrás: Rubaževičienė Homoki Mária).
Báthory alapította meg 1579-ben a Vilnói (Vilniusi) Egyetemet
De nem csak harcokban volt kiemelkedő Báthory: 1579-ben ő alapította meg a Vilnói (Vilniusi) Egyetemet. Egészen pontosan a jezsuiták vilniusi kollégiumának egyetemi rangra emelése, valamint az erre vonatkozó dokumentum kiadása fűződik a nevéhez. Nem mellékesen, az 1579-ben alapított vilniusi egyetem a térség legrégebbi egyeteme, amit egyébként a két világháború között egy rövid ideig lengyelül róla nevezték el: Uniwersitet Stefana Batorego volt a neve, ma egyszerűen Vilniusi Egyetemnek hívják.
Fotó: Barna Béla
„Az Academia et Universitas Vilnensis alapítása a legnagyobb esemény volt a Litván Nagyfejedelemség kulturális életében” – írja Tóth Viktória a Báthory István jelentősége a Baltikumban – oktatási intézmények alapításában játszott szerepe című dolgozatában.
Az egyetem régi litván bankjegyen
„Az egyetem egykori díszterme ma az ország előkelő és reprezentatív könyvtára mintegy négymillió kötettel, dokumentummal. Az egyetem hőskorában még működő obszervatórium manapság a doktori tézisükre készülő PhD-hallgatók olvasóterme – írja dr. Ábrám Zoltán, marosvásárhelyi egyetemi tanár Báthory István emlékezete Szilágysomlyótól Vilniusig című cikkében, majd folytatja: Az államosítást követően, az ateizmus szellemében az egyetemi templomból raktárépület lett, napjainkban múzeumi részleggé alakították át. Már az egykori obszervatóriumban találkozunk Báthory portréjával, továbbá a Szent János templomban is, mielőtt kiérnénk az egyetemi épülettömb központi belső udvarára. Itt a Báthory-emlékjelek számát egész alakos falfestményével és az árkádsorban elhelyezett márványtáblával gazdagíthatjuk, amelyen az alábbi felirat olvasható: „Stephanus Bathoreus (1533–1586). Rex Poloniae. Magnus Dux Lithuaniae. Dux Transilvaniae. Conditor Universitatis Vilnensis.”
Wincenty Smokowski: Báthory István 1579-ben megalapítja a vilniusi egyetemet
A fehér márvány emléktáblát 1994-ben avatták a Vilniusi Egyetem Nagyudvarában, a Litvániai Magyarok Báthory István Kulturális Szövetség kezdeményezésére, alkotója Petras Repšys, litván művész. Litvánia címere, Báthory István neve és rangja alatt a XVI. századbeli történész, Martin Kromer püspök De origine et rebus gestis Polonorum (1555) sorai olvashatók.
A Vilniusi Egyetem
2011-ben ugyancsak a Vilniusi Egyetem épületében a kis aula mellett leleplezték Báthory István lengyel király és litván nagyfejedelem emléktábláját, amely az 1931-ben a Vilniusi Egyetem 350. évfodulójára Antoni Madeyski szobrász által készített domborműnek a másolata.
Báthory István alapítólevele
És most álljunk meg még egy zárójeles megjegyzésre: 1581. május 12.: Báthory István erdélyi fejedelem Vilnában (Wilnóban), azaz itt Vilniusban kiadta a kolozsvári egyetem alapító levelét – s mivel ezt a kollégiumot a szegedi egyetem jogelődjének tekinti (hiszen 1921-ben a Ferenc József Tudományegyetem Szegedre költözött), így bizony Báthory István 1581. május 12-i alapítólevele a szegedi universitas eszmetörténeti és intézményi gyökerének tekinthető.
Báthory István a szegedi Dóm téren mint egyetemalapító – Fotó: Barna Béla
1586. december 12-én hunyt el az akkor litván, ma Fehéroroszországhoz tartozó Grodnó (Hrodna – Гродна) városában Báthory István erdélyi fejedelem. A krakkói waweli székesegyház kriptájában temették el. A lengyelek és litvánok is az egyik legnagyobb királyukat tisztelik benne, annak ellenére, hogy élete végéig megmaradt magyarnak.
„Báthory István emlékezete nemcsak Lengyelországban, hanem Litvániában is erős. (…) A litvánok kedvezően vélekednek nagyhercegük szerepéről a lengyel–litván dualizmus egyenjogúságának biztosítása, a litván politikai autonómia gyakorlatba ültetése tekintetében. A litván történészek elismerik, hogy a valaha uralkodott legjobb litván nagyhercegek közé tartozik. Katonai megvalósításai és politikai eredményei miatt a nagy litván király, Vytautas (Vitold) után a legsikeresebb litván uralkodók közé sorolják.” – írja Ábrám Zoltán Báthory István emlékezete Szilágysomlyótól Vilniusig című cikkében.
Barna Béla
A vilniusi egyetemet 2023. szeptember elsején egy kis csapatnak megmutattam, ott meséltem el nekik mindezt Báthoryról. Ha kilátásra vagy kíváncsi, kattints a Kilátás a vilniusi egyetem harangtornyából című bejegyzésemre.
A szerző Báthory emléktáblájánál mesél – Fotó: Pogonyi Ági
Csoportkép az egyetemen 2023. szeptember 1-jén – Fotó: Barna Béla
