Jadvyga de Anjou – Nagy Lajos magyar király Budán született Hedvig nevű lánya
Ha litván nyelven látjuk leírva, hogy Jadvyga de Anjou, vagy ha lengyelül hogy Jadwiga Andegaweńska, akkor nem biztos, hogy az átlagember tudja kiről is van szó. Nos, a litván és lengyel név is ugyanazt a személyt takarja: Nagy Lajos magyar király Budán született Hedvig nevű lányát, akit 1997 óta Szent Hedvigként is tisztelünk.
Hedvig szobra – Fotó: Barna Béla
Szóval I. (Nagy) Lajos magyar király és Kotromanić (Bosnyák) Erzsébet magyar királyné harmadik, legkisebb leánya, Anjou Hedvig 1374. február 18-án született Budán. A leendő királynő első éveiben magyarországi, budai és visegrádi palotákban nőtt fel.
A magyar királylányt már nagyon korán, még 1378-ban eljegyezték III. Habsburg Lipót elsőszülött fiával, Habsburg Vilmossal, akivel egy ideig Bécsben nevelkedett. A négyéves Hedvig és a nyolcéves Vilmos közötti eljegyzés a kor szokásainak megfelelően szerződéskötéssel járt együtt.
Nagy Lajos halála után a magyar trónt az egyik nagyobbik lány, Mária örökölte, a kassai privilégiumnak megfelelően, illetve anyja közbenjárására pedig Hedvig örökölte a lengyel trónt. A tízéves Hedviget 1384. október 16-án koronázták meg Krakkóban, a Waweli székesegyházban. Long story short: mint már említettem, Hedviget négy éves kisgyerekként eredetileg Habsburg Vilmos osztrák herceggel jegyezték el, de a Szentszék kimondta Vilmossal kötött házassága érvénytelenségét, így elhárult az akadály, hogy egy tulajdonképpeni pogány litvánhoz menjen hozzá Hedvig: a vilniuszi születésű Jogaila (1352-1434), Litvánia nagyfejedelme (akit persze jobban ismerünk lengyelül Jagiełło néven) 1385 januárjában házassági ajánlattal érkezett Hedvig udvarába (illetve a 11 éves Hedvig továbbküldte a kérőt Budára, az anyjához).
Jagelló megkeresztelésekor (1386. február 15-én) „a szent életű magyar lovagkirály”, Szent László emlékére vette fel az (U)lászló, lengyelül Władysław nevet.
A magyar származású Hedvig lengyel királynő és Jogaila litván nagyfejedelem házasságával létrejött a Lengyel Királyság és a Litván Nagyfejedelemség uniója.
Végül 1386. február 18-án a kánonjog előírásainak megfelelően a waweli székesegyházban az immár nagykorú, 12 éves, tehát házasságra érett Hedvig és az akkor 34 éves Jogaila litván fejedelem esküvőjét megtartották. A magyar származású Hedvig lengyel királynő és Jogaila litván nagyfejedelem házasságával (és március 4-i közös koronázásukkal) tehát létrejött a Lengyel Királyság és a Litván Nagyfejedelemség uniója. Jogaila (Jagiełło), Litvánia nagyfejedelme alapította hát meg a Jagelló-dinasztiát, amely a lengyel és litván koronákon kívül időnként a cseh és magyar koronát is birtokolta, így Közép-Európa egyik legfontosabb királyi háza volt. A lengyel-litván állam a Jagelló-dinasztia 1572-ig tartó uralkodása idején emelkedett tehát az európai nagyhatalmak sorába.
A krakkói házasságkötés közép-európai szempontból azért is rendkívüli jelentőségű még, mert Nagy Lajos magyar és lengyel király lánya, a keresztény Hedvig férjhez ment a pogány litván uralkodóhoz, Jagellóhoz, s ezzel Litvánia, az utolsó európai pogány állam felvette a katolikus hitet. Mint azt a Magyar Kurír írja egy Hedvigről szóló cikkben:
„A királynő tevékenyen részt vett az állam életében. Elérte azt, amit sem törvény, sem fegyver nem tudott elérni: a pogány Litván Fejedelemséget a kereszthez vezette. Mint Litvánia Istentől vezetett apostola gondoskodott az újonnan kereszténnyé vált népről: 1397-ben kollégiumot alapított litván teológusok számára Prágában”.
Ezzel kapcsolatban meg kell említeni, hogy Jagelló Ulászló és Hedvig 1388-ban megalapította a vilniusi/wilnói püspökséget is, amely egyértelműen Litvánia megtérítésére jött létre – írja Bagi Dániel: Hedvig királynő Az Anjou-ház trónöröklése Lengyelországban című 2016-os cikkében a Rubiconban.
Hedvig volt a litvánok keresztény vallásra térítésének igazi pártfogója, aki az üdvöt és a kegyelmet hangsúlyozta férje világias és erőszakos módszereivel szemben. Ő szorgalmazta, hogy a még zavargó, áttérni nem akaróknak ne vegyék el jószágaikat, hangsúlyozva, hogy: „Ha visszaadtuk is javaikat, ki fogja visszaadni elsírt könnyeiket?” Szorgalmazta a meggyőzés elvét a kereszteléseknél, illetve a litván papság kiművelését.
Szent Hedvig
Hedvig királynő 25 éves korában halt meg, lánya szülését követő gyermekágyi lázba halt bele Krakkóban 1399. július 17-én. Halálával halt ki az Anjou-ház magyar királyi ága. Hedvig végrendeletében a teljes személyes vagyonát a krakkói egyetemre hagyta, amely ennek köszönhetően vált a XV. század végére az egyik legismertebb és leglátogatottabb európai intézménnyé.
A krakkói Waweli székesegyházban temették el; Hedvig királynő fehérmárvány szarkofágja Antoni Madeyski mester alkotása 1902-ből. Ez a szarkofág azonban üres: Hedvig királynő földi maradványait a főoltár mögötti félköríves térségben a fekete kereszt alatt elhelyezett, magyar címerrel is díszített ezüstládika őrzi. A legenda szerint Hedvig ehhez a Magyarországról magával hozott fekete kereszthez imádkozott, amikor a megfeszített Krisztus megszólalt, és kérte őt, hogy menjen férjhez Jagelló litván nagyfejedelemhez – olvasható Kovács István – Mitrovits Miklós – Magyar emlékek Lengyelországban című könyvében.
Hedviget szentté az első lengyel pápa, II. János Pál avatta 1997. június 8-án. Hedvig nevéhez köthető tehát Litvánia megtérítésének kezdete, valamint számos karitatív cselekedet, melyek révén Hedvig királynő ma Lengyelország védőszentje és Litvánia apostola lett.
Magyar csoporttal Hedvig nyomában Vilniusban, Traku g. 9. – Fotó: Barna Béla
Litvániában egyik hely, mely őrzi emlékezetét az a Szent Hedvig királynő oltára (Trakų g. 9.) Vilniuszban. Ennek építését Vilniusban Marek Detlaff kezdeményezte. 2010-ben a Krakkói Wawel székesegyházból általa elhozott Szent Hedvig ereklye, a főleg adományokból készült oltáron lett elhelyezve, melyet 2012-ben szenteltek fel. Az oltár felső részén Szent Hedvig királynő, középen – korona formájú ereklyetartóban az ereklye, alatta pedig balról jobbra – Litvánia, Hedvig királynő és Lengyelország címere látható. Alkotója Dariusz Nadzieja lengyel művész.
És van még egy közös szobra a házaspárnak (Jadvyga és Jogaila) a Vilniusi Tudományos Akadémia könyvtárában kiállítva.
Szent Hedvig szobra az egri minorita rendházban – Fotó: Barna Béla
Magyarországon, Egerben a minorita rendházban (Dobó István tér 6. szám alatt) a Szent Hedvig Kollégium 2001-ben nyílt meg, a szent szobrát pedig 2002-ben helyezték el a bejárati lépcsőházban, a portával szemben. Szent Hedvig szobrának alkotói Debreczeni Zsóka és Pelcz Zoltán keramikusok. De ez még nem minden: 2002. február 24-én ünnepélyes keretek között az egri minorita templomba került Szent Hedvig gyűrűsujj-ereklyéje. A krakkói Wawelből Franciszek Macharski bíboros hozta az ereklyét Egerbe.
Szent Hedvig 2006 óta a Dunakanyar védőszentje is. Budán pedig egy szobor őrzi emlékét litván férjével együtt. Anjou Hedvig és Jagelló Ulászló emlékművét 2013. október 30-án a budai vár falánál avatta fel Linas Linkevičius, a Litván Köztársaság külügyminisztere, ennek is van több litván vonatkozása: a szobor felállításának támogatója egy litván mecénás, Saulius Karosas, a Litván Nagykövetség, és a Litván Kulturális Minisztérium volt, a szobor alkotója pedig Daliutė Ona Matulaitė litván szobrásznő.
2015. július 18-án Szent Hedvig ereklyéjét Palánki Ferenc egri segédpüspök helyezte el a diósgyőri vár várkápolna oltárában található ereklyetartóba; a csontereklye Stanisław Dziwisz krakkói érsek jóvoltából érkezett Diósgyőrbe Krakkóból.
Barna Béla
Szent Hedvig
