A Feketefejűek házától így látszik a templom – Fotó: Barna Béla
A Rigai óváros (Vecriga) főtere, a Rātslaukums (Városház tér) közelében, nem messze a híres Feketefejűek házától, attól kicsit keletre magasodik a Szent Péter-templom (Rīgas Svētā Pētera baznīca).
A templomot 1209-ben presbitertemplomként említi egy oklevél. Az első időkben csak egy egyszerű csarnokból állt, bővítése és teljes átépítése 1409-ben kezdődött meg, háromhajós, körfolyosós bazilikává. Az átépítést Johann Rumeschottel rostocki kőművesmester vezette, aki a művészettörténészek szerint a rostocki Marienkirche mintájára építette át, s tulajdonképpen a Baltikum egyik legkiemelkedőbb gótikus építészeti emléke lett.
Térképrészlet a a Szent Péter-templom helyével
A templom gótikus tornya 1491-re készült el, eredetileg 136 méter magas volt, ez azonban egy villámcsapás miatt 1666-ban ledőlt. Ez után készült el a ma is látható nyolcszög alakú barokk torony, melynek elegáns, háromszoros megtört koronapárkányzata a város jelképévé vált. Meg kell említeni, hogy toronysisakja akkoriban a világ legmagasabb faépítményének számított! Ám ezt is villámcsapás érte 1721-ben és leégett. A véletlenül épp Rigában tartózkodó Nagy Péter (1672-1725) cár még a tűzvész éjszakáján megparancsolta a lett város lakóinak, hogy eredeti formájában építsék újra a tornyot. Nagy Péter volt az egyébként, aki a Baltikum elfoglalásával tengeri kijárathoz juttatta országát és 1703 májusában megalapította a későbbi Szentpétervárt).
Nagy Péter emléktáblája Rigában – Fotó: Barna Béla
De visszatérve a templomhoz, mai formáját és 123 méteres magasságát 1746-ban nyerte el a torony. Szakértők szerint 1884-ben épült orgonája méreteit és hangzását tekintve is ritkaságnak számít egész Európában.
De még nincs vége a sztorinak, a második világháborúban a német csapatok 1941-ben súlyosan megrongálták a templomot. Az újjáépítést és helyreállítást 1954 és 1973 között csinálták: a fatornyot és tetőszerkezetet fémmel helyettesítették, de az 1746-os toronyóra másolatát újra elkészítették. A templom toronyórája háromóránként a „Riga zeng” (Riga dimd) című lett népdalt játssza el”. Sajnos a templom egykori fantasztikus belsejéből és berendezéséből néhány síremlék kivételével mára nem sok minden maradt meg.
Riga templomai a Daugava hídjáról – Fotó: Barna Béla
A templomban hétköznapokon kiállító terem működik, vasárnaponként újra istentiszteleteknek ad helyet: említsük meg, hogy a templom 1523-ig katolikus templom volt, a reformáció óta viszont evangélikus.
A toronyhoz egy legenda is tartozik: az átépítések, felújítások során a toronyból üveget dobtak le. E szerint a lent széttörő üvegtábla kis darabjainak a száma jelképezi azt az időt, hogy hány évszázadig fog még állni a templom. Állítólag a második rekonstrukciókor az üveg egy adag szalmára esett, és csak két részre tört szét, viszont a legutóbbi, 1973-as felújításkor az üveg számtalan darabra tört, szimbolizálva, hogy a templom örökké állni fog.
72 méter magasból élvezhetjük Riga panorámáját
Ekkor, az 1973-as újjáépítéskor a toronyba egyébként liftet is építettek, így a turisták a 72 méter magasan levő kilátóteraszról élvezhetik a város egészen jó panorámáját.
A rigai dóm és a Vanšu híd – Fotó: Barna Béla (2020. július 15.)
Lettország Nemzeti Könyvtára – Fotó: Barna Béla
Fotó: Barna Béla
Fotó: Barna Béla
Fotó: Barna Béla
Láthatjuk fentről északnyugati irányba tekintve a rigai dómot (Rīgas Doms), mellette a Vanšu hidat (Vanšu tilts), amely modern üvegépületekhez vezet át. Ha pedig pásztázza a szemünk a délnyugati irányt, akkor az Akmens híd (Akmens tilts) soksávos forgalmától balra egy szintén különleges és modern épületet láthatunk, ez pedig Lettország Nemzeti Könyvtára (Latvijas Nacionālā bibliotēka). Továbbtekintve ellátunk a rigai Tv-toronyig (Rīgas radio un televīzijas tornis), amely a Daugava egy szigetén (Zaķusalas) épült fel.
A Daugava folyó – Fotó: Barna Béla
Apropó Daugava: Riga folyója is szépen látszik a toronyból, amely folyó nem is olyan kicsi és nem is olyan rövid: a Daugava 1020 kilométerrel odébb, az oroszországi Valdaj-hátságon (Валдайская возвышенность) ered, 325 kilométert folyik Oroszország területén, ez után pedig Fehéroroszországon, Lettországon (lett szakasza 352 km) át kanyarog, és Rigánál ömlik a Balti-tengerbe. Fehéroroszországban és Oroszországban Nyugati-Dvina (belaruszul Заходняя Дзьвіна, oroszul Западная Двина) a neve, lengyelül Dźwina, németül Düna, finnül Väinäjoki, észtül pedig Väina a folyó neve. Vízgyűjtő területe 87900 km².
A Daugava vízgyűjtő területe
A Daugava történelmi érdekessége, hogy a X. században a vikingek a Daugaván és a Dnyeperen keresztül jutottak el Bizáncba! A középkorban a Daugava a varangoktól a görögökig tartó kereskedelmi útvonal része volt, amely fontos útvonal volt a prémek északról és a bizánci ezüst délről történő szállításához.
Ha kigyönyörködtük magunkat a 72 méteres magasságból, akkor visszatérve a földszintre még egy dolgot nézzünk meg: a templom északi oldalán található háromszög alakú Szt. Péter-templom teret 1990 óta a Brémai muzsikusok (Brēmenes muzikanti) szobra, a német testvérváros ajándéka díszíti.
Kép és szöveg: Barna Béla
Fotó: Barna Béla
