Kerényi Frigyeshez írott XI. úti levelében (1847. július 9.) így ír Petőfi Sándor: „Szebbnél szebb tájakon járok, barátom; ma a Hegyalján jöttem keresztül. Szerencsnél legszebb a kilátás. Délre hosszu, hosszu rónaság le egészen a Tiszáig; keletre az egykori tűzokádó, a tokaji hegy, melly magában áll, mint a hadsereg előtt a vezér. Ott áll magas fejével, kék köpönyegben, komoly méltósággal…”
Tokaj egy decemberi napon – Fotó: Barna Béla
Nos, az 512 méter magas Tokaji-hegy valóban hadvezérként áll a zempléni hegyek előtt, magányos kúpja tényleg fenségesen áll a sor elején, bármerről is közelítsen feléje az ember, akár Szerencs, akár Rakamaz felől. Pompázatos alakja is arra csábít: erre a hegyre bizony fel kell menni!
Finánc domb, a Bodrog és a Tisza összefolyása – Fotó: Barna Béla
A bemelegítő túrának még a kevésbé edzettek is nekivághatnak: ez kemény öt perc alatt felvisz Tokaj városában, a Tisza-híd lábától a Finánc dombi kilátóhelyre, ahonnan pompázatos a rálátás a Tisza és a Bodrog összefolyására. Az Északkeleti-Kárpátokban eredő Bodrog a Latorcával való egyesülésétől veszi fel a Bodrog nevet. Az egyesült folyó hossza 115 kilométer, magyarországi szakasza 49 kilométer, Felsőbereckinél lép be hazánk területére. A Finánc dombi kilátóhelyről jó kilátás van Tokaj óvárosára is, illetve a közúti Tisza-hídra.
Magára a sokszor Nagykopasznak is nevezett hegyre való feljutásra több lehetőségünk is van. Ha vonattal érkezünk Tokaj városába, akkor a vasútállomásról a zöld jelzésen haladva, a Lencsésen keresztül, majd később a piros jelzésen juthatunk fel.
Piros jelzésen a hegyre – Fotó: Asszonyi Evelin
Ha autóval érkezünk, akkor érdemes a kocsit a hajóállomás melletti nagy parkolóban a hagyni, majd onnan a Rákóczi úton az egyre csak szépülő belvároson a már említett piros jelzést követve feljutni a hegyre. A tokaji temető után egy horhoson vezet ez a jelzés, majd a Szeles-tető (290 m) mögötti rész után folyamatosan emelkedik. A piros jelzés egyébként a legrövidebb, de egyben legmeredekebb út is a hegyre, bő 3 kilométeren 400 métert emelkedik, megtételéhez körülbelül másfél óra szükségeltetik.
Fotó: Asszonyi Evelin
A harmadik lehetőség Tokaj városából feljutni a hegyre a Váradi utcán keresztül a zöld jelzésen menni (a Váradi utca végén van a Tokaji Fesztiválkatlan, ha az így jobban ismerős). Ám egy nagy félköríves kerülő után ez is a piros jelzésbe torkollik.
A Tokaji-hegy fő tömege egyébként andezitből áll, kora mintegy 10 millió év
A zöld jelzés hatalmas kőbányák között halad el; a kőbányák jó betekintést adnak a hegy geológiájába. A Tokaji-hegy fő tömege egyébként andezit-lávakőzetből áll, kora mintegy 10 millió év. A láva a mélyből számos kőzetzárványt cipelt magával, elsősorban különböző kristályos kőzeteket. Ezt a jó minőségű andezitet ez a hatalmas kőbánya hasznosította: a kőzetet a Tiszán uszályokkal szállították az alsóbb folyás menti városokba. Az andezitre a negyedidőszakban, 1–1,5 millió évvel ezelőtt hullott a felszínt ma is vastagon borító lösz. Csatolom a leíráshoz a Tokaji-hegy geológiai vázlatát, melynek forrása a miskolci kiadású, 1983-ban megjelent Zempléni-hegység turistakalauza (Jugovics L. nyomán).
A Tokaji-hegy geológiai vázlata, Jugovics L. nyomán, 1983
A Tokaji-hegy csúcsára felérve (516 méter) sajnos körpanoráma nem fogad a TV-torony melletti parkolóban, de a részkilátás csodálatos: mintha légifelvételről szemlélnénk a környező síkságot, így például szépen kirajzolódik a Kishomokostanya melletti szépséges U alakú holtág, a sípálya irányába letekintve pedig a zempléni hegyek napsütötte déli lejtői látszanak.
Holtág a hegyről – Fotó: Barna Béla (2003)
Érdemes a tavaszi árvizek alkalmával is felmenni a Tokaji-hegyre: ilyenkor a Bodrogzug területe víz alatt van, s olyan, mintha vagy 10 km széles lenne a Tisza.
Tokaj teteje – fotó: Barna Béla
A Tokaji-hegy egyébként a Bodrogzuggal együtt 1986 óta tájvédelmi körzet: területe 4242 hektár. Természetes növény- és állatvilága gazdag a területnek; kiemelendő ezek közül a gyapjas őszirózsa (Aster oleifolius), más nevén gerebcsin, amely Magyarországon csak itt fordul elő.
Tokaj hegye – Fotó: Asszonyi Evelin
A Tokaji-hegy csúcsához kapcsolódóan el kell még mondani egy két évszázados „bulvársztorit” is: a Hegyalja egyik utolsó, felmentéssel végződött boszorkányperében ugyanis egy idősebb leányzót azzal vádoltak, hogy éjfélkor a Kopasz-hegy tetején táncolt az ördöggel. A tokaji bíróság azonban elutasította a vádat, a következő indoklással: „Negyvenéves lánnyal az ördög sem akar táncolni.”
A Tarcali-bányató – Fotó: Barna Béla
A csúcs mellől a piros jelzés egyébként az egykor szebb napokat látott Sípályát keresztezve leereszkedik Tarcal irányába: ezen a szakaszon az egyik fő látnivaló a Fekete-hegy tövében a Tarcali-bányató, illetve a 2015-ben felállított, 8 méter magas és 50 tonnás Áldó Krisztus szobor, melyet Szabó Sándor szerencsi szobrász faragott ki gránitból. Az ehhez tett kitérő után a piros jelzésen Tarcal vasútállomásra jutunk el.
Áldó Krisztus szobor – Fotó: Barna Béla
Végül de nem utolsó sorban kerékpárral is felmehetünk a Tokaji-hegy csúcsára. A közepes minőségű aszfaltozott út Tarcal központjából indul, és az Ady Endre úton jut ki a faluból. Útközben érdemes megnézni a Tarcal-emlékművet (Túrzul-szobor). Ehhez érdemes tudni, hogy 1894-ben Tarcaltól keletre a hegyoldalban egy honfoglalás kori vezér sírját tárták fel, amely a legenda szerint Turzul vezér sírja. A feltárás helyén 1930-ban emlékművet állítottak fel a tokaji Nagy-Kopaszra vezető út mellett. A sírból előkerülő leletek a Nemzeti Múzeumba kerültek áthelyezésre, és itt őrzik a mai napig is.
Fotó: Barna Béla (2003)
A legenda szerint egyébként Árpád vezér küldte Turzult (azaz Tarcalt) két másik vitézzel, Onddal és Ketellel erre a vidékre, hogy derítsék fel a környéket. A Bodrog mellett vágtázva vették észre a síkból kimagasló Tokaj-hegyet és versenyt rendeztek, hogy ki ér fel hamarabb a tetejére. A leggyorsabb az volt, akinek nevét ma is viseli a település. A hegy tetején levágtak egy kövér lovat, nagy lakomát csaptak Árpád pedig később neki adományozta a területet.
Édesapám, id. Barna Béla festménye Tokaj hegyéről
Az egyébként személygépkocsival is legálisan járható műút hossza 6 kilométer, a szintemelkedés pedig 410 méter. S ha már kerékpár, akkor még egy tipp: Tarcaltól északra, a 190 méter magas Terézia-domb tetején áll a Szent Terézia-kápolna. A Grassalkovich család megbízásából 1750-ben épült kápolna falai mellől vezényelte Klapka a győztes bodrogkeresztúri csatát. Ide azért érdemes felmenni, mert szépséges és jól fotózható innen a Tokaji-hegy, amelyről él egy legenda is: állítólag Jókai Mór a magyar címerbe akarta beállítani a hegyet olyan indoklással, hogy „az ország címerében a hármashalom legkitűnőbbje: a tokaji.”
Szöveg: Barna Béla – Fotók: Barna Béla, Asszonyi Evelin
A hegy a Nyír-Karta és a Topográf 2004-es kiadású térképén
A hegyre tett túrához a Cartographia által 1999-ben kiadott A Tokaji-hegy és környéke című, igen részletes (1: 15000) turistatérkép ajánlható. Nagyon jó a Nyír-Karta és a Topográf 2004-es kiadású térképe is.
Myrtus – Fotó: Barna Béla
A Tokaj-hegy környékén szálláshely is van mindenféle, kempingtől a hotelig, mi legutóbbi ottjártunkkor (2019 decemberében) Tarcalon a Myrtus Pince és Vendégházat választottuk véletlenszerűen.
***
És végül egy személyes kép, mely 2003-ban készült: édesapám és Bori lányom van rajta a Tokaji Fesztiválkatlan helyén akkor még üresen álló egykori kőbányában.
Fotó: Barna Béla (2003)
