Az Azori-szigeteket (a Zöld-foki szigetekhez hasonlóan) portugál hajósok fedezték fel. Ezeknek a hajósoknak a nagy része a portugál Tengerész Henrikhez köthető.
Tengerész Henrik (Henrique о Navegador, 1394-1460) portugál herceg, I. János portugál király harmadik fia, vagy ahogy születése után nevezték, Enrique infáns 1394-ben született Lisszabonban (más források szerint Portóban). A herceg sehogy sem akart beilleszkedni a királyi udvar hagyományos etikettjébe és intrikáiba. A maga útját akarta járni, a hajók és a hajózás érdekelte.
Még az 1990-ben megjelent, Göcsei Imre, Az ismeretlen vándorai című könyvében olvastam róla, hogy „Henrik a Krisztus nevét viselő lovagrend nagymestere lett. Portugália délnyugati partján, a Szent Vince-fokon, az Atlanti-óceánra néző Sagres lovagvárában rendezkedett be. A sagresi hercegi udvar semmiben sem hasonlított a kor hercegeinek udvartartásához. Henrik herceg udvarát, a lovagrend vagyonát a hajózás szolgálatába állította: roppant energiával látott ahhoz a hatalmas szervező munkához, amelynek eredményeként kialakította a világon az első tengerészeti akadémiát és obszervatóriumot Sagresben”.
Ezen szervező tevékenysége miatt is a földrajzi felfedezések korának egyik legismertebb személyiségévé vált; Afrika nyugati partjait feltáró expedíciói elősegítették Portugália gyarmatosításait. És bár a legnagyobb felfedezők, Kolumbusz és Magellán mellett emlegetjük a nevét, pedig igazán keveset járta a tengert. Viszont egész sor felfedezés fűződik a nevéhez, illetve a Sagresben képzett kapitányok nevéhez, valamint a lovagrend pénzén felszerelt expedíciókhoz. Csak hogy egy párat említsünk: 1416-ban Gomez navigátor hajója eléri a Diego-fokot Afrika partjain.
Az Azori-szigetcsoport (Açores) egyes tagjainak felfedezése a XIV. századra tehető, s genovai és portugál hajósok nevéhez fűződnek (állítólag már 1325-ben a genovai A. Dalosto és 1339-ben a mallorcai A. Dulcert hajózási térképein szerepelnek!). Az Azori-szigetekre 1427-ben jutott el először portugál hajós: Diogo de Silves nevéhez köthető ez az aktus. Diogo da Silves a két legkeletibb szigetre, Santa Maria és Sao Miguel szigetére jutott el. Persze a szigeteket Silves előtt is ismerték. Ezt szakértők szerint az 1351. évi kiadású Medici-térkép bizonyítja, amelyre valószínűleg hajótöröttek elbeszélései nyomán került rá. De térképtörténészek szerint egy 1375-ben kiadott katalán, majd 1384-ből származó olasz térkép is feltünteti mindhárom szigetcsoportot.
Silvest 1427-es felfedezése után öt évvel, 1432-ben Gonçalo Velho Cabral követte, és mivel augusztus 15-én, Szűz Mária mennybevitele napján ért partot, a megtalált szigetet Santa Maria-szigetnek keresztelte el. 1439-ben már hetet ismertek kilenc nagyobb szigetéből. 1443-ban megjöttek az első telepesek, akik Gonzalo Alvarez Cabral vezetésével népesítették be a szigeteket. 1452-ben Diogo de Teive érkezett elsőként a nyugati szigetekhez, Floreshez és Corvóhoz (e két szigetet csak a XVI. század elején népesítették be). Az anyaországból Alentejo és Algarve tartományokból jöttek a bevándorlók. De érkeztek olaszok, skótok, bretonok is. Mindez nem ütközött különösebb nehézségbe, mivel a szigetek felfedezésükkor lakatlanok voltak.