A zúzmarás túri hasadék

Erdély közepén, a Torockói-hegységben rengeteg, külhonban is ismert szurdok, szoros és hasadék található. Ki ne ismerné például a Tordai-hasadékot? Innen pár kilométerre azonban egy kevésbé látogatott testvére nyílik, mindössze pár száz méterre Erdély egyik legforgalmasabb főútjától. Fedezzük fel hát mi is magunknak a Tordatúr (Tureni) melletti Túri-hasadékot (Cheia Turului), akár egy újévi zúzmarás kirándulás során. 

Azt gondolnánk, hogy a Tordai-hasadék közvetlen szomszédságában nyíló Túri-hasadékkal nem nagyon foglalkozott senki. A nagy kirándulótömegek valóban elkerülik, de több régi szerző azt sugallja, hogy lehet, hogy még szebb is ez a szurdokvölgy híresebb társánál.

Czirbusz Géza (1853–1920) piarista szerzetes és földrajztudós A túrkoppándi hasadék címmel írt róla a Földrajzi Közleményekben 1890-ben. Pár évvel később, 1896-ban Versényi György (Szucság, 1852 – Kolozsvár, 1918) író és költő Túr és a Túri hasadék címmel írt cikket az Erdély című folyóiratba: „Legbecsesebb természeti ritkasága Túrnak a túri hasadék vagy köznyelven: a túri kő. Közvetlen a falu szélénél kezdődik. Egy ketté repedt mészhegy, ikertestvére a tordai hasadéknak. A Tordahasadék impozánsabb, nagyobb méretű; de ez változatosabb, regényesebb”.

A híres leíró, Orbán Balázs is szinte zengedez a helyről: „Ezen Turi hasadék vagy Turi kő név alatt ismeretes sziklaszoros oly meglepően szép, hogy még a nagyszerű tordai hasadék után sem fog csekélynek tetszeni; s habár amannak megdöbbentő nagy arányaival nem mérkőzhetik is, mégis meg fogja lepni a kutatót részleteinek szépsége, kanyarulatainak változatossága, s főleg sziklaidomzatainak festőisége; kőzeteinek sokfélesége által”.

És végül a Túri-hasadék rajongói között tarthatjuk számon az erdélyi turizmus apostolát, Czárán Gyulát (1847-1906) is, aki a Túr és a Túri hasadék címmel írt cikket 1906-ban az Erdély című folyóiratban. Czárán azonban nem csak írt a hasadékról, de ő volt az első, aki turistajelzéseket festett itt, hiszen ez volt az egyik kedvenc kirándulóhelye! A Czárán-féle jelzésekből mára sajnos nem nagyon maradt, viszont az EKE (Erdélyi Kárpát Egyesület) 1999-ben Czárán Gyula emléktáblát avatott a hasadékban.

A nagy túrázó elődök felidézése után látogassunk hát el mi is a szurdokba. Jelen sorok írója 2009 január elsején, újév reggelén tett ide egy túrát: az emberek zöme még a szilvesztert aludta ki ekkor, ráadásul a téli ködös-zúzmarás hangulat csak még inkább fokozta a szurdok regényességét és vadságát.

A Túri hasadék (Cheia Turului) egyébként „tájbeosztásilag” a Torockói-hegység (románul Munţii Trascăului) legészakibb részéhez, a Peterd-Szind gerinc nevű kistájhoz tartozik. Ez a Peterd–Szind-vonulat a geológusok szerint egy tipikus karbonátplatform, mely a Tethys-óceán Erdélyi elágazásának területén működő vulkáni-szigetív talapzatára telepedett. A Peterd-Szind gerinc 15 km hosszú mészkővonulatát töri tehát át a Túri-hasadék, mely keletkezését tekintve ugyanolyan mint a Tordai-hasadék: ez is epigenetikus eredetű, és a mészkőplatón áttörő patak eróziós tevékenységének eredménye. A plató legmagasabb pontjai szurdoktól keletre a Kőhegy (Dl. Cheia, 579,5 m) és a Koppánd-tető (Dl. Turului, 530,3 m).

A hasadékot leggyorsabban Tordatúr felől közelíthetjük meg. A falu végén sajnos egy 1952-ben, a Turdeana tordai gyár által nyitott kőbánya éktelenkedik hatalmas tájsebként. Szerencsére 1994-ben a kőbányát leállították és a hasadékot 20 hektáros területen védetté nyilvánították, mégis sajnálatos például hogy a védett terület határa állítólag mindmáig nincs kijelölve.

A hasadék vadregényes és igen nehezen járható bizonyos időszakokban, de a kőbányák felől leereszkedhetünk télen is az aljára, egészen a patakig. A hasadékot kialakító Rákos-patak (románul Pârâul racilor, egyes helyeken Túri-patak) a Feleki-gerinc alatt, a Dealul Săc oldalából ered, az Őzek-völgyében; délkeleti irányba haladva Tordatúrnál a szurdokvölgyön átfolyva, majd Koppándot elhagyva Tordán az Aranyosba (románul Arieş) ömlik, mely a Maroson át a Tiszába szállítja az itteni vizeket.

Apropó patak: a Túri-hasadék híres barlangja, a Tündérek-barlangja (más néven Negrui Pestyiérája), ahonnan hétévente járnak ki a tündérek vizet meríteni a patakból. Ezek a tündérek egyébként Csőgör Enikő: Tordatúr hiedelemvilága című könyve szerint tulajdonképpen természetvédő tündérek, ugyanis „A tündérlányok, melyek a természetet védik énekelve és táncolva végzik munkájukat”. Ugyanitt az olvasható még a tündérekről, hogy „eledelük pedig fehér kő”.

A Túri-hasadék uralkodó kőzete ugyanis a mezozoikumi, 130-140 millió éves Stramberg-típusú felső-jura mészkő

Nos, erről a fehér kőről is szólni kell azért egy mondatot legalább. A Túri-hasadék uralkodó kőzete ugyanis a mezozoikumi, 130-140 millió éves Stramberg-típusú felső-jura mészkő. A meredek falak között 29 kisebb-nagyobb barlang található, amelyek közül a leghosszabb 64 métert ér el.

Miután megjártuk, még egy érdekes adat a szurdokról: a Túri-hasadék hossza meghaladja a Tordai-hasadékét, egészen pontosan 1850 méter. Ez is azt mutatja, hogy ezt a helyet látnunk kell. Ha pedig beleolvasunk két diáklány, Ladányi Csilla és Pap Gabriella (Mihai Viteazul Főgimnázium, Aranyostorda) A Túri-hasadékban lakó tündérek nyomában című dolgozatába, melyet egy Regionális Környezetvédelmi Diákkonferencián adtak elő 2007-ben, akkor biztos hogy eltúrázunk ide. A két diák ezt írja kutatott területükről: „A Túri-hasadékot sajnos kevés külföldi turista látogatja, mivel a híres Tordai-hasadék mindenki figyelmét elvonja. Pedig szépségével nyugodtan versenyezhet ezzel, mivel sokkal vadabb és sokkal eredetibb”.

A Túri-hasadék után azért egy röpke kis időt fordítsunk a falu megtekintésére is. Tordatúr (1911-ig Túr) Torda-Aranyos vármegyében volt, ma egy kb. 1000 lakosú falu Romániában, Erdélyben, Kolozs (Cluj) megyében. Három temploma közül az 1727-ben épült református templom a legszebb. Az unitárius templomot 1831-ben építették, 1906-ban toronnyal bővítették. Udvarán 2007. október 13-án avatták fel a Tordatúr határában elesett és eltemetett 52 honvéd emlékére állított kopjafás emlékoszlopot. Római katolikus temploma 1842-ben épült.

Kép és szöveg: Barna Béla 

Kolozs megye gyönyörű természeti képződménye a Túri-hasadék a Kolozsvár-Torda főútvonal (E60-as országút) mellett, Tordatúr (Tureni) és Koppánd (románul Copăceni) helységek között fekszik. Budapesttől Tordatúr közúton 481 kilométer. A kiránduláshoz a Dimap 1:45 ezres A Torockói-hegység északi része és a Tordai-hasadék című turistatérképe a legjobb. A cikk először a Turista Magazin 2011 januári számában jelent meg, Természetvédő tündérek címmel.

Ha szívesen utaznál velem, kattints ide! Ha tetszett, támogass minket!