Hogy a Duna a Fekete-erdő lejtőin, Németországban ered, azt Magyarországon minden általános iskolás tudja. De hogy pontosan hol is, azt már kevesebben. Cikksorozatomban a Duna három forrását mutatom be. 

Inni lehet a Dunából – Fotó: Fekete Mona

Ha a Duna eredetének pontos helyét firtatjuk, arra már nem egyértelmű a válasz. De ezen nem is érdemes csodálkozni, hiszen Németországban is vita tárgya, hogy pontosan hol is van a forrása.

A legtöbb írás szerint Donaueschingenben található, a Fürstenberg hercegek parkjában, ahol egy medence és egy jelképes szoborcsoport jelzi sok-sok emléktáblával a Duna eredetét. A laikusoknak is feltűnhet azonban, hogy ez a forrás pár méter után egy igencsak meglett patakba torkollik bele. Hogy is van ez?

teljesen egyértelmű, hogy a Duna fő forráspatakja a Breg

A tudomány álláspontja a folyók forrásával kapcsolatban, hogy ha egy folyónak több forrása van, akkor az a döntő, hogy melyik forrás van messzebb a torkolattól. Ezt tudván, teljesen egyértelmű, hogy a Duna fő forráspatakja a Breg. Ide, a Breg-forráshoz ajánlok most egy kirándulást, hogy láthassuk, valójában hol is ered a Duna.

Az ADAC Wander&RadKarte

A Breg forrásához tett kiránduláshoz az ADAC Wander&RadKarte sorozatából a Ferienland im Schwarzwald Furtwangen – St. Georgen 11-es számú térképe ajánlott, mely nagyon jó részletes (1:30000) és kis túrakalauz is jár hozzá. Ezt a térképet 6 euróért beszerezhetjük a furtwangeni trafikban is.

A Duna igazi forrásának helyzete

A Breg-forrásához (Bregquelle) legkönnyebben a Donaueschingentől 35 kilométerre, 870 méter magasan fekvő Furtwangen im Schwarzwald városkából jutunk el. Furtwangent észak felé az S14-es országúton hagyjuk el, ezen haladva néhány kilométert a Hummelhof nevezetű településrészen levő Pius-kápolnánál letérünk egy újabb mellékútra.

Útban a Duna forrásához Fotó: Barna Béla

A Pius-kápolnánál gyalog rátérhetünk a sárga jelzésre, amely a „Forrás-túraút” (Quellenwanderweg) névre hallgat, s kis kerülővel az 1149 m magas Brend hegyet érintve visz a forráshoz. Ha kevés az időnk, vagy kerékpárral és autóval vagyunk, akkor a Pius-kápolnától Jonasenhofon és Kolmenhofon keresztül egy keskeny kis műúton juthatunk el a Márton-kápolnához (Martinskapelle).

Minden felirat a Duna forrását hirdeti – Fotó: Barna Béla

Autónkat itt letéve egy rövid kis séta, s máris a Breg-forrásnál vagyunk. Innentől kezdve azonban nyugodtan nevezhetjük Duna-forrásnak, mert a helyszínre érve meglepve tapasztalhatjuk, hogy minden felirat Duna-forrást (Donauquelle) jelöl.

Ház a Duna forrásánál – Fotó: Barna Béla

Hogy ez mennyire jogos, arról az egykori Föld és Ég című folyóirat 1991-es számában is olvashatunk egy tanulmányban, ahol ezt írta Ifju György: „Ha szigorúan vesszük, hogy egy folyó „születése” a torkolattól legtávolabb eső vízfolyás forrása, akkor valószínűleg dr. Ludwig Öhrlein furtwangeni orvosnak van igaza”. Nos, dr. Ludwig Öhrlein fekete-erdei birtokán, a Kolmenhof alatt csordogál a Breg-patak forrása és egy bronztábla hirdeti: „Duna-forrás. Itt ered a Duna főforrása, a Breg 1078 méterrel a tenger szintje fölött, 2888 km-re a Duna-torkolattól, 100 méternyire a Duna és a Rajna, illetve a Fekete-tenger és az Északi-tenger közti vízválasztótól”.

Fotó: Barna Béla

A forrásnál egy másik bronztábla is olvasható, mely annak állít emléket, hogy ettől a forrástól számítva a Duna német szakasza 647 km hosszú.

Emlékkő dr. Ludwig Öhrlein tiszteletére – Fotó: Barna Béla

A két emléktábla mellett áll egy emlékkő is dr. Ludwig Öhrlein tiszteletére. A harcias furtwangeni orvos volt az egyébként, aki megüzente a donaueschingeni Történelmi Társulatnak: a Fürstenberg-parkban található „fennhéjázó pocsolyának” semmi köze a valódi Duna-forráshoz. Ugyanő hivatalos levélben ismertette álláspontját Baden-Würtenberg szövetségi tartomány vízügyi szerveivel: „Duna-eredet. Itt van a torkolattól legtávolabb eső forrása a világtörténelmileg legjelentősebb és vízben legbővelkedőbb európai folyamnak, a Dunának.” Zárójelben még hozzátette: „48,5 kilométerrel Donaueschingen fölött”.

A Duna forrása – Fotó: Barna Béla

Nem csak az orvos lobbizott azonban a Breg-forrásért, hanem a furtwangeni polgármester is, aki állítólag egy farsangi mulatság alkalmával „hadai” élén benyomult a donaueschingeni kastélyparkba, ahol aztán tüntetőleg egy palack Breg-vizet löttyintett a Donau-forrás medencéjébe, mondván, hadd legyen „igazi” Duna-víz is benne.

A viccesnek tűnő vita azonban máig nem zárult le, az érintettek igen komolyan veszik. 1992-ben például egy sajtókampány keretén belül a donaueschingeni tábor bebizonyította, hogy ma az egyetlen és kizárólagos Duna-forrásként reklámozott Breg-forrás még Breg-forrásnak sem hiteles. Mai helyén és formájában csak 1954-től létezik, mesterségesen hozták létre az eredeti és természetes Breg-forrás felett 30-40 méterre.

A vitát természetesen nem szeretném a Csámborgón eldönteni, de az biztos, hogy egyetemi diplomás végzett geográfusként leginkább a Breg forrását tudom elfogadni én is Duna-forrásként.

“Amit Donaueschingennél mutogatnak a márványmedencében, arról mindent elhiszek, csak azt nem, hogy a Duna forrása” – kételkedik Szabó Lőrinc is

Így tett egyébként a nagy utazó költő, Szabó Lőrinc is, aki így írt németországi utazásai során a problémáról: „…látni akartam a nagy folyam születését, a forrását is. Mondjam el, hogy nem találtam meg? Azt hiszem a Dunának csakugyan nincs forrása. Vagy pedig sok van. A Fekete-erdőben, amely különben a legkellemesebb tájak egyike, egész rétek, hegyoldalak csörgedeznek a víztől, az erektől. Ki tudná azt kiszűrni, hogy melyik az első? Amit Donaueschingennél mutogatnak a márványmedencében, arról mindent elhiszek, csak azt nem, hogy a Duna forrása”. Szóval Szabó Lőrinc is kételkedett már a ma buszos turistáknak leggyakrabban mutogatott Donaueschingenben lévő forrásban.

A Duna forrása 1078 m magasan – Fotó: Barna Béla

S ha mi is kételkedünk, már csak azért is érdemes felkerekedni a Furtwangen melletti Duna- (Breg)-forráshoz, mert annak környéke csodálatos túralehetőségeket is kínál. Maga a forrás egyébként mint a tábla is jelzi, 1078 méter magasságban ered, mégpedig a Rosseck nevezetű, 1154 méter magas hegy keleti lejtőjén.

Maga a forrás egyébként mint a tábla is jelzi, 1078 méter magasságban ered, mégpedig a Rosseck nevezetű, 1154 méter magas hegy keleti lejtőjén.

A Rosseck gerince egyébként mindössze százméternyit kell továbbmenni: azon túl minden forrás, patak (Griesbach, Wolfbach) egy másik világtenger felé iramodik a Rajnán keresztül.

A Duna vízgyűjtó területe

S végül még azért is érdemes eltúrázni a Furtwangen melletti Duna- (Breg)-forráshoz, mert itt még a természetben ihatunk a Duna vizéből. Ezt máshol nemigen tehetnénk meg komolyabb kockázat nélkül.

Kép és szöveg: Barna Béla

Ezen írás első változata 2009 áprilisában jelent meg a Turista Magazin hasábjain, majd egy másik verziója 2012-ben az azóta megszűnt Nyírséghíren.

Turista Magazin, 2009 április

Nyírséghír, 2012 március