Bergen kilátóhegyei: a Fløyen és az Ulriken

Norvégia második legnagyobb városa a Világörökség részeként számon tartott Hanza-kereskedőházakról (Bryggen) híres. Egy bakancsosnak azonban sokkal izgatóbb a város két kilátóhegye, a Fløyen és az Ulriken. Az egyikre sikló (Fløibanen), a másikra kabinos felvonó (Ulriksbanen) is felvisz. Ezek kombinálásával már Bergen határában fantasztikus gyalogtúrákat tehetünk. 

Bergen a legszebb fekvésű nagyvárosok közé tartozik: a fjordok és hegyek által körülvett települést ezen az idilli helyen 1070-ben alapította Olav Kyrre, majd szépen fejlődött, a középkorban Skandinávia talán legfontosabb városa volt, de Bergen volt 1314-ig Norvégia fővárosa is.

Bergen virágkorát mint Hanza-kereskedőváros 1350-1550 között élte

A XIII. században a Hanza Szövetség egyik fontos telepe lett: virágkorát mint Hanza-kereskedőváros 1350-1550 között élte, főleg az északról érkező szárított tőkehal miatt. A német kereskedők külön városrészben éltek, a Hanza városrészt kerítéssel el is kerítették a többi városrésztől és a kikötő vár melletti részét foglalta el. A Hanza-házakat 1979-ben nyilvánította az UNESCO a világörökség részévé.

De a belváros látnivalóiról sokan írnak, mi induljunk el inkább ki a város környéki hegyekbe. Karel Capek cseh szatirikus író így ír Bergenről a Barangolások Európában című könyvében:

„Az ember mindig örül, ha rájön, hogy a könyvek nem hazudnak. Bergenről azt írják, hogy gyakran esik az eső; és valóban esett, csak úgy csattogott. És azt is írják, hogy felette hét hegygerinc emelkedik; én csak hármat számláltam, mivel a többit felhők borították, hiszem azonban, hogy heten vannak; a norvégok becsületesek, és nem állítanak olyasmit az idegenek előtt, ami nem igaz”.

És igen, a sok eső igaz, de azt kell mondjam, Bergenben még esőben is hangulatos tud lenni a város környéki túrázás. A hét hegyből egy hosszú hétvége alatt kettőt érdemes meglátogatni: az egyik az Ulriken a másik pedig a Fløyen. Egy nap alatt is átköthető a két hegy, jómagam két külön napon két 12 kilométeres túrát tettem rájuk.

Az Ulriken 643 méteres tetejére az Ulriksbanen nevű felvonóval juthatunk fel, melyet egy svájci cég tervezett 1961-ben.

A 607 méteren fekvő felső állomásra 1120 méter hosszan visz fel a felvonó, 7 perc alatt. A hegy tetejére érve mi más, mint páratlan panoráma fogad minket, alattunk terül el Bergen városa. Ha azonban elindulunk az 1959-ben felépített telefon-antennától, akkor rögtön úgy érezzük, máris a norvég vadonban vagyunk, mintha semmi jele nem lenne, hogy egy nagyvárosból indultunk.

Az első gyaloglatok egyikét az Ulrikenre egyébként 1853-ban tették: Henrik Ibsen, aki színházi instruktor volt abban az időben, ő is részt vett ezen a túrán. Az egyik híres művét (“Vi vandrer med freidig mot”) erre az alkalomra írta.

Az Ulriken hegy 643 méteres tetejére felérve elindulhatunk kelet felé: elhaladunk Laegdetjernet nevű tó mellett, majd egy másik kis tavat is érintve az Arstadhytten nevű házikó mellett a Turnerhytten irányába. Utunktól balra van a Skomakarvatnet nevű, 564 méteren fekvő tó.

A Smedmyren nevű útelágazásnál a Trolldalen (Trollok völgyén) leereszkedve az Isdalen-be, megkerülve a 76 m magasan fekvő Svartediket nevű tavat érünk vissza Bergen városába, a belvárosba be is trolibuszozhatunk. A túra az Ulriken tetejéről a belvárosig 12 km, időben öt órányi séta.

Bergen másik hegye a 400 m magas Fløyen, melyre a Fløibanen nevű siklóval mehetünk fel, ennek alsó állomása a belvárosban van teljesen, a halpiactól mindössze pár perc sétára csak.

Bergen egyik legnépszerűbb turistalátványosságára folyamatosan jár a sikló, a helyiek is járnak ide futni, sétálni. Azért érdemes siklóval feljönni, mert akkor a fjelleken messzebre túrázhatunk el: érdemes például elsétálni a Revurtjernet nevű kis tóig, onnan tovább a Blåmansvatnet irányába, majd fel a Rundemanen hegy felé, a Storediket és a Store Tindevatnet tavak közé, hogy élvezzük az északi táj semmihez sem fogható varázsát.

Itt, a Fløyen hegyen egyébként túra közben láttam boszorkányoknak berepülni tilos táblát is, de a vicces norvégok elhelyeztek olyan táblát is, hogy „ne etesd a trollokat”.

a trollok egyébként a viking-skandináv mitológia különös nagyfülű-nagyorrú lényei, akik az északi irodalomból kerültek át a fantasy irodalomba, a Harry Potter-könyvekbe, A Gyűrűk Urába vagy például a Warcraft számítógépes játékba

A trollok egyébként a viking-skandináv mitológia különös nagyfülű-nagyorrú lényei, akik az északi irodalomból kerültek át a fantasy irodalomba, a Harry Potter-könyvekbe, A Gyűrűk Urába vagy például a Warcraft számítógépes játékba.

A trollok után túrázzunk vissza Bergen belvárosába, s nézzünk vissza újra a hegyekre, meg nézzük meg a házakat. Ha jól megfigyeljük a Hanza-házakat, ismerősek lehetnek egy rajzfilmből is. Nos, nem véletlenül: a Jégvarázs (Frozen) című színes, magyarul beszélő, 2013-as amerikai animációs filmet bizony Bergen és a környékbeli hegyek inspirálták. A Hans Christian Andersen meséjéből íródott film stábja a forgatás előtt ellátogatott az USA-ba, Kanadába és Norvégiába is.

a rajzfilmbeli várost magát Bergen város Bryggen nevű kikötői negyede ihlette

Ez a kéthetes Norvégiába tett utazás alapozta meg végül azt, hogy a Jégvarázs olyan lett, amilyen: a norvég ruhák, épületek, nevek, a néphit trolljai és a helyi zene is bekerült a film világába. Filmes szakírók szerint Arendelle kastélya az oslói Akershus-erőd alapján valósult meg, a rajzfilmbeli várost magát Bergen város Bryggen nevű kikötői negyede ihlette, az egészet körbevevő fjordot meg a Naeroyfjord, a Jégvarázs kápolnáját pedig a norvégiai Balestrandban lévő Szent Olaf templom.

Kép és szöveg: Barna Béla

Az Ulrikenre a kabinos felvonó egy útra felfelé 115 NOK (norvég korona), a gyerekjegy 80 (2018-as adatok). A Fløibanen siklóra egy felfelé szóló felnőttjegy 50 norvég korona. Bergen városa Budapestről egy ideig elérhető volt közvetlen fapados járattal.

A norvég város hegyeiről a Hegyisport és Turista Magazin (HTM) 2017 áprilisi számában jelent meg írásom Ne etesd a trollokat címmel.

Ha szívesen utaznál velem, kattints ide! Ha tetszett, támogass minket!