Bringával a Bükk kapujához

Egerben nyaralóknak bringás+gyalogos túraötlet a Bükk megközelítéséhez. Egerből kerékpárúton Felsőtárkányba tekerünk, majd a tónál lelakatolva a bringát gyalog fel a szédítően szép sziklákra a Kő-közi kör tanösvényen sétálunk egy rövidet. 

Mint már anno egyszer egy régi blogomban megírtam, azért is jó Egerben lakni, mert a napfényes mediterrán pincéktől egy órán belül eljuthatunk a rejtekadó bükki erdőkbe biciklivel is.  De az Egerben megszálló kirándulóknak is jó alternatíva a városból a Bükkbe tekerni.

Az egri Szépasszonyvölgyből a Szikla-forrásig illetve a tóig a táv 14,4 kilométer, majdnem végig bicikliúton, oda vissza tehát egy 30 kilométeres körről van szó, amit szerintem szinte minden egészséges ember képes letekerni.

Onnan pedig egy kilométernyi gyaloglás csak, hogy a Felsőtárkányi-tó fölé emelkedő sziklákról csodáljuk a tájat, amit azért is hangsúlyozok, mert bizony kézenfekvősége ellenére még sok egrit ismerek, aki nem állt még e sziklák tetején.

És mindezt viszonylag olcsón. A bringázás nem kerül semmibe (ha bérlünk, akkor igen), a gyaloglás szintén nem, a jó levegő sem, belépő nincs a sziklákra, a hátizsákban meg elfér némi Szent József-forrásvíz és banán, szóval, ha éppen nem csörög a zsebünkben sok pénz, ezt a kirándulást akkor is ki tudjuk hozni kevés forintból akár egy szép pünkösd vasárnapon.

Szóval, akkor Felsőtárkány, a Bükk nyugati kapuja. Hogy miért érdemes ide kirándulni? Nos, mert pár éve kialakítottak itt egy tanösvényt, mely a Kő-közi tanösvény nevet viseli és a Bükki Nemzeti Park látogatóközpontját, a Szikla-forrást és a felette magasodó mészkősziklát, a Kő-köz nevű sziklaszorost és a tárkányi tavat fűzi fel egy kellemes sétára. A mindössze 800 méter hosszú tanösvény 5 állomásos, megtekintése körülbelül egy óra, kisgyerekekkel is.

Kő-közi körünket érdemes a Bükki Nemzeti Park oktató és látogatóközpontjánál kezdeni (itt vagy a tóparti pavilonoknál a bringánkat is ozlophoz lakatolhatjuk).

A Nyugati Kapu névre keresztelt látogatóközpont és erdei iskola 330 millió forintból valósult meg, és dr. Persányi Miklós környezetvédelmi miniszter avatta fel 2005. szeptember 23-án. Az egykori kúriaépületben A Karszt és élővilága című tárlatot is megnézhetjük, de van itt egy információs központ is, ahol többek között tanösvényekről és a nemzeti parkos túraútvonalakról szerezhetünk be infókat. Aki többet szeretne megtudni a tanösvényről, annak a Bükki Nemzeti Park. Hegyek, erdők, emberek című monográfia ajánlott, vagy a Baráz Csaba által szerkesztett Felsőtárkányi tanösvények című igen igényes könyvecske (beszerezhető a látogatóközpontban).

Már a látogatóközpont átadása előtt két évvel, 2003 szeptemberében kialakították itt a Kő-közi tanösvényt, amely tényleg nagyon rövid szakaszon belül nagyon változatos tájképi látnivalókat kínál. Legelőször is érdemes felkapaszkodni a Kőbánya-oromra: a szikla tetejéről szép a kilátás a tóra, illetve Felsőtárkány falura.

Mögötte a Berva-bérc (512 m) látszik, alatta pedig a falu feletti dombok: az Akasztó-bérc (276 m) és az Őr-hegy (291 m). Magát a sziklát egyébként egy fehér-szürkésfehér triász mészkő alkotja (egészen pontosan a Bervai Mészkő Formáció). Ez egyébként egy úgynevezett biogén zátony és ciklusos lagúna fáciesekkel jellemzett platform mészkő, mely trópusi éghajlaton, sekélytengeri környezetben képződött főleg zátonyépítő korallokból, körülbelül 230-210 millió évvel ezelőtt.

Szóval ha ezeken a sziklákon ülünk, a tájba bámulva elmerenghetünk azon, hogy ahol ülünk, az egy trópusi korallzátony volt 200 millió évvel ezelőtt.

Ha kibámultuk magunkat tájképileg, akkor indulhatunk tovább: a sziklatetőről levezető keskeny ösvény fiatal gyertyános tölgyes erdőn vezet keresztül. A kék átlós tanösvény jelet követve hamarost a Kő-köz keleti végéhez ereszkedünk le, s itt már fordulunk is vissza kiindulópontunk felé.

az itteni barlangokba menekültek egyébként a tárkányiak a tatárjáráskor, de amikor előjöttek, a cseles ellenség lemészárolta őket, erre utal a Kőközi jajgató elnevezés

Utunk a Kő-köz alján vezet vissza: a felsőtárkányi Kő-köz vagy Barát-szurdok Magyarország szép mészkőszurdokainak egyike, ugyancsak triász mészkő építi fel. A mai szurdok a pliocén végétől (2,4 – 1,8 millió év) kezdett kiformálódni, erre a szurdok falában kimutatható barlangi szintek nyújtanak bizonyítékot. Több kutató különböző módon magyarázta a szurdokvölgy keletkezését, legvalószínűbb azonban az, hogy (Hevesi Attila szerint) barlangfelszakadással keletkezett. Állítólag az itteni barlangokba menekültek egyébként a tárkányiak a tatárjáráskor, de amikor előjöttek, a cseles ellenség lemészárolta őket, erre utal a Kőközi jajgató elnevezés.

Mi persze jajgatás nélkül kényelmesen végigsétálhatjuk, s a szoros végén ráadásul forrást is találunk, ez a neves Szikla-forrás. A Lök-völgy búvópatakja bukkan felszínre itt, a Szikla-forrásban. A felszínre jutó karsztvíz hőmérséklete hideg, 8-10 fok között ingadozik.

A forrás kitűnő szaporodóhelye a foltos szalamandrának. S mégvalami: e forrás táplálja a kő-közi kör tanösvényének utolsó állomását, a tavat is.

A 0,84 hektár területű Felsőtárkányi-tavat mintegy 200 évvel ezelőtt, mesterségesen hozták létre.

A 0,84 hektár területű Felsőtárkányi-tavat mintegy 200 évvel ezelőtt, mesterségesen hozták létre a Tárkányi-patak árterén. Mivel a Barát-réten 1983-ban épített karsztvízmű megcsapolta a Szikla-forrást, ezért a tó eliszapolódott, olyannyira, hogy 2002-ben az egész tó ökológiai potenciálját helyre kellett állítani. Ez sikerült is a Bányászati Tájrendezési Program keretében, így aki az elmúlt pár évben nem járt erre, egy nagyon megszépült környezetű tavat láthat. Sőt, pár évvel ezelőtt a tóparton egy kőzetkiállítást is létrehoztak.

Észak-Magyarország sokféle kőzetét beazonosíthatjuk itt. Láthatunk például felsőpetényi tarka homokkövet, szomolyai horzsaköves dácittufát, alsótelekesi gipszet, pálházi perlitet és idekerült Vilyvitányból egy nagyobb darab Magyarország legidősebb (960 millió éves!) felszínen található kőzetéből is, egy kvarcitkonglomerátum. A kőzetek tanulmányozása után leülhetünk egy tóparti padra is, ha pedig nyáron járunk erre, a tó melletti szabadtéri színpadon színvonalas műsorokat láthatunk, köztük folkműsorokat is. Felsőtárkány ugyanis palóc falu, bár neve egyébként török-bolgár eredetű, jelentése pedig „nemes ember” vagy „alkirály”.

S ha már alkirály nem is él Felsőtárkányban, azért a természet szépségei iránti hódolatunk jeléül rójjuk le kő-közi körünket e szépen alliteráló nevű, rövid ám változatos tanösvényen.

A tanösvény a sziklák és a hangulatos tópart után újra bringáinkra pattanhatunk és hazatekerhetünk Egerbe. Itt azonban még egy szóra álljunk meg, mert sokan a falun keresztülvivő műúton tekernek, holott van nagyon kellemes, a falut elkerülő kerékpárút is.

Ez már csak azért is jó, mert egyrészt nem benzinbűzös, másrészt egy része hangulatos erdőben kanyarogva vezet, harmadrészt pedig nagyon jó kilátásunk van a bringaútról az alant elterülő falura. Igaz, ezért egy icipicit felfelé is kell tekerni, de jutalmul a végén egy jó kis gurulással jutunk ki Felsőtárkány déli végébe. Innen pedig az Eged lábánál gurulhatunk tovább.

És míg gurulunk, dúdolhatjuk az Intim Torna Illegál számát is: “Kiterítve a térkép az asztalon. /Tekerek rajta egyet, jól tudom/ elrepülök, ameddig lehet,/ völgyeken dombokon.”

Kép és szöveg: Barna Béla

 

Ha szívesen utaznál velem, kattints ide! Ha tetszett, támogass minket!