A Krka folyó zuhatagai

A karsztos Dinári-hegyvidék és az Adriai-tenger találkozása rengeteg túralehetőséget kínál; az egyik ilyen a Šibenik városától (és a tengerparttól) mindössze 12 kilométer távolságra fekvő Krka folyó fantasztikus zuhatagaihoz vezet, ahol több Winnetou-filmet is forgattak. 

Šibenikből a Drniš és Knin városa felé kitáblázott utat kell választanunk, majd 10 kilométer után balra kell fordulni, ahol tábla jelzi, hogy a Krka Nemzeti Park két kilométerre van. Horvátországban a nemzeti parkokban a belépődíj dívik (2018 nyarán felnőtt: 180 kuna, tanuló: 110 kuna, 7 év alatt ingyenes), de ezért nyújtanak is valamit. Személyautóval például nem lehet a vízesésekhez menni, azt a park főbejáratánál lévő parkolóban (Lozovac) kell hagyni: innen ingyen buszok viszik le a kirándulókat a park leglátványosabb részéhez, a Skradini vízeséshez (Skradinski buk).

Másik lehetőség, hogy a skradini parkolóban hagyjuk a kocsit, majd a Krka folyó partján elgyalogolunk a zuhatagig, vissza pedig a hajójegy benne van a belépő árában.

Mielőtt bebarangolnánk a zuhatagot és környékét, szólni kell néhány szót a vízesésen lezúduló Krka folyóról. A Krka Dalmácia legnagyobb folyója, hossza azonban mindössze csak 72 km, viszont igen bővizű. Vízgyűjtő területe 2088 négyzetkilométer; a folyó a Dinara nyugati lábainál, Knintől 4 km-re ered.

A folyón összesen 7 különálló vízesés van, összesen 242 méter eséssel. A vízesések úgy alakultak ki, hogy a folyó a puhább kőzetekben utat vájt magának, a keményebbeken átbukott, illetve mésztufagátakat épített. A vízesések közül legmagasabb a Manojlovaci-vízesés (59 m), a legszebb azonban a második legnagyobb Skradini-zuhatag: ennek és mésztufagátjainak köszönhető, hogy a mögötte lévő szélesebb völgyben a Krka folyó tószerűvé válik.

A Skradini-zuhatag nem is egy vízesés: a víz 800 méter hosszúságban 5 teraszon és 17 lépcsőn át sok-sok vízesés labirintusát alkotva zuhog lefelé, összesen 45,7 métert esve.

A Skradini-zuhatag nem is egy vízesés: a víz 800 méter hosszúságban 5 teraszon és 17 lépcsőn át sok-sok vízesés labirintusát alkotva zuhog lefelé, összesen 45,7 métert esve. A Skradini-zuhatagon átlagosan 55 köbméter víz áramlik másodpercenként, de erősebb esőzésekkor 350 köbméter is lehet.

A zúgók mindegyikéhez vezet jelzett gyalogösvény, sőt a több ágra szakadt folyó medrébe levert fahidakon a tajtékzó víz felett is túrázhatunk. Bő két óra alatt nyugodt szemlélődéssel leereszkedhetünk a zuhatag aljához: itt kb. 100 m szélességben ömlik le a folyó, amelyet egy hosszú fahídról csodálhatunk meg.

Ha kigyönyörködtünk magunkat a természetben, a Skradini-zuhatag mellett több kis múzeumot is megnézhetünk. Ilyen például egy helyreállított kallómalom, valamint egy egykori vízerőművet dokumentáló kiállítás: a helybéliek büszkék rá, hogy a Monarchia idejében a Krkának és vízerőművének köszönhetően Šibenikben előbb volt áram, mint a fővárosban, Bécsben!

A múzeumok után a vízimalom épületébe betérhetünk, ahol az 1985-ben megalakult Krka Nemzeti Parknak (horvátul Nacionalni park Krka) működik információs irodája, de további barangolásainkhoz itt vásárolhatjuk meg a nemzeti park igen jó minőségű, 1:35000-es méretarányú turistatérképét is.

A zuhatagok egyébként a híres Karl May német író vadnyugaton játszódó történeteiből készült Winnetou-filmek forgatási helyszínei is. Az 1960-as években készült indiánfilmek (Az Ezüst tó kincse, Winnetou I.-II., Winnetou és barátja, Old Firehand stb.) nyugatnémet és jugoszláv koprodukcióban készültek.

Itt, a Krka folyón kenuzott végig Winnetou és Old Shatterhand, de állítólag az indián törzsfőnök és az amerikai katonák közötti harcok jeleneteit is a Krka melletti Roški slap mellett forgatták.

Apropó Roški: a Skradini-zuhatagtól befizethetünk egy hosszú hajókirándulásra is, amely érinti a festői és aprócska Visovac-szigetet és elhajózhatunk a tó végénél levő Roški-vízesésig (Roški splav).

Jelen sorok írója szerint sokkal szebb azonban a sziget a tó partjáról, a magas karsztplatóról szemlélve, innen a kétemeletes rendház és templom bájos terepasztal-tárgynak tűnik. Az 1400 körül alapított ferences kolostor templomát a XVI. században emelték: ma a templom a kolostor és a papnevelde is barokk stílusban várja látogatóit. A templom harangtornyát 1728-ban emelték. Visovac szigetét egyébként 2013-ban felkereste Ivo Josipović, Horvátország elnöke is.

Szöveg: Barna Béla – Fotó: Asszonyi Evelin 

A területről az első cikkem a Turista Magazin hasábjain jelent meg 2002 szeptemberében, majd egy felújított változata 2014 júniusában, a HTM magazinban.

Ha szívesen utaznál velem, kattints ide! Ha tetszett, támogass minket!