Norvégia második legnagyobb szigete: Senja

Svalbardot nem számítva Norvégia második legnagyobb szigete Senja (1586 km²), északi számi neve: Sážžá. Rövid szigetismertető következik. 

Svalbardot nem számítva Norvégia második legnagyobb szigete Senja (1586 km²), északi számi neve: Sážžá. És csak említés szintjén, Norvégia legnagyobb szigete Hinnøya (2204 km²).

A sziget a Vesterålen-szigetcsoporttól északkeletre fekszik, északnyugatról a Norvég-tenger, északkeletről a Malangen-fjord, keletről a Gisundet-szoros, délkeletről a Solberg-fjord, délről a Vågs-fjord, nyugatról pedig az Andfjorden határolja.

A sziget igencsak ritkán lakott, teljes lakossága 7864 fő. Senját a Gisund híd (Gisundbrua) köti össze a szárazfölddel. Az 1972-ben felépült híd a Gisundet-szoroson ível át: hossza 1147 méter, 25 nyílással rendelkezik, a fő nyílás 143 méter hosszú. A híd alatt a maximális tengerszint feletti magasság 41 méter.

A hídnál fekszik közvetlenül Silsand (északi számiul Silsáddu), mely a sziget legnagyobb lakott települése: 1638 fő a lakossága, de igazából a hídon túli Finnsnes város külvárosának számít. A Gisund-híd megépítése előtt Silsand mindössze néhány házból állt.

Senját gyakran „miniatűr Norvégiaként” emlegetik, mivel a sziget változatos tájai szinte teljes norvég természeti földrajzát tükrözik. Egyik különleges része a szigetnek az 1970-ben alapított Ånderdalen Nemzeti Park (Ånderdalen nasjonalpark) a sziget délnyugati részén. A 134 km²-es nemzeti park terület nyírfa- és fenyőerdei, alpesi növényzete, jellegzetes fjord- és fjellvidéke miatt védett. A nemzeti parkban 1940 előtt nem élt jávorszarvas, de ma már állandó populációval rendelkezik. Fontos borjazási és legelőterület a félig háziasított rénszarvasok számára. A leggyakoribb kisebb állatok a vörös rókák, hermelinek, mezei nyulak, kis rágcsálók és két cickányfaj.

Senjának négy főbb útja van. A főút a 86-os norvég megyei út, ez tulajdonképpen Silsandból kanyarog 59 kilométeren át a sziget tájain és a végpontjai Torsken és Gryllefjord. A sziget nyugati partján lévő Gryllefjord (északi számiul Grullefierda) halászfaluból nyaranta kompjárat közlekedik a közeli Andøya szigetére, Andenesbe. A falu lakossága (2023) 325 fő.

Gryllefjordtól délre már szépséges hegyek emelkednek: ezekre túra is tehető, a 380 m magas Glæret csúcsa után tovább túrázhatunk az 542 m magas Middagstinden tetejére. Tőlük délre található egy festői kis hegyi tó, a Glærvatnet. A 368 méteres tengerszint feletti magasságban elhelyezkedő tó a túrázók kedvelt célpontja. A kb. 200 lakosú Torsken (jelentése norvégul „tőkehal”) szintén egy festői halászfalu, drámai hegyek és fjordok által övezve. Környékének legmagasabb hegye a 623 m magas Saufjellet. Látnivalója még a Torsken templom (Torsken kirke): a vörös fatemplomot kereszt alakban építették 1784-ben.

Nagyon látványos és érdekes a 86-os út Ballesvika, Hamn és Finnsæter közötti szakasza is. A környék legfontosabb faluja Hamn i Senja, egy régi halászfalu, amely 1880-ból származik, és ma magas színvonalú turisztikai üdülőhellyé alakult át, miközben megőrizte a régi faépítmények autentikus hangulatát és báját.
A falu ideális kiindulópont a közeli hegyekbe tett túrákhoz, beleértve a Sukkertoppent („Cukorcsúcs”), egy panorámás csúcsot, amely 456 méterrel magasodik a tengerszint fölé, és látványos kilátást nyújt a Bergsøyan- szigetcsoportra és a Bergsfjordra.

Finnsæter egy apró, festői falu: híres a lenyűgöző természeti környezetéről, a helyi fakápolnáról, és arról, hogy egészen a közelmúltig a világ legnagyobb troll szobra, a 17,96 méter magas Senjatrollet állt a faluban: 1997-ben a Guinness Rekordok Könyve a világ legnagyobb trolljaként tartotta számon, de sajnos a troll és felesége (vagy banya, azaz kjerring) 2019. március 28-án tűzvészben leégett. A troll központ azonban még mindig nyitva van, és látogatható.

A 86-os főútból Straumsbotn falunál ágazik ki a 862-es norvég megyei út, mely 56 kilométeren át kanyarog Botnhamn kikötőjéig és Senja szigetének északi, talán legszebb részeit fűzi fel.

Straumsbotnból felfelé emelkedve indul az út, majd miután a Krokelvvatnet tó mellett elhaladunk, nagyjából 300 m tszf. magasságban behajtunk a Skaland-alagútba (Skalandtunnelen), mely egy 1894 méter hosszú közúti alagút, ami a sziget második legmagasabb hegye, a Stormoa (975 m) hegy belsejében halad keresztül. Az alagút túloldalán érdemes megállni egy útmenti kilátónál a Bergsbotn kilátóplatformnál, (Bergsbotn utsiktsplattform). Ez a negyvennégy méter hosszú, fából és acélból készült modern építészeti építmény konzolosan nyúlik ki a Bergsfjord fölé, és lélegzetelállító panorámát kínál a hegyek lábánál megbúvó Bergsbotn falura és a környező csúcsokra, beleértve a Luttinden és a Husfjellet hegyoldalait.

Straumsnesnél érdemes egy kitérőt tenni Skaland és Bøvær irányába. Bøvær egy kis település Senja nyugati partján, amely a főútról letérve közelíthető meg, és egy panorámás világítótoronyhoz vezet, ahonnan panorámás kilátás nyílik az óceánra. A szigetnek ez a távoli szeglete rendkívül fehér homokos strandjairól híres, amelyek a part mentén védett öblök és széltépte sziklás hegyfokok sorában húzódnak. A víz itt ragyogó, szinte természetellenes türkizkék.

Bøvær településről egy meredek turistaút indul a félsziget tetejére, a 632 m magas Husfjellet hegyre.

Visszatérve a 862-es főútra, egy alagúton áthaladva megérkezünk Steinfjord településre, mely a horgászok paradicsoma: a fjord vizei rendkívül gazdagok halban; a horgászok egész évben rekordméretű óriás laposhalat (halibut), tőkehalat (skrei) és fekete tőkehalat fognak itt. Steinfjord közvetlen szomszédságában található a híres Tungeneset kilátóhely, ahonnan lélegzetelállító kilátás nyílik az Okshornan („az Ördög fogai”) néven ismert éles sziklacsúcsokra.

A Tungeneset valószínűleg a Senja legikonikusabb és legfényképezettebb kilátópontja, mely egy látványos, körülbelül nyolcvan méter hosszú vörösfenyő pallósoron keresztül érhető el, amelyet a Code Arkitektur építészmérnöki cég tervezett a Nemzeti Turisztikai Útvonalak projekt részeként. A szerkezet a tenger által lesimított sziklákon keresztül kanyarog, és egy védett kilátóponthoz vezet, amely az óceán fölé nyúlik.

Ersfjord lenyűgöző, fehér homokos sarkvidéki tengerpartjáról híres (Ersfjordstranda), amely drámai, égbetörő sziklák lábánál fekszik. Kiváló hely az éjféli nap megfigyelésére. Senja szigetén egyébként az éjféli nap minden évben május 22. és július 21. között figyelhető meg. Ebben a kéthónapos időszakban a nap egyáltalán nem bukik a horizont alá, így a túrázók a nap 24 órájában élvezhetik a folyamatos világosságot.

De, ami Ersfjordstrandát igazán egyedivé teszi, a természeti szépsége mellett, az a híres Arany WC jelenléte, egy aranylemezzel burkolt, szögletes építmény, amelyet a Haugen/Zohar építészek terveztek a Nemzeti Turisztikai Útvonalak projekt részeként. Ez az épület, amelyben nyilvános mosdók találhatók, önmagában is látványossággá vált, és számtalan fényképen és turisztikai brosúrában szerepel Senja városáról. Sok látogató kifejezetten azért jön ide, hogy fényképet készítsen a kortárs építészet bizarr, mégis lenyűgöző példája mellett.

Ersfjord és Senjahopen régen irdatlan nagy távolságra feküdt egymástól, mert ott magasodott közöttük a 788 m magas Tebbeltuva nevű hegy. 2004-ben aztán egy új alagutat (Geitskartunnelen) nyitottak a hegyen keresztül, és ez az új út körülbelül 95 km-rel rövidítette le a két falu közötti utat!

Senjahopennél érdemes egy újabb kitérőt tenni. Senjahopen a sziget egyik legfontosabb halászfaluja. Egy másik közeli halászfalu Mefjordvær, amely körülbelül 3 kilométerre északnyugatra található a Medfjorden (északi számiul Midafierda) partján. A 16 kilométer hosszú fjord déli partján fekvő Mefjordvær (történelmi helyesírással Medfjordvær) egy halászfalu, 2001-ben a falunak 179 lakosa volt. Látnivalója a Mefjordvær-kápolna: a fehér, fából készült kápolnát 1916-ban építették hosszúkás templom stílusban, Ludvig Lorentzen építész tervei alapján; körülbelül 120 fő befogadására alkalmas.

Kis mérete ellenére Mefjordvær számos szálláshelynek ad otthont, köztük a híres Mefjord Brygge-nek, egy apartmanokból és nyaralóházakból álló komplexumnak, amely közvetlenül a kikötő mellett található, és kiváltságos kilátást nyújt a Mefjordenre és a fjord túloldaláról kiemelkedő Segla fenséges sziklafalára. A Mefjord Brygge étterme pedig friss halból készült ételeket és finom desszerteket kínál, így kihagyhatatlan gasztronómiai megálló a Senjába látogatók számára.

Mefjordværből indul egy túraútvonal is, amely a Russehula-barlanghoz („orosz barlang”) vezet, egy ősi természetes üreghez a part mentén, amely egyedülálló élményt nyújt a hegyek és a tenger közelségében. A séta viszonylag könnyű és családok számára is alkalmas, az ösvény nyáron virágos réteken, télen pedig havas tájakon halad keresztül.

Mefjordvær félszigetén emelkedik egyébként a korábban már látott Okshornan („az Ördög fogai”) nevű sziklacsúcsok, illetve a félsziget legmagasabb pontja a Ramnen (646 m).

Innen is visszatérve a 862-es főútra, az út megkerüli a Bringetinden (639 m) hegytömbjét, majd a fjord legdélibb részén indul az út mellől a Breidtinden-ösvény (Breidtinden Trail Head). Itt bizony pontosan 1000 méter szintemelkedésre számítsunk, ugyanis a sziget legmagasabb pontja a Breidtinden (1001 m). A hegy neve északi számiul: Reaiddaidčohkka.

Egyébként innen már szépen látszik a következő, ujjszerűen benyúló félsziget, melyen a sziget északi és nyugati partjának legmeredekebb és legzordabb hegyei emelkednek ki egyenesen a nyílt tengerből; ezek közül a leghíresebb talán a Segla (639 m), melyet a szomszédos Hesten (556 m) nevű hegyről szoktak fotózni. A merész formájú hegyről számos Segla-fotó tűnik fel az Instagramon.

Ahhoz, hogy ezekhez az ikonikus hegyekhez eljussunk, Mefjordbotn után ismét csak le kell térnünk a főútról és 5 kilométert kell autózni három közúti alagúton át Fjordgård településig.

A faluból indul a Hestenre vezető ösvény (Hesten trail head). Ez Senja szigetének egyik legnépszerűbb úti célja, ahonnan csodálatos kilátás nyílik a szomszédos csúcs, a Segla lenyűgöző északi oldalára. A közösségi médiában megosztott Segla-fotók többsége a Hesten csúcsról vagy annak közelében készült. A túrához szükséges idő (oda-vissza) körülbelül 3-3,5 óra, távolság (oda-vissza) 5 km, 540 méter szintemelkedés! Az időjárás természetesen itt is tökéletesen kiszámíthatatlan lehet, esővel és erős széllel, ezért, ha túrát tervezel, ajánlott vízálló és szélálló kabátot hozni. Egyébként a Hesten ösvény az egyik fénypontja lehet a norvégiai túránknak. A túra mérsékelten kihívást jelentő, egyenletes emelkedővel, az utolsó szakaszon elég meredekké válik. A legnehezebb szakasz a csúcs közelében található, és néhány viszonylag kitett területet is magában foglal. A tériszonyosoknak óvatosnak kell lenniük, vagy meg kell állniuk a hágónál, hogy élvezzék a panorámás kilátást. A parkolás drága.

Fjordgård egyébként egy 206 lakosú kis halászfalu az Ørnfjorden fjord nyugati oldalán fekszik, amely az Øyfjorden főágából ágazik le. Husøy szigetfalu körülbelül 4 kilométerre fekszik a fjordon túl, Fjordgård látótávolságában. A faluban található a Fjordgård-kápolna: a fehér, fából készült templomot 1976-ban építették a Rik. Bjørn A/S építészeti cég tervei alapján.

Kulturális vonatkozása a falunak, hogy a világhírű norvég író, Karl Ove Knausgård (1968, Oslo) nemzetközileg népszerű Harcom (Min Kamp) című hatkötetes önéletrajzi regényfolyamának 4. könyvében Karl Ove a fjordgårdi helyi iskolában tanít. A falut a könyvben a „Håfjord” álnéven említi. Karl Ove Knausgård egyébként mielőtt befutott író lett, valóban dolgozott tanárként Észak-Norvégiában, pszichiátriai klinikán és olajfúró tornyon is.

Fjordgårdból visszatérve a 862-es főútra tehetünk még egy kitérőt Husøy (szó szerint „Ház-sziget”) szigetfalu felé; az Øyfjorden közepén fekvő kis szigeten található falu különlegessége, hogy a mindössze 0,12 négyzetkilométeres sziget teljes területét elfoglalja.

Kitett fekvése miatt Husøy egyes házai szó szerint acélkábelekkel vannak a földhöz rögzítve, hogy ellenálljanak a téli hónapokban a szigetet sújtó heves atlanti viharoknak.

Végül Senja szigetének bemutatásakor szólnunk kell a populáris kultúrában betöltött szerepéről is. Senja szigetét David Armine Howarth (1912–1991) brit történész és haditengerészeti tiszt második világháborús könyve és igaz története, a We Die Alone (1955). A We Die Alone az író talán leghíresebb és legnépszerűbb könyve: Jan Baalsrud norvég ellenálló hihetetlen, fagyos és magányos menekülését meséli el a nácik elől a sarkvidéki Norvégiában. Jan Baalsrud hihetetlen második világháborús túlélési történetét egyébként két nagyszabású játékfilm is feldolgozta. Mindkét alkotás azt a hajtóvadászatot mutatja be, amely során Baalsrud egyedüli túlélőként, fagyási sérülésekkel és a Gestapo elől menekülve próbált átjutni a megszállt Norvégiából a semleges Svédországba. Az egyik film a Kilenc élet (Ni liv, 1957) egy igazi norvég filmklasszikus, melyet 2005-ben pedig a kritikusok megválasztották a valaha készült legjobb norvég filmnek. A másik film a 12. anya (Den 12. mann, 2017) mely egy modern, rendkívül látványos és feszült történelmi túlélőfilm. Különösen nagy hangsúlyt fektet a helyi norvég lakosok önfeláldozására, akik az életüket kockáztatva bújtatták és segítették a súlyosan sérült katonát.

A norvég zenész, író és aktivista Moddi a szigetről származik, és zenéjét állítólag a sziget szépsége befolyásolta. Pål Moddi Lue 1987. február 18-án Senjában született, itt is nőtt fel. Gyerekként különös törődést mutatott a környezet iránt, ez az érdeklődés az elkövetkező években meghatározta zenei irányvonalát. Középiskolás korában Lue a Nature and Youth környezetvédő csoport helyi tagozatát vezette. „Első dalaimban arra tettem kísérletet, hogy hangot adjak a hangtalan természetnek” – magyarázta később a zenealkotás iránti motivációjáról.

Az első, Moddi néven megjelent kiadvány 2007-ben jelent meg, és 20 házilag készített példányban került forgalomba. Később következett a debütáló album, a Floriography, amelyet Valgeir Sigurðsson producerrel rögzítettek Izlandon, és Lue Nature and Youth című albumán eltöltött időszakából származó dalokat tartalmazott. A Q magazin az albumot „visszavonhatatlanul szívmelengető és gyönyörűen felépített melankolikus folk-pop darabként” jellemezte. Második albumán Moddi bemutatta a „House By The Sea” című kislemezt, amely a mai napig a legismertebb szerzeménye. Ugyanebben az évben jelent meg a Kæm va du? („Ki voltál te?”) című album, amelynek dalszövegeit olyan észak-norvég költőktől kölcsönözték, mint Arvid Hanssen, Helge Stangnes és Ola Bremnes.

A norvég elektronikus zenész és zeneszerző Geir Aule Jenssenm (1962) Biosphere néven lemezeket készít. A sarkkörön túli Tromsøben élő Jenssen jól ismert ambient és ambient house darabjairól, amelyeket gyakran sarkvidéki vagy hegyi környezet ihlet, valamint a sci-fi és természeti forrásokból származó loopok és sajátos sample-ek használatáról. 1997-es Substrata című albumát a hyperreal.org weboldal felhasználói 2001-ben minden idők legjobb klasszikus ambient albumának választották. Számos filmzenét is szerzett. 2019-es The Senja Recordings című albuma, amelyet Senjában vettek fel, Senja több helyére is utal (Bergsbotn, Steinfjord stb.).

Barna Béla

2025-ben Andøya és Tromsø között repülve Senja szigetének legszebb északi részeit fotóztam a magasból: a Senja a levegőből bejegyzésre kattintva láthatod a képeket.

 

Ha szívesen utaznál velem, kattints ide! Ha tetszett, támogass minket!

---

Iratkozz fel hírlevelünkre, és értesülj elsőként a legújabb utazási cikkekről és kalandos útajánlatokról! 🌍✈️

Kérjük, erősítse meg, hogy Ön ember.

Ha Ön ember, hagyja üresen ezt a mezőt: