Wales (Cymru) a fenséges várak, szép vonulatú dombok, kristálytiszta patakok és tavak, vadregényes partszegélyek országa – hercegség az Egyesült Királyságon belül. Itt találjuk a Snowdonia Nemzeti Parkot (walesiül: Parc Cenedlaethol Eryri), mely Wales hét csodája közé tartozik. A nemzeti park szíve Betws-y-Coed és környéke. Van itt minden, mi túrázónak ingere: aláomló vízesés (Swallow Falls), vad szurdok (Fairy Glen), és nincs messze innen a Szerb Antal által is megörökített Pendragonok ősi fészke, Dolwyddellan kastélya sem.
A Snowdonia Nemzeti Park talán a legszebb és legváltozatosabb Anglia és Wales nemzeti parkjai közül. A Természetvédelmi Bizottság (National Trust) gondozásában lévő, 1951-es alapítású, 827 négyzetmérföld (2140 km2) területű Snowdonia National Park (Parc Cenedlaethol Eryri) Wales hét csodája közé tartozik. A nemzeti park egyébként jóval nagyobb területet magában foglal, mint a Snowdonia tájegységnév, mely eredetileg welsh nyelven Eryri, ami „Sasok földjét” jelent.
Mielőtt elindulnánk túrára, érdemes egyébként ismerkedni ezzel a nyelvvel, legalább a túrázós szókinccsel, hiszen itt Észak-Walesben a hegyekben igazából ezt beszélik, és könnyebb a helyi feliratokon és térképeken is eligazodnunk. Szóval welsh nyelven a „bron” dombot, a „craig” kőszirtet, a „cwm” és a „dyffryn” völgyet, a „glyn” szurdokot, a „llan” templomot, a „llyn” tavat, a „maen” követ, a „moel” kopár dombot, a „mynydd” hegyet jelent, a „sarn” szó walesiül pedig gyalogutat jelent.
Induljunk hát el egy gyalogúton, s barangoljunk egyet a Snowdonia Nemzeti Park szívében, Betws-y-Coed környékén. A falu abban a völgyben fekszik, ahol a Conwy folyó a Llugwy folyóval találkozik, és ahol a VI. század végén már egy kolostor létesült. Erre utal a falu nevének jelentése is: „kápolna az erdőben”. A mindössze 900 lakosú, régen ólombányászatáról is ismert Betws-y-Coed egyébként manapság a Brit-szigetek egyik legkedveltebb kirándulóközpontja: a Viktoriánus korban egy művészkolónia létesült itt festőkből, azóta virágzik. A faluban említésre méltó látnivaló egy XIV. századi templom (St Michael’s Church), egy autómúzeum, a Conwy-völgyi Vasúti Múzeum (vasútállomása 1868-ban épült) és végül a Llugwy folyón átívelő XV. századi híd, a Pont-y-Pair. És van a faluban a nemzeti parknak egy információs központja is.
De nem ezekért érdemes ide bakancsos szempontból ellátogatni, hanem Betws-y-Coed vasútállomásától 1,4 mérföldnyire (2,2 kilométernyire) nyugatra, Capel Curig irányába vezető (A5-ös) út mellett fekvő vízesésért.
A Swallow Falls (Rhaeadr Ewynnol) Wales leghíresebb vízesése: a Llugwy folyó szélesre terülő sziklákról zuhog itt lépcsőzetesen lefelé. A vízeséshez a belépődíj 1 angol font.
Ha kigyönyörködtük magunkat az alázuhanó víz látványában, a vízeséstől még kicsit továbbmehetünk Capel Curig irányába, és ahol a műút egy hídon átmegy a Llugwy folyón, ott találunk egy mesebeli kis műemlék kőházat (The Ugly House, walesiül Ty Hwll), melyet neve ellenére („Ronda ház”) is érdemes megnézni. A házat egy legenda szerint 1475-beb építette két helyi bandita búvóhelyül. Ma ez a Snowdonia Társaság otthona egyébként 1988 óta, melynek fő célja a nemzeti park védelme.
A ház után térjünk vissza Betws-y-Coed központjába, s most déli irányban induljunk el, az A5-ös úton. Miután átmentünk az 1815-ben a Thomas Telford által épített 32 m hosszú Waterloo-hídon, rögtön utána nem sokkal forduljunk jobbra, az A470-es útra, amelyről 1,1 kilométer után megtaláljuk azt a kis walesi farmot (Cwmanog Isaf Farm), melynek területén a legszebb walesi szurdokvölgyet, a Fairy Glen-t találjuk.
Mivel a farm magánterület, becsületkasszába jelképes, 50 pennys belépődíjat kérnek az odalátogatóktól. Ha beléptünk a kapun, a farmon átsétálva nem is gondolnánk, hogy hamarosan micsoda vadregényes mesevilágba érünk. A Conwy folyó (walesi nyelven Afon Conwy) rövid, de mégis csodaszép szurdokvölgyébe nyerhetünk itt bepillantást.
A 43 kilométer hosszú Conwy egyébként a Migneint-mocsárban ered, átfolyik a Conwy-tavon (Llyn Conwy), majd miután áttöri a Fairy Glen szurdokot, Llanrwstot és Trefriw-t átszelve Conwynál tölcsértorkolattal ömlik az Ír-tengerbe. A Fairy Glen jelentése egyébként Tündér-szurdok, s valóban, tündéri hely. Vigyázat azonban, Betws-y-Coeden kívül Észak-Írországban, a Rostrevor mellett is van egy Fairy Glen (ott forgatták a Narnia Krónikájának egy részét), ne keverjük össze a kettőt!
A tündéri szurdok után van még egy jeles látnivaló a környéken. A szurdoktól visszatérve az A470-es útra menjünk nyugati irányba 5,6 mérföldet (9 kilométert) Dolwyddelan településre.
Állítólag itt, ebben a walesi hegyekben megbúvó helyen van a Szerb Antal által is megörökített Pendragonok ősi fészke, Dolwyddelan kastélya
Állítólag itt, ebben a walesi hegyekben megbúvó helyen van a Szerb Antal által is megörökített Pendragonok ősi fészke, Dolwyddelan kastélya! A történet szerint a Pendragon vár építtetője egy bizonyos Ashap Christian volt, a hatodik Earl of Gwynedd a családban, a bölcsek köve titkának kutatója és a mágikus Rózsakereszt társaság tagja. Boszorkányműhelyt csinált a walesi Pendragon várból, otthont adva a Rózsakereszt társaság titkos tudományokat kutató mestereinek, hogy aztán pár száz évvel később kulcsfigurája lehessen egy nem mindennapi bűnténynek.
Szerb Antal (1901-1945) egyik fő művének tekinthető az először 1934-ben megjelent és azóta nagyon sokszor újra kiadott A Pendragon legenda. A regény háttere, hogy az író ösztöndíjjal Angliában töltött egy évet.
Dolwyddelan tehát a lehetséges helyszíne egy magyar regénynek. De itt, Dolwyddelan kastélyában született Llywelyn walesi herceg is, akinek halála után, 1283 januárjában a walesiek fő erődjének számító Dolwyddelan vár is angol kézre került. A vár történetéből még egy alkotást érdemes kiemelni: 1980-ban itt forgatta a Walt Disney a Dragonslayer (rendező: Matthew Robbins) című filmet, melyben egy fiatal fiú (Caitlin Clarke) vezette kis csapat érkezik egy idős varázsló (Ralph Richardson) kastélyához. Meg akarják kérni, hogy segítsen nekik elpusztítani egy öreg, de annál kegyetlenebb sárkányt, mely a népüket tizedeli.
Kép és szöveg: Barna Béla
Betws-y-Coed legkönnyebben Angliából Liverpool illetve Chester felől, az ingyenes (!) A55-ös autópályán közelíthető meg, amelyről a 19-es számú kijáraton, Llandudno városánál kell lehajtani, s onnan már csak 15,6 mérföld (25,2 km) a falu az A470-es úton. A Liverpool- Betws-y-Coed távolság 84 mérföld (136 km). Wales legszebb nemzeti parkjába tett gyalogtúránkhoz elengedhetetlen az Ordnance Survey (Arolwg Ordnans) OL17-es számú Snowdon/Yr Wyddfa-Conwy Valley/Dyffryn Conwy térképe 1:25000 méretarányban.
A cikk eredetileg a Turista Magazin 2011 májusi számában jelent meg Pendragonok ősi fészke címmel.
