Spanyolország déli tengerpartján emelkedik egy meredek, 425 méter magas mészkőszikla, a neve Gibraltár és hivatalosan nem spanyol terület, hanem brit, egészen pontosan brit koronagyarmat, még pontosabban a brit tengerentúli területek (British Overseas Territory) közé tartozik. Ebben a bejegyzésben most csak erről a különleges jogállásról lesz szó röviden.
Gimnazista koromban, 16 éves voltam, amikor 1990-ben megszereztem egy nagyon újszerű országlexikont, amit földrajzos szakemberek fordítottak egy német lexikon alapján. Az Üsd fel! – Európa és a Szovjetunió című könyvet sokat forgattam, nézegettem üres perceimben is, és csodálkozva vettem észre, hogy a könyv végén az európai országok zászlajai között Franciaország és Görögország között van még egy zászló, Gibraltáré. Azt tudtam már, hogy brit terület, de akkor mégis miért van külön zászlaja. Nos, röviden megpróbálom összefoglalni ezt a brit dolgot.
Üsd fel! – Európa és a Szovjetunió – a zászlók között Gibraltáré
Szóval a stratégiai fontosságú helyet a görögök Héraklész oszlopaként ismerték, majd mai neve 711-ben az Észak-Afrikából érkező mórok Dzsebel-al-Tariknak (Ţāriq hegyének, Tarik sziklájának) nevezték el Tárik ibn Zijád után, aki itt partra szállva kezdte meg Ibéria meghódítását, innen a Gibraltár név.
Tárik ibn Zijád
Hosszú évszázadokig ezután folyamatosan a mórok uralták egészen 1462-ig, amikor is a spanyolok kiűzték őket. A spanyol örökösödési háború során aztán jöttek a britek: 1704-ben brit csapatok elfoglalták a sziklát, amit aztán az 1713. évi utrechti béke értelmében Nagy-Britannia tulajdonába adtak, elismerték, mint brit gyarmatot.
Ebbe a spanyolok nem nyugodtak bele, többször ostromolták, illetve még 250 évvel később, 1963-ban is folytattak tárgyalásokat a visszacsatolásról: ez azonban sikertelen volt. A terület hovatartozásáról ENSZ felügyelet alatt 1967-ben népszavazást tartottak, amelyen a népesség elsöprő többsége a Spanyolországhoz való csatlakozás ellen szavazott: több mint 12000 szavazó jelentette ki, hogy inkább választja a brit, mint a spanyol fennhatóságot; 44-en voltak más véleményen.
1969-ben új alkotmányt léptettek életbe, ennek alapján Gibraltár korlátozott autonómiát és belső önigazgatást kapott. Erre mintegy válaszul Francisco Franco tábornok, spanyol államfő lezáratta a határt Spanyolország és Gibraltár között, s így azok, akik egyik országból a másikba akartak látogatni, kénytelenek voltak a marokkói Tangeren keresztül utazni, a Gibraltárra igyekvő repülőgépek pedig csak bonyolult manőverek után tudtak leszállni, hogy elkerüljék a spanyol légteret.
1982-ben a spanyol és gibraltári gyalogosoknak engedélyezték, hogy átkeljenek a határon, majd 1985-ben, amikor Spanyolország csatlakozni készült az Európai Gazdaági Közösséghez (a későbbi EU), az utat megnyitották. Ettől persze a spanyolok még napjainkban is igényt támasztanak Gibraltárra, többször is javaslatot tettek Gibraltár közös felségjog alá vonására. S persze felvetődött már nem egy ízben az is, hogy Gibraltárnak függetlenséget kellene kapnia.
Gibraltár sziklája
És akkor most nézzük, mi is Gibraltár jogállása. Egyike a 14 brit tengerentúli területnek (British Overseas Territory), melyek olyan területek, amelyek nem képezik részét az Egyesült Királyságnak, de az Egyesült Királyság szuverenitása alá tartoznak. Érdekesség még, hogy Gibraltár saját jogán nem tagja a Nemzetközösségnek, és az Egyesült Királyság képviseli, de 2004-ben megkapta a Commonwealth Foundation társult tagságát. Gibraltár 1958 óta vesz részt a Nemzetközösségi Játékokon.
Gibraltár államformája tehát alkotmányos monarchia, államfője a brit uralkodó, 2022 óta III. Károly. Gibraltár a kül- és hadügyeket leszámítva önálló, autonóm városállam tulajdonképpen. A királyt a kormányzó képviseli, akinek feladata abban merül ki, hogy a választásokon győztes párt vezetőjét kinevezi főminiszternek és kitüntetéseket nyújt át nagyobb ünnepségeken. Itt jegyezzük meg, hogy Gibraltárnak saját, 17 tagú parlamentje van.
Gibraltár parlamentje
Gibraltár terület székhelye, fővárosa, illetve egyetlen városa Gibraltár város (angolul City of Gibraltar) – megint csak rendhagyó, hogy a városnak nincs saját polgármestere, vezetéséért Gibraltár kormánya, és kormányfője, azaz főminisztere felel.
A saját zászló és címer
Gibraltárnak van saját címeres zászlaja, melyet még 1502-ben adományozták Spanyolország uralkodói, Ferdinánd király és Izabella királynő, majd 1936 júniusában megerősítették a brit hatóságok. És van Gibraltárnak címere, egy vörös és fehér színű barokk pajzs, rajta egy háromtornyú várral, amelynek középső kapujából egy aranyszínű kulcs lóg alá. A pajzs alatt sárga szalagon olvasható a terület mottója: „Montis Insignia Calpe” (Calpe hegyének jele). A címert 1502-ben adományozta I. Izabella kasztíliai királynő.
A gibraltári font
És Gibraltár saját pénznemmel is rendelkezik, a font sterlinghez rögzített gibraltári fonttal.
Jogi érdekesség, hogy 1973-tól az Egyesült Királyság révén az Európai Unió része volt, de a királyság kiválása (a Brexit) után is a schengeni övezet része maradt.
Gibraltár a britek stratégiai fontosságú haditengerészeti, légi és kommunikációs támaszpontja, s noha a brit haditengerészeti jelenlét sokkal kisebb, mint a II. világháború előtt volt, a Gibraltári-szoros egyike a világ legforgalmasabb vízi útjainak – minden hatodik percben áthalad itt egy hajó.
Hajók Gibraltárnál
S végezetül szóljunk két mondatot arról is, hogy mi az a „tengerentúli terület” státusz. Nos, a brit tengerentúli területek (British Overseas Territory) olyan területek (14 összesen) amelyek nem képezik részét az Egyesült Királyságnak, de az Egyesült Királyság szuverenitása alá tartoznak. És hogy tudjuk hová tenni, felsoroljuk, hogy Gibraltáron kívül melyik az a másik 13: Anguilla, Bermuda, Brit antarktiszi terület, Brit Indiai-óceáni Terület, Brit Virgin-szigetek, Déli-Georgia és Déli-Sandwich-szigetek, Falkland-szigetek, Akrotíri és Dekélia, Kajmán-szigetek, Montserrat, Pitcairn-szigetek, Szent Ilona, Ascension és Tristan da Cunha, Turks- és Caicos-szigetek.
Barna Béla
A 14 tengerentúli terület (British Overseas Territory)
