A IX. Frigyes-föld és névadója

Ha ránézünk Grönland térképére, akkor a sziget nyugati partján, a sarkkör közelében láthatunk egy feliratot: Kong Frederik IX Land. Alatta, Kangerlussuaqtól délre a főváros környékéig egy másik terület pedig a Dronning Ingrid Land nevet viseli. Kiket takarnak ezek a feliratok, s hogy kerültek Grönland térképére? 

Egy izlandi, rejkjavíki térképboltban böngészgettem 2019-ben, amikor rátaláltam egy kanadai kiadású Grönland térképre. Nagyon szeretek térképeket nézegetni, s kíváncsian olvasgattam leendő uticélunk környékének a helyneveit, akkor tűnt fel a Kong Frederik IX Land és a Dronning Ingrid Land felirat is.

Nyilván gyorsan kiderítettem, hogy a feliratok Frigyest és Ingridet, egy dán királyi házaspárt rejtenek. Na de hogy kerül a dán királyi pár a Grönland térképre, s kik is ők, mit kell tudni róluk, erről szól röviden ez a bejegyzés.

A világ legnagyobb szigetét állítólag a norvég Gunnbjørn Ulfsson fedezte fel valamikor 876 és 932 között, amikor Norvégiából Izland felé hajózva eltérült, s így valószínűleg első európaiként ő pillanthatta meg Grönlandot. Ugyancsak norvég viking volt Erik Torvaldsson (Vörös Erik) is, akit telepesek százai követtek. A sziget 1261-ben a norvég IV. Haakon Haakonson (Öreg Haakon) király birtoka lett, majd Norvégiával együtt Dániához került.

1536-ban a dán államtanács Norvégiát egyoldalúan Dánia egyik tartományává minősítette, és ezzel létrejött Dánia-Norvégia. Norvégia megőrizte jogrendszerét és egyes intézményeit, de korábbi birtokai (Izland, Grönland és Feröer) közvetlenül a dán korona fennhatósága alá kerültek.

A XV. század végére az európai települések megsemmisültek, ekkortájt Grönland éghajlata sokkal zordabbra fordult és a délre húzódó őslakosok, az eszkimók harcokban bizony durván megtizedelték a telepeseket.
Az újragyarmatosítás a XVIII. században kezdődött, az első misszionáriusi és kereskedelmi települést a norvég származású Hans Egede tiszteletes, evangélikus misszionárius alapította 1721-ben a dán király megbízásából (ez volt a mai Godthåb /Nuuk).

1814, azaz Norvégia függetlenné válása után Grönland nyugati partja dán gyarmat, a keleti part pedig senkiföldje lett. Ez ellen akkor a norvégok nem emeltek kifogást; amikor azonban Dánia bejelentette igényét Grönland egész területére, Norvégia tiltakozott. A problémát rendező első, 1921-ben kötött megállapodást a norvégok megszegték, ezért dán megkeresésre a hágai Nemzetközi Bíróság 1933 áprilisában döntést hozott Dánia javára a sziget hovatartozásáról. Még ugyanebben az évben, 1933-ban létesült a dán kormányon belül külön tárca a grönlandi ügyeknek, s ez 1987-ig fenn is maradt. Az önkormányzatiság első formája 1911-ben jött létre. Ekkor a grönlandiak által közvetlenül választott Államtanács alakult, amely sokáig külön, majd együtt kormányozta a sziget északi és déli részét. Az 1953 évi alkotmánymódosítással 1953 óta dán felségterületnek számító Grönland 1979-ben önrendelkezési jogot kapott Dániától.

Most miután nagyon vázlatosan elmeséltem, hogyan lett végül dán sziget Grönland, a következőkben nézzük meg, hogy a két terület, Kong Frederik IX Land és a Dronning Ingrid Land névadói kik is voltak: nos, IX. Frigyes (1899-1972) Dánia királya és felesége. Az ő életüket mutatom be a következőkben.

Frigyes (Frederik) herceg 1899. március 11-én született X. Keresztély dán király és Alexandrina dán királyné elsőszülött gyermekeként a Koppenhágától északra fekvő Kongens Lyngbyben, a Mølleåen folyó melletti Sorgenfri nevű palotában. Április 9-én a palota kertszobájában keresztelte meg Jakob Paulli királyi gyóntató; érdekesség, hogy 21 keresztszülője volt, többek között II. Miklós orosz cár, I. György görög király, II. Oszkár svéd és norvég király, valamint a későbbi VII. Eduárd angol király.

Frigyes egyetlen testvére, Knud egy évvel Frigyes után született. A család a Sorgenfri palotán kívül a koppenhágai Amalienborg palotában, a jyllandi Aarhusban egy nyári rezidenciában, a Marselisborg palotában, és néha a Klitgården villában, Skagenben lakott.

Szakítva a királyi család hagyományaival, a kis Frigyest nem katonai iskolába íratták be, de később a Dán Tengerészeti Akadémia növendéke lett, majd a Koppenhágai Egyetemen tanult. Ellentengernagyi rangot szerzett és haditengerészeti szolgálata alatt számos tetoválást csináltatott a testére. Rajongott a zenéért, ő maga zongorázott, sőt karmesterként is tevékenykedett.

1922-ben eljegyezte másod-unokatestvérét, Olga görög és dán hercegnőt, de a házasságból végül nem lett semmi, mert Olga hercegnő inkább Pál jugoszláv herceghez szeretett volna feleségül menni. Így is lett, Frigyes pedig Olga helyett a későbbi svéd király lányával, Ingrid svéd hercegnővel (Ingrid Victoria Sofia Louise Margareta) kötött házasságot, 1935. május 24-én a stockholmi katedrálisban. Esküvőjük 1935-ben Svédország egyik legnagyobb médiaeseménye volt. Az esküvő és a svéd fővárosi ünnepség után az új dán trónörökös pár a Dannebrog királyi jachton Koppenhágába hajózott, ahol a főváros polgárai fogadták az ország új koronahercegnőjét. A királyi párnak három lánya született: Margit (1940), Benedicta (1944) és Anna-Mária hercegnő (1946).

Édesapja, azaz X. Keresztély halála után 1947. április 20-án lépett trónra IX. Frigyes néven. A dán miniszterelnök, Knud Kristensen kiáltotta ki királlyá a Christiansborg királyi palota erkélyéről.

1952-ben IX. Frigyes király és családja hagyományos grönlandi nemzeti öltözéket kapott ajándékba a grönlandi néptől, amikor itt jártak. Egyébként Ingrid királynő volt az első, aki Grönland teljes nemzeti ruhájában jelent meg, amikor férjével, IX. Frigyes királlyal 1952-ben meglátogatta a szigetet.

Uralkodása során nagy változások voltak az ország történetében, a mezőgazdaságból élő Dánia modern, jóléti állammá vált. Érdekesség, hogy IX. Frigyes idején, 1948-ban, egy évvel a király trónra lépését követően, a Feröer-szigetek Dánián belül autonómiát és széles körű önrendelkezést kapott. További érdekesség az is, hogy mivel X. Keresztély Izland királya volt, Frigyes herceg sokáig az izlandi trón várományosa volt, de mivel egy népszavazáson 1944-ben létrejött az izlandi köztársaság, így Frigyes sohasem lett végül Izland királya.

A dán király 1971 utolsó napjaiban szívrohamot kapott és kórházba került; 1972. január 14-én, este nyolc óra előtt hunyt el, közeli hozzátartozói és barátai körében. Halála után koporsóját amalienborgi otthonába vitték, majd január 18-án a Christiansborg-i Palota kápolnájába helyezték. Temetésére január 24-én került sor. Koporsóját a Királyi Testőrség tagjai ágyútalpra tették, amelyet 48 tengerész húzott Koppenhágán keresztül. A koppenhágai állomásról vonat vitte nyughelyéhez, a roskildei katedrálishoz. Kívánságára nem az épületben, hanem azon kívül helyezték örök nyugalomra.

Az 1910-ben született Ingrid királynő 28 évvel élte túl férjét. 2000. november 7-én halt meg. Maradványait vele együtt temették el a roskildei székesegyház melletti temetkezési helyen.

IX. Frigyes halála után foglalta el a trónt a lánya, II. Margit, aki 1972-től 2024-ig uralkodott, majd lemondott fia, X. Frigyes javára.

A jelenlegi dán király tehát IX. Frigyes unokája. X. Frigyes király különleges kapcsolatot alakított ki Grönlanddal az évek során. Koronahercegként számos látogatást tett, és több ezer kilométert utazott kutyaszánon a sziget zord északi részein.

Barna Béla

Ha szívesen utaznál velem, kattints ide! Ha tetszett, támogass minket!