A Bélai kastély Párkány mellett

Ha Esztergomnál átmegyünk a Dunán Párkányba, onnan 11 kilométerre fekszik egy falu, Béla. Róla kapta nevét a Bélai-dombok (Belianske Kopce). A falu környéke is kellemes táj, de a fő látnivaló itt a nagyon szépen felújított Bélai kastély. És hiába van nagyon közel a Dunakanyarhoz, a legtöbb magyar turista még csak nem is hallott róla.

Párkány (Štúrovo) és Muzsla (Mužla) környékén a Duna síkja nagyjából 105-110 m tszf. magasságban van. S hiába tűnik kicsinek maga a szám, de ebből a síkságból bizony jelentős kiemelkedésnek tűnik a Bélai-dombok 200 méternél is magasabb vonulata. A dombság legmagasabb csúcsa egyébként a 250,9 m magas Kék-hegy (Modrý vrch).

Ennek a dombságnak a belsejében, 187 méter tengerszint feletti magasságban találjuk kirándulásunk célpontját, a 370 lakosú Béla (szlovákul Belá) falut.

A település első írásos említése 1138-ból való „villa Bela” alakban: ebben az időben a dömösi prépostság birtoka volt. A XIII. században felváltva tartozott hol a király, hol pedig az esztergomi káptalan birtokához. A káptalan mellett Kun Erzsébet királynénak is voltak itt földjei, melyet 1255-ben a Zovárd nembeli Karvai Miklós fiának, Péternek adományozott. Ezt az adományt 1287-ben IV. László király is megerősítette, ekkor egyébként a helységet Boros-Béla néven említi az oklevél. 1367-ben I. (Nagy) Lajos király a falut Ebnbrandi Miklós fiának, Jákónak adományozta. Feljegyzések szerint ekkortájt, a XIV. század végén a kisnemesek kiirtották az egész érseki erdőt, amely akkor Kőhídgyarmat határához tartozott.

1434 decemberében Luxemburgi Zsigmond adománylevelében bukkant fel a falu neve, aki Pogánytelki Tamásnak és Bálintnak adta a huszita háborúban szerzett érdemeikért. Az 1531-es és 1532-es adóösszeírások szerint Bélai Bálint birtoka volt a falu; ezek az iratok két települést is említenek, Kis- és Nagy-Bélát. A török hódoltság alatt totálisan elpusztult a falu, 1732-ben is még puszta (Terstyánszky János Esztergom vármegyei alispán birtoka), viszont az 1755-ös egyházlátogatási jegyzőkönyv szerint már 348 lakosa van.

1770-től Török András, Árva vármegye főispánja volt a földesura, aki egy kastély építésébe fogott bele. A XIX. század első felében a korzikai származású báró Baldacci család bírt itt földesúri joggal.

A trianoni békeszerződésig Esztergom vármegye Párkányi járásához tartozott: 1938 és 1944 között – az I. bécsi döntés következtében – ismét magyar fennhatóság alá került, jelenleg közigazgatásilag Szlovákia Nyitrai kerületéhez, az Érsekújvári járáshoz tartozik.

Ha ide utazunk, s szeretjük a papír térképeket, a területre a szlovák kiadású, 142-es számú Burda – Ipeľská pahorkatina (1:50000) turistatérkép ajánlott.

***

A falu közepén, gesztenyefák által védve áll az a falu legfőbb látnivalója, a késő barokk kastély, amely valószínűsíthetően az 1770-es években épült a templommal együtt. Az építtető Török András földesúr volt, a főépítész pedig Mayer Jakab, aki a francia vidéki kastélyok stílusát vette mintául.

1834-ben a korzikai származású, de Kolozs megyei születésű Baldacci (Baldácsy) Antal (1803-1878) honvéd ezredes, lapkiadó és országgyűlési képviselő lett az új tulajdonos. Baldácsy egyébként 1829-ben vette feleségül özvegy Szerdahelyiné Hunyady Anna bárónőt, akinek hozománya dúsgazdaggá tette, így volt miből kastélyt építenie: megépítette a templom alatt lévő családi kriptát, majd megerősítette a kastély alapjait, megépítette a vizesárkot és a felvonóhidat.

Minden idejüket és eszközeiket a kastély szépítésére szentelték, híres festőket bérelt, a bútorokat pedig mahagóniból és cédrusból csináltatta. Hatalmas műtárgygyűjteménye volt Kínából és Japánból. Miután felesége 1847-ben meghalt, 1860-ban másodszor is házasságot kötött: Makovszky Adél grófnőt vette feleségül. Egyetlen fiúgyermekük halála után élete vége felé itt, bélai birtokán lakott, 1878-as haláláig.

Baldácsy több visszaemlékezés szerint igazi kényúr volt, aki a környéken kiskirályként uralkodott

Baldácsy több visszaemlékezés szerint igazi kényúr volt, aki a környéken kiskirályként uralkodott. A faluban máig pletykálják, hogy a jobbágyokkal nagyon keményen bánt, és amikor a vármegyétől, Esztergomból jöttek ezt kivizsgálni, a hatóság embereit a saját börtönébe záratta. Sőt, azt mondják, hogy féltékenysége miatt még saját (második) feleségét, Makovszky Adél grófnőt is bezáratta egy kis időre a kastély börtönébe.

1880-tól, az egész Baldácsy-birtok a család egyik bankárja kezére került, amelyet később teljes berendezéssel együtt eladták Bródy Zsigmondnak, a neves újságíró, lapszerkesztőnek.

1910-ben a kastély új tulajdonosa báró Ullmann Adolf (1857-1925) budapesti közgazdász lett. 1925-ben a birtokot fia, báró Ullmann György örökölte meg, az ő nevéhez fűződik a Muzsla felől a faluba vezető út mentén állított Szent Kristóf emlékkereszt. A keresztet hálából állíttatta egy szerencsésen végződött autóbaleset után 1939-ben. Az Ullmannok egyébként jó kapcsolatban voltak a falusiakkal, visszaemlékezések szerint volt egy autójuk, amivel a beteg falubelieket bevitték a párkányi orvosi rendelőbe. Ullmann György 1945-ben kényszerült elhagyni az országot lányával együtt.

A kastélyt a szovjet katonák elfoglalták, majd a csehszlovák érában teljesen tönkre pusztult: bútorzatából szinte semmi sem maradt meg, 1951-ben pedig a kastély freskóit is lemeszelték. Volt az épületben aztán mezőgazdasági iskola, javítóintézet és börtön, politikai foglyokkal. Ezután 1990-ig motoralkatrészek, mezőgazdasági gépek raktáraként használták, de annyira lepusztult a kastély, hogy életveszélyessé vált, ekkor, 1990-ben az épületet védett műemléknek nyilvánították.

Az Ullmann család leszármazottai, Ilona von Krockow grófnő és Matthias gróf 2000-ben visszavásárolták az ősi birtokot és elkezdték az 50 millió eurós felújítását: kovácsoltvas kerítéssel elkerítették a birtokot, és először kialakítottak egy borozót, 2001-ben pedig az ahhoz tartozó pincét modern szőlőfeldolgozó technológiával szerelték fel, sokak szerint itt érlelődnek Szlovákia (a Felvidék) legjobb borai. Természetesen vannak Château Belá borok is, ezeket Egon Müllerrel és Miroslav Petrechhel együttműködésben termelik. A kastély szőlőültetvényén 2001 óta termesztik az ország egyik legfinomabb rizlingjét, valamint a Cabernet Sauvignon fajtákat. A hagyományos fehérrizling mellett a szőlőültetvény 2009 óta desszertbor- és jégborfajták termesztésével is foglalkozik.

A vadonatúj bélai kastélyban aztán egy kétszáz fős nagy lagzit rendeztek 2007 októberében: Yvonne von Krockow grófnő és a zimbabwei születésű Gonzala Mahou házasodott itt össze. Érdekesség, hogy az esküvőre eljött Harry (Henry Charles Albert David) brit királyi herceg is. A kastély nagyon népszerű a nemesi családok körében, a német focilegenda, Lothar Matthäus is itt mondta ki az igent. Az 53 éves német focilegenda és a 26 éves Anastasia Klimko november 15-i lagzija szigorú biztonsági intézkedések mellett zajlott.

A gyönyörűen rendbe hozatott Ullmann-birtok 2008-ban egy 5 csillagos szállodaként nyitotta meg kapuit Hotel Château Béla kastélyszálló néven, mely 2013-ban elnyerte az Európa legromantikusabb történelmi hotele címet!

Ne ijedjünk meg, ha nincs itt szobánk, a szálloda recepcióján engedélyt kérve pár szépen felújított termet megnézhetünk, illetve egy rövidet sétálhatunk a kastély körüli parkban, mely egyébként védett terület. A kastély területén van egyébként három tó (horgászni is lehet), szökőkút, fűszerkert illetve virágos kert is.

Végül, ha kijöttünk a kastélyból vessünk egy pillantást a római katolikus templomra, mely a XVIII. század derekán épült barokk stílben, ovális alakú kupolás középhajóval, közvetlenül a kastély szomszédságában. A templom belső berendezéséből említésre méltó egy rokokó szekrényke a Mariazelli Madonna szobrával.

Kép és szöveg: Barna Béla

A Hotel Château Béla kastélyszálló honlapja: www.chateau-bela.sk. A kastély Esztergomtól 11 km, de Pestről is mindössze csak 63 km a távolság.

A kastélyban először 2017. május 26-án jártam, jelen írás ezen látogatás után készült, s nyomtatásban 2017 októberében jelent meg a HTM magazin hasábjain.

Ha szívesen utaznál velem, kattints ide! Ha tetszett, támogass minket!