Huba vezér szépséges lányának vára: Ajnácskő

A felvidéki Fülektől délkeletre, Salgótarjántól északkeletre emelkedik az országhatár által kettévágott Ajnácskői-hegység. Az Ajnácskői-hegységet a szlovák nevezéktanban Cseres-hegységnek (Cerová vrchovina) hívják. A Cseres-hegységet (a hozzá dél felől csatlakozó Medveshez hasonlóan) a pliocén-pleisztocénkori bazaltos vulkánosság építette fel. A bazalthegyeken szépséges várak emelkednek; ezek közül egyik leghangulatosabb Ajnácskő.

Mielőtt Ajnácskőre indulunk, a Cseres-hegységbe tett vártúránk első állomásául érdemes Fülek (Fiľakovo) várát is beiktatni kiránduló-programunkba. A kis bazaltkúpon a város szívében álló vár első írásos említése 1246-ból való. A kisváros egyre szépülő várának neves lakója volt a pöffeszkedő, mulatozó és állandóan dőzsölő Falkos vitéz, aki állandóan dorbézolt és fosztogatott: hol Hollókő várába vetette be magát, máskor Sőregen mulatozott, ivócimborákat keresett Somoskőn, haddal támadta meg Ajnácskőt egy szép lány szeméért. És persze hamis pénzt is veretett – IV. Béla király el is vette tőle a várat. Fülek az 1600-as években élte fénykorát, évtizedeken át itt tartotta Nógrád, Pest és Heves megye nemessége a megyegyűléseket; de az igazi nevezetes esemény az volt, hogy itt kiáltották ki 1682-ben Thököly Imrét Magyarország királyává.

A füleki vártól kelet felé közúton 14 km Ajnácskő (Hajnáčka). Az 1200 lakosú falu központjában áll az 1995-ben egy neves szegedi építész, Novák István (1938-2013) által tervezett katolikus templom (Novák Istvánhoz köthető a Feszty-körkép múzeumépülete is Ópusztaszeren!).

Az itteni információs táblánál leparkolva autónkat a sárga rom jelzésen negyedóra alatt érhetünk fel a falu igazi hírességére, a várhegyre, melynek jellegzetes sziklaorma már messziről felismerhető. A szikla egykor vulkáni kürtő részét képezte.

a rege a honfoglalás korába, a 890-es évekre viszi vissza a vár eredetét s nevét Huba vezér szépséges nyilazó leányától, Hajnácskától származtatja

A sziklán egykor álló vár eredetét a rege a honfoglalás korába, a 890-es évekre viszi vissza s nevét Huba vezér szépséges nyilazó leányától, Hajnácskától származtatja. Egyes vélekedések szerint a név egyébként török eredetű és a magyar Ajnács személynévből való. A török „ojnas” egyébként kacér nőt jelent.

Valójában azonban az 1300-as években épült a vár, amely volt királyi birtok is, 1344-ben Anyaskw néven említi oklevél. A 1424-ben Salgói Miklóst hamispénzverés és erkölcstelen életmódja miatt (együtt élt Garai János feleségével, Hedvig mazóviai hercegnővel) Luxemburgi Zsigmond király megfosztotta minden birtokától, így Ajnácskőtől is (Miklós báró száműzetésben halt meg Velencében). A várbirtokot a király feleségének, Cillei Borbálának adományozta. Zsigmond halálát követően a Pálóczy család birtokába került a vár: az utolsó Pálóczy, Antal 1526-ban Mohácson halt meg. Ezután a hírhedt rablólovagnak is tartott Bebek Ferenc szerezte meg Ajnácskőt. Bebek egyébként Habsburg Ferdinánd és Szapolyai János királyok között mindig annak a pártjára állt, aki többet ígért neki.

Egyes leírások szerint az ajnácskői várba volt állítólag bezárva Basó Mátyás (?-1549), a murányi vár híres rablólovagja is.

A vár közel három évtizedig volt török kézen: 1566-ban Arszlán budai pasa csapatai megtámadták és elfoglalták, és csak 1593-ban Prépostváry Bálint szabadította fel. Egyes források szerint 1645-ben újra török kézre került rövid időre, amikor is Hasszán bég gyújtatta fel.

Vécsey Sándor neve is köthető Ajnácskőhöz, 1649-ben kapta adományként a várat és tartozékait. Az ajnácskői kapitány embereivel részt vett a török birtokolta egri vár 1687-es blokádjában és visszafoglalásában. Vécsey Sándorról nevezték el Egerben a Servitától a Várállomásig tartó meredek, kanyargós utcát. Vécseyt egyébként 1697-ben Thököly katonái ölték meg. Leszármazottja volt Vécsey Károly, az aradi vértanúk egyike.

A lepusztult várat később még helyreállították, és így 1709-ben gróf Bercsényi Miklós fővezér megszállt benne, és a vár udvarán végeztette ki (konkrétan lefejeztette) a hazaáruló Szegedy Ignácot.

A várrom területe ma természetvédelmi rezervátum; a pincehelyiségig lehet felkapaszkodni, feljebb menni a sziklán azonban a védett növények (a bazaltos szirttetőn előforduló melegkedvelő pannon flóra) előfordulása miatt tilos.

A várból csodálatos a kilátás a Cseres-hegység cseres erdők borította hegyeire, így az 536 m magas Ragácsra (Ragáč) és az 578 méteres Pogányvárra (Pohanský hrad).

Apropó természetvédelem: a Cseres-hegység Tájvédelmi Körzetet (Chránená krajinná oblasť Cerová vrchovina) 1989-ben nyilvánították védetté 16278 hektár területen. Nyugati része közvetlenül kapcsolódik a magyarországi Karancs-Medves Tájvédelmi Körzethez.

2014 őszén a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság pályázatának köszönhetően mintegy 30 ezer eurós összköltséggel sikerült felújítani az ajnácskői tanösvényt. Kitisztították és rendbe tették a korábban kialakított ösvényt és az ösvény végén lévő lőporos pincét. Alexander Botošnak, a Gömör-kishonti Múzeum régészének vezetésével feltárást végeztek ezen a területen, ahol néhány középkori lelet, többnyire cserépdarabok és vasszögek kerültek elő. Felhúzták a korábban leomlott várfal egy részét, hogy az esővíz ne juthasson be a lőporos pincébe. Kitisztították a várfal maradványait.

A tereprendezést követően rendbe tették a lépcsőket, biztonsági korlátokkal látták el a tanösvényt. Legfelsőbb pontján panorámapanelt helyeztek ki, melyen a környező vulkáni hegyvonulatokkal kapcsolatos információk találhatók. Ezenkívül háromnyelvű (magyar, szlovák és angol) információs táblák kerültek a tanösvény más pontjaira és a faluba, de a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága kétnyelvű (magyar, szlovák) tájékoztató füzetet is kiadott Ajnácskő és környéke címmel.

Ajnácskő nevezetessége még, hogy a falu kénes-savanyú ásványvízforrásai miatt az 1800-as évek elején Gömör egyik legnevezetesebb fürdőhelye volt. Erről útirajzaiban Petőfi is megemlékezett: „Utba esik Hajnácskő… most már nem is rom, mert tulajdonosa ledöntette végkép. Innen egy negyednyire van fürdő és savanyúviz, melly egészen ollyan, mint a parádi, csak gyöngébb egy kissé. Míg itt uzsonáztunk: Csomai Jóska cigánybandája gyönyörű nótákat huzott…”

Szintén egy 2,3 millió évvel ezelőtt működő vulkánnak köszönhető egy másik érdekesség, ami Ajnácskőhöz köthető: az itt működő tűzhányó krátertavában a kigőzölgő mérges gázok hatására számos állat (orrszarvú, masztodon, tapír) lelte halálát. Ezt az Ajnácskőtől délre található völgyet Csontároknak nevezik, ugyanis egy bizonyos Ebeczky Emil nevű földesúr az 1850-es években víz által kimosott állatcsontokat talált itt, és elküldte azokat Pestre a Nemzeti Múzeumba, illetve Bécsbe a Birodalmi Geológiai Intézetbe. 1863-ban Kubinyi Ferenc őslénykutató is átkutatta a területet és arra a megállapításra jutott, hogy ezek őselefántok csontjai.

Kép és szöveg: Barna Béla

Budapest-Ajnácskő távolság közúton 144 km, két órányi autóút Hatvanon és Salgótarjánon át. A túrához a 141-es számú Cerová vrchovina – Lučenec turistatérkép ajánlható.

Személyes emlékek: Ajnácskő váránál nagyon sokszor jártunk, például gyerekekkel is, 2003. november 9-én például már 5 hónapos fiammal hordozóval is. Később pedig a Határtalanul program során többször (2015, 2019, 2022) hoztam ide kisgimnazista hetedikes osztályokat mint túravezető.

Ha szívesen utaznál velem, kattints ide! Ha tetszett, támogass minket!