Ahol Szent Pál Málta partjainál hajótörést szenvedett, ott ma St Paul’s Bay (máltaiul San Pawl il-Baħar) néven valójában négy település olvadt össze egyetlen hatalmas üdülőközponttá, de gyakran Buġibba néven is emlegetik.
Pál apostol a Kilikia (Kis-Ázsia, ma Törökország) tartományban található Tarzusz (Tarsus) városában született, eredetileg Saulusnak hívták, foglalkozása sátorkészítő volt. Eleinte részt vett a korai keresztények üldözésében: a Damaszkuszban lévő keresztények ellen indult, de útközben (a „damaszkuszi úton”) csodás eseményben volt része (ApCsel 9,2-8), és ő is Jézus Krisztus követőjévé vált – ez volt a híres Pál-fordulás (ennek a helyszínére, a szíriai Damaszkuszba még húszévesen elzarándokoltam). A pálfordulás után aztán Pál apostol (Szent Pál, a tizenharmadik apostol) a korai kereszténység jelentős alakja lett. Egyik útján Szent Pál hajótörést szenvedett, pont Málta partjainál, de megmenekült, s három hónapot töltött a szigeten állítólag.
(Szent Pál életéről és útjairól ide kattintva olvashatsz többet: Szent Pál útjai)
A hajótörés helyszínét, az egész öblöt Szent Pálról nevezték el, sőt egyre inkább az egész öböl nagy települését úgy emlegetik közkeletűen, hogy St Paul’s Bay (máltaiul San Pawl il-Baħar). Valójában négy település (Qawra, Buġibba, St. Pawl és Xemxija) olvadt itt össze egyetlen hatalmas üdülőközponttá. A nagy máltai nyaralóhely (8000 lakos, több mint 10 ezer vendégágy) centruma a Szent Pál-öböl és a Salina-öböl közötti félszigeten fekszik: átmenet nélkül egymásba olvad itt Buġibba és Qawra települése, s tulajdonképpen itt összpontosul Málta idegenforgalmának jelentős része.
Ide érkeztünk mi is Szent Pál után 1948 évvel később (2008 nyarán), csak nem hajótöréssel, hanem transzferbusszal Luqa repülőteréről. Szállásunk Buġibbában, a Huli Aparthotelben volt, másfél percre a buszmegállótól. Hét éjszakát töltöttünk itt, s ami jó volt az aparthotelben, hogy recepciója sem volt, így teljesen olyan volt a hangulat, mintha máltai lakosok lennénk, s béreltünk volna egy nagy lakást. Ahonnan lejártunk a kisboltba olívabogyós felvágottat, sajtot meg szőlőt meg ásványvizet venni, s ahonnan a délutáni szieszta után lementünk egy sonkás-sajtos crepét enni. Apartmanlakásunkból egy percre volt csak a buġibbai buszpályaudvar, ahonnan pár nap alatt bejártuk egész Málta szigetét a jellegzetes sárga máltai buszokkal.
Persze azért Buġibba (St Paul’s Bay) látnivalóit is bejártuk. Már az első nap elsétáltunk a félsziget csúcsánál lévő Qawra-toronyhoz, mely a Redin Grand Master (1657-1660) által épített tornyok egyike, aki rövid uralkodása alatt azzal vált híressé, hogy sok várat és erődítményt építtetett a saját költségén. A toronytól a partmenti sétányon némi kaktuszlikőrt is szürcsölgetve néha, elmentünk a Szent Pál-kápolnáig (San Pawl Milqi). Az apró templom pontosan azon a helyen áll, ahol Pál apostol az egykori római kormányzóval, a később keresztény hitre térített – és emiatt mártírrá vált – Publiusszal találkozott. (Egy másik bédekker szerint a templom azon a helyen áll, ahol Szent Pál viperát dobott a tűzbe).
San Pawl il Baħar belvárosában van egyébként egy Szent Pál Múzeum is. Az apostol két ünnepnapja (január 25 – “pálfordulásának” napja és február 10 – a hajótörés napja) számos templom búcsúnapja Máltán.
A kápolnától is jól látszik az öböl kijáratánál levő, mindössze 100 méter hosszú Szt. Pál-sziget (Il-Gżejjer ta’ San Pawl): itt érte az apostolt i.sz. 60 körül az a bizonyos hajótörés, amelyre – s a szigeten való három hónapos tartózkodására – márványból készült 12 méter magas szobra emlékeztet, melyet 1845-ben állítottak, 1994-ben és 2007-ben pedig restaurálták.
S ha már újra felhoztam Szent Pál nevét, meg kell említeni, hogy az egyik könyvben (Marco Polo) találtam az apostolról egy rövid keretes írást, mely bizony kissé varázstalanít. Szóval a bédekker a következőket írja Szent Pál és Málta kapcsolatáról: „A máltaiak azzal büszkélkedhetnek, hogy Pál apostol már i.sz. 59-ben elhozta szigetükre a kereszténységet. (…) Abból amit a máltaiak Pál apostol ott-tartózkodásáról tudni vélnek, sok minden csak helyi legenda. Újabban még azt is állítják a teológusok, hogy Melite nem is azonos Máltával, és hogy Pál apostol a görög Kefallinia szigete közelében szenvedett hajótörést. A máltaiak persze minderről nem akarnak tudni.” Jó azért ezekkel is tisztában lenni.
Szent Pál-kápolnája után aztán még megnéztük az öblöt védő, újjáépített Wignacourt-tornyot, amit Adrien de Wignacourt Grand Master építtetett 1610-ben. Röviden összefoglalva ezek lennének Buġibba látnivalói.
FRISÍTÉS: 2013-ban megnyílt Buġibbában a Máltai Nemzeti Akvárium, erről külön kis posztban számoltam be, ide kattintva olvashatod.
***
Személyes hangulat: S hogy töltöttük még az időt 2008 nyarán e kellemes máltai városkában? Jártunk kedvenc crepézőnkbe, ahol egyébként trieszti illy kávét mért az ügyes kezű máltai srác, de volt egy szőke kékszemű pultos csaj is, akit először németnek néztem, de aztán kiderült, hogy normandiai francia. Később már ismerősként üdvözöltek s nagyon örültek amikor megláttak minket: „ó maggyare”.
Aztán egy magyar párral napokon át a partmenti Boathouse sörözőbe ültünk be, ahol elég sok helyi Cisk sört sikerült meginnunk. A hajnalig tartó hullócsillagnézések és ivások után reggelente aztán együtt kávéztunk (frappéztunk), aztán együtt mentünk ki egyik nap Ghajn Tuffieha strandjára, mint ahogy egyikük mondta, igazi „posztalveoláris” nyírségi t-vel: egy kis „picsasüttetésre”.
Kép és szöveg: Barna Béla
A város tehát ideális kiindulópont a sziget bejárásához is, a buġibbai buszpályaudvarról kiindulva bejárhatjuk egész Málta szigetét a jellegzetes sárga máltai buszokkal. Elbuszozhatuk a fővárosba, a sziget tetejére, vagy a híres Kék-barlanghoz is.