Saas Fee, az Alpok gyöngye

A Svájci-Alpok legmagasabb hegyláncai között, Wallis kantonban fekszik egy elbűvölő kis falu: Saas-Fee. Elbűvölő kis falu, nemzetközi hírű üdülőhely, tündéri hely, a völgy ékessége, az Alpok gyöngye, paradicsomi hely – s ezek a jelzők mind mértéktartó beszámolókban olvashatók. 

Saas-Fee környéki kirándulásunkhoz a néha magyarországi térképboltokban is kapható a Kümmerly+Frey 1:60000-es, Visp–Zermatt– Saas Fee – Grächen kivágatú profi túratérképe, de ehhez kérjünk ingyenes panorámatérképet a saas-feei turistahivatalban, ezzel induljunk neki túrázni.

Ha ezt a térképet nézegetjük, akkor láthatjuk, hogy a Wallisi-Alpok fő gerincét lezáró Weissmies (4023 m) és Fletschhorn (3996 m), valamint a Mischabel gerince között húzódik a Saastal, a Saaser Vispa-patak völgye. Ezt a staldeni körforgalom után a Zermattba vezető Mattertalból leágazva érhetjük el. A staldeni körforgalomtól 18 km-re fekszik Saas-Grund (1562 m).

Saas Grundból indul egy vadonatúj kabinos felvonó, mely a Hohsaas 3200 m magas völgykatlanába visz, a Lagginhorn (4010 m) és a Weissmies (4027 m) közé. Amiért érdemes ide feljönni, az a panoráma. Saas Fee helyzete innen látszik a legjobban: a Mischabel-csoport fűrészfogas hegylánca (Nadelhorn, 4327 m – Lenzspitze, 4294 m – Dom, 4545 m – Täschhorn, 4491 m – Alphubel, 4206 m) alatt egy napos völgyteraszon települt a falu.

A Hohsaasról látható hegycsúcsok között van még északról dél felé pásztázva tekintetünkkel az Allalin (4027 m), a Rimpfischhorn (4199 m), a Strahlhorn (4190 m), végül Svájc legmagasabb, az Alpok második legmagasabb csúcsa, a Monte Rosa (4634 m) zárja a hegylánc-panorámát.

Ha elfáradt szemünk a csúcsok bámulásában, betérhetünk egy étterembe is, mely 2006 januárjában nyílt meg a Hohsaas 3200 méteres magasságában.

a végtelen mélységben Fee házacskái, a kedves játékszerek, a megfagyott óriások lábainál. A derű minden árnyalata képviselve volt, a magas régiók kék és fehér glóriájában, a wallisi völgyek meghúzódó bájában (Jankovics Marczell)

A szintén új felvonó közbenső állomásáról, a 2400 m magasan fekvő Kreuzbodenből is szépséges a panoráma, melyről mindenképp idéznem kell egy 1909-es magyar útleírást, melyet Jankovics Marczell (1874-1949) író, ügyvéd és alpinista, a magyar hegymászás egyik nagy alakja követett el Az Alpesek című könyvében: „a végtelen mélységben Fee házacskái, a kedves játékszerek, a megfagyott óriások lábainál. A derű minden árnyalata képviselve volt, a magas régiók kék és fehér glóriájában, a wallisi völgyek meghúzódó bájában…”

Hát igen, Wallis kanton Európa legnapsütésesebb helyei közé tartozik, és ennélfogva derűs is: az igazi derű azonban akkor ér minket, ha Saas-Grundból egy 4 km-es szerpentinúton a völgy ékességéhez, az 1800 m magasan fekvő tündéri helyre, Saas-Feebe megyünk fel. A hegyek túlsó oldalán fekvő híres szomszédhoz, Zermatthoz hasonlóan itt sem engednek be autókat a faluba, a közlekedést elektromos járművekkel oldják meg.

Benzines autónkat tehát a parkolóházban hagyva immár gyalogosan fedezhetjük fel a hivatalosan is az Alpok gyöngyének nevezett Saas-Feét, melyet összesen 13 fennséges 4000-res csúcs övez. Saas-Fee megtartotta alpesi jellegét, a szépséges faházak mellett ősi magtárak csoportjait is rendben megőrizték, melyek mintegy gombalábakon állnak, az egerek elleni védekezésül.

Van aztán a faluban még két templom, meg egy helyi múzeum is: de igazából Saas-Feeben nem az itt látható vetett ágy a fő attrakció, nyugodtan kihagyhatjuk, hiszen rengeteg túra vár ránk. A legújabb túraprospektus szerint például a Saastalban 20 téli túraútvonal (Winterwanderweg) található, ebből 10 Saas Feeben. Feeből átgyalogolhatunk például télen is Saas Almagellbe (3,2 km), onnan pedig további 7,2 km után elérhetjük a Saas-völgy végén épült Mattmark-víztározót. De 3,5 kilométernyi jól karbantartott téli túraútvonalon felmehetünk a 2336 m magas Hannigra is, ugyanerre pedig egy másik ösvényen, a Zuckmayer-túraúton is gyalogolhatunk.

Zuckmayert egyébként jelen sorok írója valaki régi helyi hírességnek gondolta, aztán kiderült hogy Carl Zuckmayer (1896-1977) a leghíresebb német írók közé tartozik, akinek túlfűtött hangulatú prózáinak központi témája a férfi-nő viszony, a szerelem és a társadalmi normákkal össze nem egyeztethető szerelmi kapcsolat.

Zuckmayer Nackenheimban született, Mainzban nőtt fel, Frankfurt am Mainban és Heidelbergben járt egyetemre (jogot, irodalomtudományt és szociológiát tanult). Házasságot kötött egy Annemarie nevű nővel (Ganz), de egy év múlva elhagyta egy másik Annemarie (Seidel) nevű színésznőért, akit meg egy másik színésznőért, a Berlinben megismert Alice Frank bécsi színésznőért hagyott el. Alice Franktól egyébként lánya született, akit Zuckmayer Winnetounak nevezett el, annak ellenére, hogy ez férfinévként szerepel Karl May könyveiben.

Fura figura volt hát ez a Zuckmayer, aki a berlini munka mellett házat tartott fenn a Salzburg melletti Henndorf-ban, de dolgozott az USA-ban is, Hollywoodban forgatókönyvíróként. Zuckmayer aztán 1958-ban Saas-Feebe költözött, itt is halt meg s temették el, kedvenc 6 kilométeres sétaútját pedig századik születésnapján, 1996. július 7-én avatták fel turistaúttá.

Ha a 2000 méteres magasságban vezető téli hótaposás nem elégít ki minket, akkor sincs veszve semmi, Saas-Feéből négy kabinos kötélpálya is indul. Az első a Plattjen (2567 m), a második a Hannig (2337 m), a harmadik a Längfluh (2870 m), a negyedik pedig a Felskinnre (2989 m) szállítja utasait. Túrázóknak ez utóbbit ajánlanám, ugyanis innen bár „alpesi útként” van jelölve, de egyszerű bakancsosként is végigjárható a Felskinn-Britanniahütte útvonal (oda-vissza 2 óra).

A Felskinnről keleti irányba indulunk az egyébként Chessjen-gleccseren átvezető, biztonságos és karbantartott alpesi úton, mely délről kerüli el az Egginer 3367 m magas vöröses sziklatömbjét. Innen már csak fél óra a Svájci Alpin Club, a SAC által működtetett 134 alvóhelyes Britanniahütte. Ez a svájci alpok egyik leglátogatottabb menedékháza, melynek egykori építési költségét a svájci klub angol tagjai dobták össze. Visszatérve a Felskinnhez érdemes megemlékezni arról, hogy ez az állomás a Rimpfischornról (4199 m) leereszkedő Feegletscher mellett épült.

A mindössze 5 frankért kapható hasznos svájci gleccserkönyv szerint (amit ugye persze hogy megvettem) a Feegletscher 16,7 km² területű és 5,1 km hosszúságú: 4360 méter magasból 1932 m magasságig tart.

Régen idáig lehetett csak feljutni nem-hegymászóknak, 1984-ben azonban megépítették a Metro Alpint, a világ legmagasabban fekvő metróját (föld alatti siklóját), mely a Felskinn és a 3500 méteren fekvő Mittelallalin között közlekedik. A testvércég BKV magyar nyelvű gratuláló táblája is olvasható a csúcson a világ többi metróinak elismerő-táblája mellett.

Ahogy 3500-on kijövünk a sikló-metróból, itt a csúcson található egy másik világrekord, a világ legmagasabban fekvő forgó étterme, melyből lenyűgöző kilátás tárul a környező 13 db négyezres hegyre.

Leginkább a Berni-Alpok híres csúcsai érdemelnek figyelmet, ahogy kávézás közben elforognak előttünk: a Bietschhorn (3994 m) piramisa könnyen felismerhető, de nagyon jól látszik innen a híres szűz, a Jungfrau (4158 m), az Aletschhorn (4195 m) és a Finsteraarhorn (4274 m) is. Egy magyar lapban tévesen azt írták, hogy itt forgatták az egyik James Bond-epizódot (Őfelsége titkosszolgálatában – On Her Majesty’s Secret Service), de az nem itt, hanem a Berni-Alpokban emelkedő Schilthornon lévő hasonló forgóétteremben történt, de az „csak” 2971 m magas.

Egyébként a zermatti Kis-Matterhorn (3883 m), és a chamonix melletti Aiguille du Midi (3842 m) után a Mittelallalin Európában a harmadik legmagasabb pont (3573 m), ahová felvonóval feljuthatunk. S ha még ez nem volna elég, Saas Fee és Mittelallalin harmadik fő büszkesége a világ legnagyobb jégpavilonja, amely egy gleccserüreg belső világát tárja fel. A Mittelallalintól egyébként már csak alig 500 m szintkülönbség a 4027 m magas Allalinhorn, melyet 1856. augusztus 28-án mászott meg először E.L. Ames, Franz-Josef Andenmatten és Imseng hegyivezetők társaságában.

Ha oda nem is, de a Mittelallalinra tehát minden egyszerű turista feljuthat, s 3500 méterről csodálhatja az Alpok négyezreseit, a Saas-völgy szépségét, Saas-Fee valóban idilli falucskáját.

S hogy mennyire paradicsomi helyről van szó, ahhoz újra idéznem kell Jankovics Marczell 1909-es leírását: „Hiába, a paradicsom ép azért vala paradicsom, mert olyan volt, a milyennek az Úr teremtette. Ez a saasi völgynek is a bája. (…) Ez a völgy igazán „jaj, de szép”. A magyar ember evvel a kis jajszóval többet mond, mint száz csillogó jelzővel, mert e kis jajban benne van a meglepetés hirtelensége, de meg az a fájdalmas előérzet is: innen nehéz lesz megválnom.” – s valóban: aki Saas-Feebe megy, pár nap hegyi levegő után úgy érzi, hogy nem is nehéz, de szinte lehetetlen elválni e hegyvidéktől.

De egy fürdés kedvéért azért át kell nézni egy közeli, másik hegyvidékre is. Saas Fee-től 59 kilométerre, egyórányi autóútra fekszik Leukerbad. Svájc legszebb kantonjában, Wallisban húzódik meg e szépséges fürdőhely is a Berni-Alpok egy napos teraszán, a Balmhorn (3709 m) és a Wildstrubel (3243 m) közötti függőleges sziklafalak alatt, 1400 méter tengerszint feletti magasságban.

Mínuszokkal röpködő januárban jártam itt, de közben szabadtéri fürdőzés során élveztük az 51 fokos forrásból feltörő, mész- és kéntartalmú termálvizet, csúszdáztunk, pezsgőfürdőztünk és lubickoltunk. Olykor pedig a melegvízben ellazulva, szabadtéri medencékből csodáltuk a Gemmiwand ezer méteres függőleges sziklafalát.

Kép és szöveg: Barna Béla

A cikk eredetileg a HTM (Hegyisport és Turista Magazin) II. évfolyam 4. számában jelent meg 2006 áprilisában.

Ha szívesen utaznál velem, kattints ide! Ha tetszett, támogass minket!