A sikertelen egri ostrom vezérének dzsámija

Isztambulban, mely 1453-ban az Oszmán Birodalom központja lett számtalan mecset épült. Ezek közül most csak egyetlen egyet, a Szokoli Mohamed pasa dzsámiját mutatom be. 

S hogy miért pont ezt az egyet? Egyrészt, mert egy híres építésznek az egyik legsikerültebb munkája, másrészről pedig van magyarországi, illetve egri vonatkozása is.

Szokoli Mohamed pasa volt az 1552-es, törökök számára sikertelen egri ostrom egyik vezére, s ő foglalta el Szigetvárt

Szokoli Mohamed pasa (másik átírás szerint Mehmed Sokolović) volt az 1552-es, törökök számára sikertelen egri ostrom egyik vezére, ő foglalta el Szigetvárt (eltitkolván Szulejmán szultán halálát), s kegyetlenségére mi sem jellemzőbb, minthogy Szokoli Mohamed volt az, aki 1566-ban kb. 80 ezer foglyot hurcolt el Magyarországról.

Szokoli Mehmed pasa (szerbül: Мехмед-паша Соколовић) egyébként szerb volt és 1505-ben született a boszniai Sokolac faluban, később véradó fejében Konstantinápolyba hurcolták, és így lett boszniai szerb fiúcskából lett török nagyvezír, I. Szulejmán és II. Szelim szultán nagyvezíre. Szelim szultán lányát, Esmahan (Eszmehán) szultánát 1562-ben elvette feleségül. Szelim szultán halála után azonban Szokoli Mehmedet minden hatalmától megfosztották, 1579. október 11-én gyanús körülmények között valószínűleg meggyilkolták Isztambulban.

Még életének virágkorában, 1571-ben építették neki a dzsámit, mégpedig a felesége, Esmahan megbízásából, kora legkiválóbb török építészével, Mimar Sinánnal. A híres építészről, Sinánról mindenképp érdemes tudni, hogy 1491-ben született, és hosszú élete alatt (1588-ban, 97 éves korában halt meg!) szinte megszámlálhatatlan remekművel gazdagította a török birodalmat.

Életének első 22 esztendejét annak a Kayserinek a környékén töltötte, ahol a szeldzsuk építészet alkotásai a legnagyobb számban voltak találhatók. Első ihletéseit is valószínűleg innen merítette. Aztán 1512-ben besorozták a szultáni seregbe, és Isztambulba került: katonaélete során számos hadjáratban vett részt, így módja nyílt más országok, építészeti stílusok megismerésére.

Eljutott Iránba, Egyiptomba, Rodoszra, Belgrádba és Budára is. Budán megfigyelhette a templomok dzsámivá való átalakítását, s ebben már ő is kapott feladatokat. Építészi karrierje gyorsan ívelt felfelé, hamarosan II. Szulejmán szultán vezető építésze lett.

Legnevezetesebb alkotásai közé tartozik rögtön az első műve, az isztambuli Şehzade-dzsámi (1548). Az isztambuli Szulejmán-mecsetet (Sülejmaniye-dzsámi) 1550-ben kezdte építeni. Fontos műve még a Rüstem Paşa-dzsámi, valamint az egyik főművének tekintett Selimiye-(Szelim)-dzsámi Edirnében. Érdekesség, hogy a szegedi vár elpusztult török részleteit is ő építette, de a boszniai Višegrad híres Drina hídját vagy a szófiai Banja Basi mecset Bulgáriában is Szinán alkotás.

És Szinán építész legsikerültebb munkája a Szokoli Mohamed pasa dzsámi (törökös formában: Sokollu Mehmet Paşa Camii). A csodálatos remekmű mint már említettem, II. Szelim lányának megbízásából készült 1571-ben. A bejárata fölötti felirat tanúsága szerint egy keresztény templom, valószínűsíthetően az I. Konstantin által építtetett Szent Anastasia-templom helyén emelték.

Fehér Géza így ír a dzsámiról a Panoráma Kiadó Külföldi városkalauzok sorozatában 1990-ben megjelent Isztambul könyvében:

„Udvarába lépcsős bejáraton keresztül jutunk. Az udvar homlokzati részén és az imatér két oldalán a papnövendékek kupolával fedett 16 helyisége sorakozik. A díszes sátorkutat körülvevő udvar folyosójának oszlopai a bizánci korból maradtak itt. A dzsámi központi kupolájának átmérője 13 m. A központi kupolát négy nagy félkupola támogatja. A dzsámi belsejét nemesművű, XVI. századi izniki csempe borítja. Különösen a mihrábfal díszítése érdemel figyelmet, amelyen vörös gránátalma és virágdíszek váltakoznak zöld színű növénydíszes indákkal. Különös figyelmet érdemel a szószék és néhány régi ablak díszítése. Ez az építészeti remek a hatalmas edirnei Selimiye-dzsámi kicsinyített mása. Belső tere: 331,5 m², de a medresével, sátorkúttal, körítőfalakkal együtt 3644,75 m² nagyságú az egész létesítmény”.

Jó a könyv leírása a mecsetről, de nem szól egy érdekességről, a mekkai Kába kő négy itt őrzött darabkájáról: egy a bejárat fölött van aranyba foglalva, kettő a szószéken (mimber), egy pedig a mihrábfülkében!

Kép és szöveg: Barna Béla

A Szokoli Mehmed pasa dzsámi 650 méterre van a Sultanahmet metrómegállótól, nagyjából 8-10 perc sétányira. Van hasonló nevű dzsámi még Isztambulban, ez angolul a Sokollu Mehmed Pasha Mosque (Kadırga).

Apropó Sultanahmet megálló: ha megéhezünk a mecsetnézésben, a megálló környékén ehetünk egy finom köftét mondjuk, én is ezt tettem, amikor 2018. március 23-án Lilivel és Katival megnéztük a dzsámit.

Ha szívesen utaznál velem, kattints ide!
Ha tetszett, támogass minket!