Az óriási területű Kazahsztán délkeleti részén, közel a kínai határhoz, Almati városától 200 kilométerre keletre találunk egy csodaszép nemzeti parkot, a Charyn (Sharyn) kanyonét. 

A Charyn kanyon Kazahsztánban – Fotó: Barna Béla

A világ kilencedik legnagyobb területű országában, a 2717300 km² területű Kazahsztánban az óriási sztyeppéktől a magas hegységekig sokféle táj megtalálható. Az ország egyik leghíresebb látnivalója, a Charyn kanyon az ország délkeleti részén, a kínai határ közelében terül el jó hosszan, egyes leírások előszeretettel emlegetik a kazah Grand Kanyonként.

A kanyon piros pöttyel jelölve az óriási ország térképén

A Charyn Canyon a Torajgir-hegység (Torajgir Mountains, Torayghir tawi) északi részén nyílik, a folyó egy mély kanyonnal fut végig a területen, bizarr sziklaformációkat és tornyokat formázva a meredek sziklafalak tetején. A több mint 2000 m magasságú Torajgir-hegység (legmagasabb pontja 2413 m) a Tien Santól északra terül el.

Útjelzők a kanyon felé – Fotó: Barna Béla

A kanyon az 1250 km² területű Charyn Nemzeti Park (Charyn National Park) része, melyet 2004. február 23-án alapítottak. A nemzeti park 154 kilométeren át húzódik végig a Charyn-folyó mentén, a Tien Shan hegység északi területén. A Charyn 5 különböző szakaszból áll: a Temirlik Canyonból, a Sárga-kanyonból, a Vörös-kanyonból, a Bestamak-kanyonból és a legismertebb Kastélyok völgyéből áll, mely szokatlan sziklaformációról nevezetes.

A Kastéyok völgye a Charynban – Fotó: Barna Béla

A kb. 3 km hosszú Kastélyok-völgyének (Dolina Zamkov) egyes szakaszai a Boszorkányok szurdoka (Witches’ Gorge) és a Szellemek szurdoka (Ghosts Gorge).

Kőzetrétegek földrajztanárral – Fotó: Barna Béla

A szurdokot egyszerű bejárni, nehezebb dolog azonban kicsit a keletkezése. Nos, a terület geológiáját a német Stefan Lang kutatta. Az ő kutatásaiból tudjuk, hogy 280 millió évvel ezelőtt Kazahsztán délkeleti részén vulkánkitörések sorozata zajlott, ennek hatására láva öntötte el a területet, de a vulkáni hamu és bombák is leülepedtek.

Sokmillió évvel később India Ázsiának való ütközésével létrejött a Tien San hegység, amelynek eróziójából a vulkáni rétegekre a Tien San törmelékrétegei rakódtak.

Sokmillió évvel később India Ázsiának való ütközésével létrejött a Tien San hegység, amelynek eróziójából a vulkáni rétegekre a Tien San törmelékrétegei rakódtak. Később erre a folyók kavicsot raktak le, a sivatagokból pedig a por ülepedett le ezekre a szél által. Ezt követően a Torajgir-hegység emelkedett ki a Tien Santól északra, ugyancsak az India-nekiütközés hatására. Az így lerakódott, majd felgyűrődött rétegeket aztán a Charyn folyó kezdte el befűrészelni, miközben az egész terület emelkedett: a folyóteraszokon ma is megvan a nyoma a korábbi folyóágyaknak.

A kanyon alján sétaút – Fotó: Barna Béla

Ugyancsak Stefan Lang írja, hogy a Kastélyok völgye területén különböző korú és eredetű sziklák magasodnak. A kanyon aljában lévő sötétebb sziklák és a Kastélyok völgyének alsó részét vulkanikus eredetű kőzetek alkotják, ezek a legrégebiek ezen a területen. A vulkanikus lávakőzetekre települt kőzetek sokkal fiatalabbak: ezek a vörös sziklák (pl. a Kastélyok völgyének fala) folyóvízi kavicsból keletkeztek, a kanyon környéki vízszintes területeket egyrészt szürke kavicsréteg borítja, amit ugyancsak folyók raktak le, másrészt pedig szél által lerakott lösz. A homokot és a kavicsot a völgytalpon pedig a Charyn folyó rakta le.

Fotó: Barna Béla

A kanyonban egy irányban 2 és fél kilométert túrázhatunk, ideális, ha a késő délutáni órákban, de még sötétedés előtt érünk ide, ekkor ugyanis csodás látványt nyújtanak a köveken megcsillanó alkonyi fények. Akár a 300 m mélységű kanyon peremén, akár az alján haladunk, ámulatba ejtenek a hihetetlen sziklaformációk is.

Fotó: Barna Béla

Bő egy órás fantasztikus séta után 1070 méter magasból leereszkedünk 890 m magasba, azaz nagyjából 180 métert jövünk szintben lefelé, amikor elérjük az Eco-Park Tourist Complexet, ahol egy folyóparti kis táborban jurtákban és faházakban is megszállhatunk és még vacsorázási lehetőség is van egy kis étteremben (ez nem magától értetődő a kazah pusztában).

Kedvenc faházaim a kanyon alján – Fotó: Barna Béla

A tábor és a szállásunk egyébként a Charyn folyó (kazahul: Шарын Şarın) mentén van, mely a Tien Sanban ered és onnan folyik a száraz kazah szetyeppék felé. Alamti tartomány folyója, belefolyik az Ili folyóba, mely tovább folyik a híres közép-ázsiai Balkas-tóba (régi orosz nevén Balhas). A folyó teljes hossza 427 kilométer.

A Charyn folyó – Fotó: Barna Béla

A folyó nevéről is szóljunk még: néhány tudós úgy gondolja, hogy az ujgur ’Sharyn’ szóból ered, ami kőrisfát jelent. Más tudósok szerint török gyökere van a szónak, a ’Char’ (szakadék, mélység) szóból származtatják. Mindkét elmélet valójában illik a helyhez, valóban szakadékos és vannak kőrisfák is a környéken. Egészen pontosan a kanyontól 20 kilométerre fekszik egy reliktum-erdő, mely kőrisfából áll, s melyet már 1964-ben védetté nyilvánítottak.

Kép és szöveg: Barna Béla

A kanyon elérhető Almatiból főúton (Chilik, Baiseit és Kokpek falvakon keresztül), onnan pedig egy 9 kilométeres földút vezet a kanyon parkolójához. A területről nem jelent meg részletes turistatérkép, a térségben azonban jó ha nálunk van a Gizi Map kiadásában a Central Asia (1:1750000) térkép.

Ajánlom a cikket Lándori Tamásnak, a Magyar Nemzet újságírójának, akivel 2017 nyarán egy nap eltéréssel jártunk a kanyonban, s akinek ígértem akkor hogy elküldöm a kanyon rövid geológiáját. A kazah útjáról egyébként Tamás is írt egy cikket a Magyar Nemzetbe, ide kattintva olvashatod.

Fotó: Barna Béla