A Tien-San kazah oldalán fekszik Kazahsztán legnagyobb városa, Almati is, ahonnan kiindulva fantasztikus hegyi kirándulásokat tehetünk. Egyik ilyen kirándulás a várostól 30 kilométerre fekvő Nagy Almati-tóhoz vezethet.

Hol is fekszik Almati?

Kazahsztán legnagyobb városa Almati (vagy ahogy sokan jobban ismerik orosz nevén: Alma-Ata) állítólag néhai vadalma erdőségeiről, illetve alma-ültetvényeiről kapta a nevét, melynek jelentése az „almák atyja”. A másfél millió lakosú fejlődő nagyváros 1929-től a Kazah Szocialista Köztársaság, majd 1991–1997 között a független Kazahsztán fővárosa volt. Ha Európából repülővel érkezünk Almatiba, már akkor láthatjuk, hogy közvetlenül a város mellett hatalmas, négyezres havas csúcsok fekszenek.

Almati és a Tien-san repülőből – Fotó: Barna Béla

Nos, ennek a hegységnek az ormai látszanak Almatiból, ezt látjuk Almati repteréről felemelkedve is. De most az Almati környéki hegyekkel való ismerkedést kezdjük a várostól délre 30 kilométerre fekvő hellyel, a Nagy Almati-tó (kazahul Ülken Almati köl – Үлкен Алматы көлі) és környékével.

Hol is fekszik a tó?

A tó környéke részletes térképen

Autóval is ki lehet ide érni egy óra alatt, végig aszfaltúton. A tó 2511 méter tszf. magasságban fekszik az Ile Alatau hegység vonulatai között. A hegységről nevezték el az Ile-Alatau Nemzeti Parkot (Ile-Alatau National Park, kazahul: Іле-Алатау ұлттық паркі) is, melyet 1996-ban alapítottak 200 ezer hektáros területen. A parkban él hóleopárd, közép-ázsiai hiúz, szibériai ibex, tien-sani barnamedve és közép-ázsiai nyest. A park egyik gyöngyszeme a Nagy-Almati-tó. Egy magyar madarász, ifj. Vasuta Gábor a Nagy Almati-tó feletti borókásban fehérfarkú rubinbegyet (Calliope pectoralis) figyelt meg.

Fotó: Barna Béla

Fotó: Herpai Imre

A nagyon szép türkiz színű tó tulajdonképpen egy mesterségesen duzzasztott víztározó. A tó kerülete 3 km, legnagyobb mélysége 30-40 m, ez függ a vízállástól is: a legnagyobb a víz augusztusban, legkisebb pedig februárban. A tó víztömege 14 millió m³, tilos benne fürödni.

Kerekes Band a tónál – Forrás: Kerekes Band archívumából

Kerekes Band a tónál – Forrás: Kerekes Band archívumából

Piknikezni viszont nagyon sokan járnak ide, sőt, magyar könnyűzenei vonatkozása is van a helynek: a tó szerepel a Kerekes Band egyik klipjében! Az 1995-ben Egerben alakult Kerekes Bandnek eddig kilenc lemeze jelent meg, amelyből három aranylemez, egy platinalemez lett, kettő pedig elnyerte a Fonogram-díjat.

A kazah road movie -t a Daft Punk Harder, Better, Faster, Stronger című számának feldolgozására forgatta Fehér Marcell, aki a klip rendezője, vágója és operatőre is volt egy személyben. A Kerekes Band egyébként Közép-Ázsia legnagyobb világzenei fesztiválján, a The Spirit of Tengrin koncertezett 2019-ben, s a koncert után kirándult el ide az együttes.

De az Almati környéki magas hegyek egy filmrendezőt is megihlettek: Kanagat Mustafin orosz rendező legutóbbi filmjének néhány jelenetét itt forgatta.

Fotó: Barna Béla (2017. augusztus 26.)

Fotó: Barna Béla (2018. június 29.)

A tóparttól még vezet feljebb az út egy kutatóállomásig, érdemes felszerpentinezni oda, vagy felsétálni. Útközben elhaladunk egy csillagászati obszervatórium mellett (Tien-Shan Astronomical Observatory, Тянь-Шаньская Астрономическая Обсерватория).

A csillagászati obszervatórium – Fotó: Barna Béla

A tótól nyugati irányban fekvő terület legmagasabb hegyei egyébként a 3640 m magas Almatinszkij és a 3954 m magas Turiszt nevű csúcs, a kettő között pedig a Kozmosztancija nevű helyre 3300 méterre megy egy ösvény.

Fotó: Barna Béla

Fotó: Barna Béla

A térség már a kirgiz-kazah határzóna, legyen nálunk útlevél, többször ellenőrzik itt is katonák fenn a hegyen. Több blog vette át valahonnan azt a téves információt, hogy a tó egyik oldala már Kirgizisztán. Nos, a határ innen még bizony elég messze, 7 kilométerre van légvonalban is. Korábban egyébként a határ nyitott volt, népszerű túraútvonal volt az Iszik-köl tóhoz át Kirgizisztánba: az Ozernij csúcs (4126 m) és a Legosztaeva (4387 m) alatti 3515 méteres Ozernij-hágón kelt át az ösvény. Ám elképzelhető, hogy kazah gazdasági sikerek miatti illegális munkaerő-bevándorlás miatt lezárták.

Kép és szöveg: Barna Béla