A magyar Dunakanyartól, Visegrádtól 300 kilométerrel nyugatabbra van egy „másik” Duna-kanyar Ausztriában is. Csakúgy, mint a magyar folyószakasz legszebb része a Dunakanyar, a 350 kilométer hosszú osztrák Duna-szakasznak is a legszebb része az osztrák Duna-kanyarnak is nevezett Wachau. A Krems an der Donau városa és Melk között húzódó, bő 30 km hosszú wachaui szakasz egyrészt híres borvidék, másrészt szép erdők borítják, a folyókanyarulatok feletti hegytetőkön pedig bizony itt is várak ülnek. Tökéletes kiránduló célpont akár kisgyerekekkel is! 

Aggstein vára kiváló gyerekekkel is - Fotó: Fekete Mónika

Aggstein vára kiváló gyerekekkel is – Fotó: Fekete Mónika

Az egyik legtöbbet reklámozott és leghíresebb ezek közül Dürnstein vára. Itt már földrajzos egyetemistaként is megfordultam 1994-ben, amikor Fábián Tamás és Mezősi Gábor professzorom (aki már akkor a SZTE Természeti Földrajzi Tanszékének vezetője volt) több száz kilométeren át Duna-teraszokat mutatott egy geográfus terepgyakorlat résztvevőinek.

Dürnstein látképe – Oesterreich-Werbung_Martin-Steinthaler-TineFoto

És persze felmáztunk a festői várromokhoz is, melynek történetéből mindmáig emlékszem arra, hogy itt raboskodott I. (Oroszlánszivű) Richárd angol király 1192-93-ban, akinek az volt a bűne ha jól emlékszem, hogy megsértette V. Lipótot. Az angol király éppen a Szentföldről utazott hazafelé, amikor bekasztnizták Dürnstein várába, és csak 35 ezer kilogramm (!) ezüst óvadék ellenében engedték szabadon.

wachau terkepe

Dürnstein várával egy oldalon fekszik egy falu is, melynek neve igencsak világhírű: Willendorfban találták meg ugyanis a neolitikus időkből való, 25-30 ezer éves, homokkőből készült Vénusz-szobrot. Ez a világ legrégibb szobrocskája és az egyik leghíresebb, őskorból fennmaradt emberábrázolás. Az 1908-as vasútépítkezések során bukkantak rá szakemberek, köztük Szombathy József archeológus.

A willendorfi Vénusz egy képeslapon

A willendorfi Vénusz egy képeslapon

Sok pontatlan kormeghatározás után a C14-es izotóp-módszerrel sikerült meghatározni a willendorfi Vénusz körülbelüli korát: régészek úgy vélik, hogy ugyanannak az aurignaci kultúrának az emberei készítették, akik Lascaux híres barlangfestményeit is megalkották Franciaországban.

a szobor eredetijét a bécsi Naturhistorisches Museumban (Természettudományi Múzeum) őrzik egy széfben

A kor mellett persze sok vita folyt arról, hogy mi is ez a pár centis szobrocska? Talán a Földanya egyik megtestesítője? Az őskori nőkultusz tárgyi bizonyítéka? Szerencsehozó amulett? Vagy termékenységi szobor? A titok máig körüllengi a szobrocskát, az azonban valószínű, hogy formás domborulatainak köszönhetően az érzékiség, a termékenység és az anyai gondoskodás egyik legismertebb jelképe. Amit megtekinteni sem egyszerű, hiszen a szobor a bécsi Naturhistorisches Museumban (Természettudományi Múzeum) van, egy széfben. A múzeum tárlóvitrinjében bemutatott Vénusz is csak másolat.

Schönbühel vára – Fotó: Oesterreich-Werbung

Willendorfban egyébként hét helyen bukkantak mamutvadászok nyomaira, ez is jelzi, hogy Wachau már a kőkorszakban is kedvelt lakóhely volt.

Schönbühel vára - Fotó: Barna Béla

Schönbühel vára – Fotó: Barna Béla

Ma pedig kedvelt vártúra-célpont is. A Duna másik, déli partján két szép várat is felkereshetünk. Ezt a két wachaui várat a Bécstől közúton 86 kilométerre fekvő Melk városa felől közelíthetjük meg leggyorsabban.

schonbuhel

A Duna déli oldalán futó műútról Schönbühel faluban vethetünk egy pillantást a Duna völgyének egyik legtöbbet fényképezett motívumára. A várkastély ma magántulajdon, belseje turistáknak nem tekinthető meg. A vár egyébként a folyó déli partján egy 40 méter magas sziklaszirtre épült, még a XII. században; 1820-ban aztán átépítették: kerek bástyák, kőhíd, kapuzat, zömök körtornyok jellemzik.

Alacsony vízállásnál Schönbühel előtt két szikla is kiáll a Dunából, amelyek neve „Kuh” (tehén) és „Kabl” (borjacska); ezek a fürdőzők kedvelt pihenőhelyei. A várkastély mellett áll az 1666-ban épített szervita-kolostor. Schönbühelt fotózva rengeteg kirándulóhajót is láthatunk, melyekről szintén jól fotózható a vár, illetve az egész osztrák Duna-kanyart is érdemes hajóval bejárni. Ehhez egy kis történelmi adalék: az első utasszállító gőzös, a kraljevicai hajógyárban készült Mária Anna főhercegnőről elkeresztelt hajó egyébként 1837-ben indult el ezen a szakaszon, Bécs és Linz között.

schonbuel duna (1)

Schönbüheltől Aggsbach Dorf felé haladva a Dunkelsteiner Wald nevű hegységben járunk. A Dunkelsteiner Wald egyik legszebb pontján, a Duna fölé magasodó, 320 m magas kősziklán mint sasfészek trónol Aggstein vára (www.ruineaggstein.at), ahová egyébként a belépő felnőtteknek 6,70 euró, gyerekeknek (6–16 éves korig) 4,60 euró melyet bankkártyával is lehet fizetni. Hat éves kor alatt ingyenes (2016-os árak).

aggstein csamb (3)

A várkastélyt a rablóbáróknak is nevezett Kuenringer család építette a XII. században – mivel azonban többször is felkeltek és fellázadtak a császár ellen, ezért 1231-ben II. Frigyes, 1296-ban pedig I. Albert rombolta le várukat. A legenda szerint az itt tanyázó rablók a Dunát széltében egy lánccal lezárták, s az így elfogott hajókat kirabolták. A rablókedvű család kezében 1429-ben került ki a vár. Ekkor V. Elbert herceg a várat kamarásának, Georg Scheck von Waldénak ajándékozta, aki a leírások szerint kegyetlen ember volt, az a monda járta például, hogy a sziklaszirten lévő börtönbe (Rosengärtlein – rózsakertecske) zárta be ellenségeit.

aggstein csamb (1)

Ahol a szerencsétlen rabok vagy éhen haltak, vagy inkább a gyorsabb megoldást választva a mélybe vetették magukat. A monda szerint azonban egy bizonyos Ullrich von Grafeneck se leugrani, se éhenhalni nem akart, inkább elkergette Schecket, aki aztán koldusként fejezte be életét.

Kilátás Aggstein várából - Fotó: Barna Béla

Kilátás Aggstein várából – Fotó: Barna Béla

A változatos sorsú, sokáig elhagyott vár 1930 óta a Seilern-Aspang grófi család tulajdona, jelenleg is ők üzemeltetik: a romokat mindenhol biztonságosan végig lehet járni. A vár udvarából egy hosszú falépcső vezet fel egy keleti sziklafejhez, a „Bürgel”-hez. Innen a kilátás a vár nyugati részére fantasztikus, a várból pedig a Duna szalagjára, amelyhez egy adat-adalék: Aggstein vára a Duna partján 2025 folyamkilométerre van még a Fekete-tengertől.

aggstein csamb (11)

Ha e szép tájon körbepillantottunk, az aggsteini várban tett séta után a kisvendéglőben egy almdudlerrel frissíthetjük magunkat, majd megnézhetjük még a Lovagtermet és a Niebelung-kiállítást is, mely hangulatos terepasztalszerű jelenetek sorával mutatja be a Niebelung-éneket, a legnagyobb szabású német hősi eposzt, mely két régi germán mondakör összekapcsolásából született.

niebelung kiállítás aggstein bb (3)

Az egyiknek témája a burgundi királyok (másképpen Niebelungok) pusztulása Etzel (Attila) hun király udvarában, a másik pedig Siegfried alakja köré fonódik, és ifjuságának, majd halálának történetét mondja el. A Duna-völgyének Melktől nyugatra eső szakaszát egyébként ma is Niebelungengaunak hívják.

Kép és szöveg: Barna Béla

Jelen írás első változata a Turista Magazin 2007 márciusi számában jelent meg.

Aggstein - Fotó: Barna Béla

Aggstein – Fotó: Barna Béla