Saltstraumen, a világ legerősebb árapálya

Bodø városától délre fekszik a Skjerstadfjorden és a Saltfjorden: a két fjord érdekessége, hogy az őket összekötő Saltstraumen nevű tengerszorosban van a világon a legerősebb árapály, mely a világ legnagyobb örvényét produkálja. 

Ahhoz, hogy megnézzük a világon hol van a legerősebb árapály, Bodø városától 28 kilométerre délre kell utaznunk. Itt, a Skjerstadfjordent és a Saltfjordent összekötő Saltstraumen nevű tengerszorosban van a világon a legerősebb árapály, mely a világ legnagyobb örvényét produkálja. Természetesen ezt nehéz dokumentálni és ilyen összehasonlításokat nehéz is elvégezni. Mindazonáltal igaz, hogy a Saltstraumen egy egyedülálló világszínvonalú árapály-jelenség, amely viszonylag könnyen elérhető és megfigyelhető fejlett és drága berendezések nélkül.
Ehhez autóval menjünk el a Saltstraumen Parking parkolójáig, s onnan már csak rövid séta a sziklák szélén a szoros, ahol nagyon közel lehetünk a vízhez (Viewpoint Saltstraumen). De igazán látványos képeket a szoros felett átívelő 768 m hosszú és 41 m magas, impozáns, 1978-ban átadott Saltstraumen hídról (Saltstraumbrua) készíthetünk. A Saltstraumen-szoros ahogy most látjuk, jelenlegi formájában mindössze 2–3000 éve létezik, amikor is a legutóbbi jégkorszak után a mai partvonal kialakult.

A tengerszoros legszűkebb pontja fölött a Saltstraumen-híd tetejéről szemlélve tökéletesen megfigyelhetjük, hogy a 3 km hosszú, de mindössze csak 140 méter széles Saltstraumen szorosban a tengeri árapály váltakozása a világ legintenzívebb torlóáramlását hozza létre: minden nap hat óránként 400 millió m³ víz préselődik itt át! Csak érdekességképpen, a germán eredetű straum szó jelentése áramlás, erős vízmozgás. Az áramlás sebessége eléri a 40 km/h-ás sebességet is, ráadásul a szűk helyen nagy (10 méter átmérőjű!) és erős szívóhatású vízörvények alakulnak ki, melyeket norvégul maelstrom-nak neveznek.

A torlóáramlás akkor alakul ki, amikor a Norvég-tenger (norvégul Norskehavet) felől dagály felduzzasztja külső Saltfjord vízszintjét, és a szűk szorosan át elkezdi feltölteni a belső Skjerstad-fjordot. Ezt a tolóáramlást a dagály-apály 6 óránként bekövetkező váltakozásának köszönhetjük, magát az árapályjelenséget (a tenger szintjének periodikus emelkedését és süllyedését) pedig a Hold vonzásának. A dagály és az apály között átlagosan 6 óra 12 perc telik el.

A veszélyes tengeri örvények neve az irodalombarátoknak ismerős lehet: Edgar Allan Poe romantikus novellája, A Maelström poklában 1822-ben jelent meg, ebben megsemmisítő erejűnek, a pokol kapujának írta le az örvényeket. A másik irodalmi említésük Jules Verne Nemo kapitány (20000 mérföld a tenger alatt) című, 1870-ben megjelent regényében van, ebben is hajókat elnyelő, óriási, szinte feneketlen örvényként írta le a Maelström-öt. Fontos azonban megjegyezni, hogy egyik leírást sem ez, hanem a Moskenstraumen inspirálta, ami hasonlóan különleges ár-apály jelenség a Lofoten szigetek között.

Végül érdekességképpen említsük meg, hogy a Saltstraumen partja kedvelt horgászhely, mivel az áramlások miatt a víz oxigénben és tápanyagban is dús, ez pedig nagy halrajokat vonz: Európában itt ezen a fjordszakaszon foghatók a legnagyobb fekete tőkehalak (Pollachius virens), a horoggal kifogott rekord 22,7 kg.

Barna Béla

Ha szívesen utaznál velem, kattints ide! Ha tetszett, támogass minket!