Törökország legnyugatibb részén, az Égei-tenger partján találjuk a Baba-fok (Baba burnu) nevű helyet, mely egyébként egy nagyon különleges földrajzi pont: ez egész Ázsia legnyugatibb pontja (é. sz. 39° 28′ 47″, k. h. 26° 03′ 48″).
Nyilván a nevezetes pontokkal sok a probléma, mi tartozik egy kontinenshez s mi nem, Európa és Ázsia kapcsán pedig ugye a választóvonalban sem teljes a közmegegyezés. Sőt igazából Ázsia valójában nem önálló kontinens, hanem Eurázsia részeként Európával szervesen összefügg, a két kontinenst csak történelmi hagyományok alapján különítjük el. Nehezíti a problémát az is, hogy a környező szigeteket hová soroljuk. Így Ázsia nevezetes földrajzi pontjait sem könnyű meghatározni: legészakibb pontja például az Arktyicseszkij-fok, más források szerint a Fligely-fok, de ha csak a kontinentális Ázsiát nézzük, akkor a Cseljuszkin-fok a Tajmir-félszigeten, Oroszországban. A legdélibb pontja Indonéziában, a Kis-Szunda szigetek Dana nevű szigetén van, ha a kontinentális Ázsiát nézzük, akkor pedig a Tanjong Piai-fok, Szingapúr mellett. A legkeletibb pont a Nagy Diomede sziget keleti partja, Oroszországban, a kontinentális területeken pedig a Gyezsnyev-fok a Csukcs-félszigeten.
A legnyugatibb pont viszont elvileg mindkét szempont szerint is a Baba-fok (Baba burnu), Törökországban (é. sz. 39° 28′ 47″, k. h. 26° 03′ 48″). A Baba-fokot fogadja el legnyugatibb pontnak a Probáld-Horváth-féle Ázsia, Ausztrália és Óceánia földrajza című egyetemi tankönyv is (ELTE Eötvös Kiadó, 1998).
Azt azért jegyezzük meg, hogy Törökország legnyugatibb pontja nem ez, hanem Gökçeada (az egykori Imbros, görögül: Ίμβρος) szigetén az Avlaka-fok (40°07′30″N 25°39′56″E), másik használatos nevén İncirburnu-fok.
A Baba-fok törökül Baba Burnu, eredeti görög neve pedig Lecton-fok (ógörögül: Ακρωτήριο Λεκτόν). Egykoron volt itt a klasszikus időkben egy világítótorony, ezt Lektonnak (latinul Lectumnak) hívták, angolosítva pedig Cape Lecture-nek.
A Lecton-fokot Homérosz Iliásza, és számos más ókori író és földrajztudós említi, köztük Hérodotosz, Thuküdidész, Arisztotelész, Plutarkhosz, Sztrabón és Ptolemaiosz is. De szerepel a fok az Apostolok Cselekedeteiben is, Lukács evangélista és társai a Troásztól Asszoszig tartó utazás során kerülik meg a fokot.
A török szárazföld legnyugatibb pontja, így Ázsia legnyugatibb pontja egyébként manapság a Babakale („Atyavár”) nevű, 500 lakosú faluban található.
Babakale települést az 1300-as években alapították, 1912 óta ismert Babakale néven. A “Babakale” az oszmán török (baba, apa) és (kal’e, vár) lexémája. Piri reisz (kb. 1465-1553), oszmán tengernagy, hajós, geográfus és térképész a Kitab-ı Bahriye (“A tenger könyve“) műve említi először a falu helyét. A történelmi könyv szerint egy Emek Yemez Baba nevű szent sírja volt a helyen.
Babakale faluban van egy oszmán korban épült vár is, benne egy mecset, egy törökfürdő és két szökőkút volt. A Babakale-vár (oszmán törökül: Hırzü’l-Bahr) a Baba-fokon, a tengerpart közelében, egy dombon áll.
A várkapu fölött talált márványfelirat szerint Kaymak Mustafa Pasa admirális építtette 1722-1729 között, hogy megvédje a települést a francia kalózoktól. A vár északnyugat-délkeleti tájolású, négyszögletes alaprajzú, négy sarkán őrtornyokkal.
A vár feltűnik helyszínként a Hadd higgyek neked (Make Me Believe, törökül Sen Inandir) című 2023-as török romantikus vígjátékban is.
A várból egyébként szépen látszik a görög Leszbosz szigete is, és fordítva is: a Baba-fok a leszboszi Anaxoszból és Petrából is jól fotózható.
Barna Béla