Ħaġar Qim egy újkőkorszaki megalitikus templomegyüttes romja Máltán, Qrendi község határában a sziget déli partján; a közelében áll Mnajdra templomegyüttese is. A két templom közösen látogatható, jegyek a látogatóközpontban kaphatók. Nézzük most ezt a két látnivalót, nagyon-nagyon vázlatosan, mit is kell tudni róluk?
Ħaġar Qim – Fotó: Barna Béla
Szóval régen volt gimis törióra, így kezdjük azzal, mi is az újkőkorszak? Nos, amikor a jégkorszak végi vadászó, gyűjtögető életmódot felváltja a termelőgazdálkodás (földművelés, növénytermesztés, állattenyésztés), azt nevezzük újkőkornak, vagy más néven csiszoltkő-kornak, általánosan használt idegen nevén: neolitikumnak. A neolitikum név természetesen görög: a neosz (νέος)=új és a lithosz (λίθος)=kő szavakból alkotta 1865-ben az angol John Lubbock (1834-1913) bankár, tudós, régész és polihisztor.
Szóval a neolitikum a kőkorszak utolsó része, s nem kifejezetten időbeli korszakot jelöl, hanem a termelő gazdálkodásra való áttérést, ami sok helyen különböző időben zajlott.
A két megalit elhelyezkedése
Málta szigetének első lakói például i.e. 5000 körül Szicíliából (Stentinello-kultúra), pontosabban Agrigento környékéről származó földművesek és állattenyésztők voltak egyes források szerint. A következő évszázadokban az újabb betelepülő csoportok ugyancsak Szicíliából érkeztek. Az ő általuk kialakított fejlett civilizáció mai tudásunk szerint huszonöt (!) megalitikus templomot emelt. Ebből a 25-ből most csak az itteni kettőre koncentrálva említem meg, hogy az i. e. 3000-től i.e. 2500-ig tartó periódus volt a máltai „templomcivilizáció” fénykora: ekkor épültek mind Ħaġar Qim mind pedig Mnajdra vallási célú épületegyüttesei.
Ismertető tábla Ħaġar Qim-ben – Fotó: Barna Béla
Mint a bevezetőben említettem, a két templom közösen látogatható, jegyek a látogatóközpontban kaphatók. Elsőnek nézzük Ħaġar Qim megalitikus templomegyüttesét: ennek első fázisában, nagyjából az i.e. 3600 – 3300 körül épültek a Ħaġar Qim legkorábbi részei, ezt Ġgantija-szakasznak is nevezik a tudósok. Ebből a fázisból mintegy tizenkét templom maradványai ismertek; a templomok leginkább puha globigerinás mészkőből épültek, belülről különböző módon díszítették és oltárokkal látták el őket.
Ħaġar Qim jelentése egyébként: „egyenesen álló régi kövek”. Egyes leírások szerint ez a templom Málta minden neolitikumból származó épülete közül a legmeghökkentőbb. Hat egymásba fonódó, vese formájú vagy ovális teremből áll, melyekre nem jellemző semmifajta építési logika.
Ħaġar Qim kövei – Fotó: Barna Béla (2008)
A templom központi apszisát kelet nyugati irányban kibővítették és további szobákkal, fülkékkel egészítették ki i.e. 3000 és i.e. 2500 között. A templom részei a bejárat, az udvar, a jósfülke, valamint az udvarról további két apszisos helyiség, és két egyszerű ovális terem nyílik. Ħaġar Qim érdekessége, hogy ez az egyetlen olyan megalitikus templom, amelynek két bejárata is van: a másik „ajtó” a homlokzati főbejárattal szemben áll.
A monumentális homlokzat része egy 5 méter magas, a falból kiemelkedő monolit, valamint a templom észak-keleti falában áll a legnagyobb mészkőlap: 6,4 méter széles, 5,2 méter magas és 20 tonnás!
Ħaġar Qim – Fotó: Barna Béla (2021)
A legdélibb helyiségben az oltár helyén egy henger alakú fallikus monolit áll, és hasonló található a templomon kívül is, ami egyesek szerint arra utal, hogy a templom a termékenységkultusz szolgálatában állt. S ha már termékenység, fontos megemlíteni, hogy a templom belső helyiségeiből nőalakokat ábrázoló szobrok – köztük a híres „Máltai Vénusz” – kerültek elő.
S ha már a máltai vénuszt emlegettem, fontos közölni azt is, hogy a templom spirális díszítései, szobrai és épületelemei megerősítették a kutatókat, hogy a mediterrán Anyaistennő-kultuszhoz kapcsolódtak.
Az Anyaistennő máltai templomai a csiszoltkő-korszak emberének építészeti remekművei; a szakrális épületek jellegzetessége, hogy sehol sincsenek éles sarkok vagy szögletek; mind a külső falak, mind a belső helyiségek lekerekítettek.
Ħaġar Qimben megtalált Máltai Vénusz a Nemzeti Régészeti Múzeumban – Fotó: Barna Béla
A híres Máltai Vénuszt a spirálmotívumokkal és állatmotívumokkal egyaránt szépen dekorált oszlopos oltárokkal együtt a Nemzeti Régészeti Múzeum kincseit gazdagítják Vallettában.
A neolit civilizáció után a máltai szigetvilág ismeretlen okból teljesen elnéptelenedett, majd i.e. 1500 körül a sziget negyedik megszállása során újabb népcsoportok érkeztek Szicíliából, aztán jöttek a karthágóiak, a föníciaiak, majd a rómaiak, a megalitikus templomok csodálatos civilizációja pedig ekkorra már feledésbe merült igazából.
Ħaġar Qim maradványaira 1647-ben találtak rá; G. F. Abela leírásában szerepel a templomrom; 1839-ben H. Bouverie kormányzó utasítására megtisztították a földtől és a törmeléktől, s jöhettek az ásatások 1885-től: a legjelentősebb feltárást 1909-ben Sir Themistocles Zammit és T. E. Peet régészek végezték. 1947-ben egy felújítási programot indítottak el, amely során számos megalitot betonnal kipótoltak, a homlokzatot az akkori elképzelések szerint visszaépítették.
Ħaġar Qim, sátor nélkül 2008-ban – Fotó: Barna Béla
Ezt az állapotot láttam nagyjából, amikor 2008 nyarán itt jártam, akkor még az egészet sátortető nélkül láttuk, mutatok is pár 2008-as képet itt, illetve most idézem akkori utinaplómat:
„A Hagar Qim (pontos helyesírással Ħaġar Qim, ejtése: Adzsar-im) egy máltai megalit templom, nem messze Qrendi falutól délre. A Kék barlanghoz tett kirándulásunk után néztük meg ezt a nagyszerű helyet feleségemmel, 2008. augusztus 12-én, kedden délután. A barlangtól gyalog indultunk neki a mindössze másfél kilométeres útnak, de lassan haladtunk, mert elkezdtük szedni és enni a fügekaktusz gyümölcsét: Mona most evett életében először ilyet. A kaktuszszedés közben egy városnéző busz lassított, és stopposként felvett minket, és elvitt Hagar Qim (jelentése: álló kövek) és a szomszédos Mnajdra neolitikus együtteséhez. Az itt található épületek a világ legidősebb struktúrái közé tartoznak, némely darabok több mint 5800 évesek. A helyi foraminifera (likacsos) mészkőből faragott kövek közül a legnagyobb 7 méter magas és 3 méter széles. Az őskori ember ezeket kovakő és obszidián szerszámokkal faragta, egyéni, csak erre a helyre jellemző díszítésekkel, motívumokkal látta el. A busz letett minket a gőzerővel épülő hatalmasnak ígérkező látogatóközpont előtt, majd a belépőt megváltva (mindkét templomba 7 euró/fő) először Ħaġar Qim-et néztük meg. A fantasztikus megalitok után beültünk egy Shandy-re (citromos sör) és egy Heinekkenre a Hagar Qim melletti kellemes büfében, majd a 138-as busszal visszamentünk Vallettába.”
Mnajdra, 2008 – Fotó: Barna Béla
Mnajdra, 2008 – Fotó: Barna Béla
Mnajdra, 2008 – Fotó: Barna Béla
Ezután leálltak a fejlesztések, csak 2010-re sikerült újabb állagmegóvási munkákat elvégezni: az egész épületet elbontható sátortetővel fedték le, hogy a napsütéstől, az esőtől, illetve a nagy hőmérsékletingadozástól megvédjék. Mellette új múzeumépület is épült, ahol a templomokról és az itt talált tárgyakról látható állandó kiállítás.
A sátortetőt először 2021 decemberében láttam: akkoriban volt Szegeden régészhallgató a lányom, s az ő kedvéért direkt ide jöttünk el, amikor családi kiránduláson voltunk Máltán. Ráadásul akkor még tartottak a covid-intézkedések, s a múzeum területén akkor még maszkot volt kötelező viselni.
Mnajdra, 2021 – Fotó: Barna Béla
Ħaġar Qim-től mindössze fél kilométerre áll a másik igen jelentős templom: Mnajdra. A három templomromból álló mnajdrai komplexumban a templomok két szinten helyezkednek el egy félkör alakú udvar körül és három különböző időszakban épültek.
Mnajdra, 2008 – Fotó: Barna Béla
Mnajdra, 2008 – Fotó: Barna Béla
Mnajdra, 2021 – Fotó: Barna Béla
A legrégebbi templom az i.e. 3600/3200), a másik két templom i.e. 3150-2500 körül közepén épültek. Az első templom a legkisebb, alaprajza háromlevelű lóhere alakot formáz és jellegét tekintve követi Ggantija templomainak mintáját.
Mnajdra egykori képeslapon, 2008
A legjobb állapotban a legalacsonyabban fekvő, un. második, vagy déli templom maradt fenn. A középső, legmagasabban fekvő templomba, amely utolsóként épült, monumentális hármas-kapu vezet.
A két helyszínt összekötő sétány 2021-ben – Fotó: Barna Béla
Ħaġar Qim újkőkorszaki megalitikus templomegyüttese és Mnajdra templomai az újkőkorszaki ember első bonyolult, előre megtervezett építményei, amelyeket az UNESCO, mint az egyetemes kultúra egyedülálló emlékeit a világörökség részének deklarálta, több más templommal együtt az UNESCO Világörökség része Málta megalitikus templomai gyűjtőnév alatt.
Kép és szöveg: Barna Béla
