Összesen öt nevezetes szélességi kör van a Föld térképén, ezek egyike a Ráktérítő, melynek szélessége jelenleg 23°26′11.2″ vagy 23.4345°. Összesen 17 országot szel át.
Régen volt általános iskola, amikor a szélességi köröket tanultuk, ezért nagyon röviden kezdjük ezzel: mik is azok a szélességi körök? Nos, a fokhálózatban körökkel osztottál fel a Föld felszínét: vannak szélességi és hosszúsági körök. Minket most ebben a bejegyzésben a szélességi körök érdekelnek jobban, nézzük kicsit tovább: ezek a szélességi körök a térképen vízszintesen helyezkednek el és párhuzamosak egymással. A legnevezetesebb szélességi kör az Egyenlítő, ez egyébként egyben a nulladik szélességi kör is. Innen észak és dél felé számozzák a köröket, fokonként. Egyértelmű tehát, hogy észak felé is kilencven fok van, azaz darabra pontosan kilencven szélességi kör és dél felé is kilencven. Így jön k tehát, hogy a sarkpontok a kilencvenedik foknál vannak.
A nevezetes szélességi körökből egyébként pontosan öt van (Északi-sarkkör, Ráktérítő, Egyenlítő, Baktérítő és Déli-sarkkör). Már említettük az Egyenlítőt, ez a kezdő kör, azaz a 0 fok. Tőle északra és délre találjuk a térítőket. Északra a Ráktérítő van, a 23,43 szélességi foknál, délre pedig, szintén 23,43 fokon a Baktérítő. Egy évben egyetlen olyan nap van (június 22), amikor itt a Nap sugarai még merőlegesen esnek a Földre, azaz amikor 90 fokban delel a Nap a Ráktérítő felett (a Baktérítőn természetesen ez a nap a december 22!).
Érdekesség, hogy a Ráktérítő helyzete nem rögzített, hanem folyamatosan változik. Hogy miért, ahhoz most egy kicsit túl kell ugorni az általános iskolai anyagon, s rögtön az egyetemi Csillagászati földrajz (Gábris-Marik-Szabó, 1991) tankönyvemet bányásztam elő hozzá, mely azt írja: „a Naprendszer bolygói nem a Földpálya síkjában mozognak, így vonzásuk, pertubáló hatásuk következtében az ekliptika ferdesége ingadozik. Az utolsó egymillió évben a számítások szerint az ekliptika ferdeségének középértéke 23°17′ volt. (…) Az ekliptika ferdesége jelenleg lassú csökkenésben van, ami évente 0,468″-et jelent. A csökkenés azonban nem állandó, hanem hosszú periodikus ingadozása van. A kilengések periódusa kb. 40000 év.”
Most ezt megpróbálom elmagyarázni mit is jelent: szóval, az ekliptika ferdeségének csökkenésével együtt csökken a Nap maximális deklinációjának értéke is. Ezért jelenleg a térítők az Egyenlítő felé, a sarkkörök pedig a pólusok felé közelednek évente majdnem fél ívmásodperc (0,468″), vagyis 14,5 méteres sebességgel. Így a trópusi szoláris klímaöv matematikailag számítható területe évente 1000 km²-rel, a két poláris övezet pedig együttesen 450 km²-rel csökken.
Még érthetőbben: a Ráktérítő nagyon lassan és fokozatosan halad dél felé, jelenleg évi 14,5 méteres sebességgel, tehát évente ennyivel kellene a táblákat arréb rakni.
A Ráktérítő tehát a Föld öt kiemelt szélességi körének egyike. A Ráktérítőtől a Baktérítőig tart egyébként a trópusi övezet, ettől északra, egészen pontosan az északi sarkkörig pedig az északi mérsékelt övezet található. Tehát a Ráktérítőn átlépve a trópusokról az északi mérsékelt övbe juthatunk.
A Ráktérítő a nevét onnan kapta, hogy amikor ezt a szélességi vonalat az időszámításunk előtti utolsó évszázadokban elnevezték, a Nap a Rák csillagképben volt a júniusi napforduló idején. A napéjegyenlőség precessziója miatt ez már nem így van; ma a Nap az Ikrek csillagképben jár a júniusi napfordulókor. Maga a “trópusi” szó a görög “trope (τροπή)” szóból származik, ami fordulatot (irány- vagy körülményváltozást), hajlamot jelent, utalva arra, hogy a Nap úgy tűnik, hogy „visszafordul” a napfordulókor”.
Még pár adat-érdekesség: a Ráktérítő hossza 36788 km és összesen tizenhét országon halad keresztül, ezek sorrendben a következők: Algéria, Niger, Líbia, Egyiptom, Szaúd-Arábia, Arab Emírségek, Omán, India, Banglades, Mianmar, Kína, Tajvan, Mexikó, Bahamák, Nyugat-Szahara, Mauritánia és Mali.
Utazásaim során nagyon sokszor átléptem a Ráktérítőt, Egyiptomban, Szaúd-Arábiában, Ománban, az Arab Emírségekben és Tajvan szigetén is.
Barna Béla