Sisimiut, Grönland második legnagyobb városa

Grönland második legnagyobb városa Sisimiut (dán nevén Holsteinsborg) 75 km-re északra helyezkedik el az északi sarkkörtől és körülbelül 320 km-re északra Nuuktól, a fővárostól.

A dán térképek szerint a IX. Frigyes-földön (Kong Frederik IX Land), a Davis-szoros partján fekvő Sisimiut (dán nevén Holsteinsborg) városkát 5582 fő lakja – s helyesbítsünk is, nem városka ez, hanem grönlandi viszonyok közt metropolisz, ugyanis ez Grönland második legnagyobb városa (és egyben Észak-Amerika legnagyobb sarkvidéki városa!). Sisimiut szó szerint azt jelenti: „a rókalyukak lakói”.

Sisimiut egyébként 75 km-re északra helyezkedik el az északi sarkkörtől és körülbelül 320 km-re északra Nuuktól, a fővárostól. Ez egyébként azt is jelenti, hogy nyáron, (2024) június 2 és július 9 között egyáltalán nem nyugszik le a nap, azaz éjfélkor is láthatjuk, ez az éjféli nap jelensége. Ehhez egyébként az „Arctic Circle Viewpoint – Sisimiut” nevű kilátóhely a legjobb, a város déli részén.

A város történelméről szólva, azzal kell kezdenem, hogy Sisimiut körülbelül 4500 éve lakott hely, a Saqqaq-kultúra népe az első bevándorlási hullám idején a mai Kanada felől érkezett ide Grönland nyugati partjaihoz. Ezután pár száz év lakatlan periódus következett, majd szintén Kanada irányából megérkezett a második migrációs hullám, amely Dorset-kultúra néven ismerünk: i.e. 500 körül érkeztek és a következő 700 éven át lakták a régiót. A Saqqaq- és a Dorset-kultúra népei, vagyis az úgynevezett paleoeszkimók egy genetikai családhoz tartoztak, és mindannyian a Szibériából mintegy hatezer évvel ezelőtt indult bevándorlási hullámmal érkeztek Amerikába a Bering-szoroson keresztül. A paleoeszkimó kultúra 700 évvel ezelőtt hirtelen eltűnt, népeik nem keveredtek az inuitok felmenőivel, akik egy ezer éve indult második migrációval érkeztek Szibériából.

A Thule-kultúra inuitjainak leszármazottai alkotják a jelenlegi lakosság többségét. A thuleiak technológiailag fejlettebbek voltak, mint dorseti elődeik, bár még mindig a megélhetési vadászatra támaszkodtak, a rozmárok, a rénszarvasok és különösen a prémesfókák képezték a gazdaság alapját a korai időszakban.

S bár elképzelhető, hogy a vikingek is felhajóztak erre, az európaiak megjelenése Sisimiut környékén 1650 utánra tehető: először Grönland keleti partjainál, majd a nyugati partvidéken is megjelentek az első bálnavadászok. Ezek a bálnavadászok nagyrészt hollandok és frízek voltak, de később angolok, dánok, norvégok és baszkok is.

Amikor Hans Egede megalapította Nyugat-Grönlandon az első dán gyarmatokat, a holland bálnavadászok uralták ezt a területet, de a hollandokat végül 1738-ban és 1739-ben csatasorozatban eltávolították. Innen már csak pár évtized kellett a mai város megalapításához.

A jelenlegi várost 1764-ben a General Trade Company hozta létre Holsteinsborg (“Fort Holstein“) kereskedelmi állomásaként, amelyet a koppenhágai Dán Missziós Kollégium első elnökéről, Johan Ludvig Holsteinről neveztek el. Johan Ludvig Holstein (1694. szeptember 7. – 1763. január 29.) dán államminiszter is volt egyébként 1735 és 1751 között. Ezen hivatala alatt 1739-ben a dániai Lejre közelében felépítette a Ledreborg-kastélyt.

A Grönland Királyi Kereskedelmi Osztálya alatt Holsteinsborg a rénszarvasbőr-kereskedelem központja volt. S bár 1801-ben egy himlőjárvány megtizedelte Sisimiut lakosságát, a népesség növekedése gyorsan újraindult. A XX. században iparosodott is a hely, építettek egy hajókikötőt és a Royal Grönland halfeldolgozó üzemét 1924-ben, amely az első ilyen gyár volt Grönlandon. A halászat egyébként mindmáig Sisimiut lakosságának elsődleges foglalkozása, a város a garnélarák és rákfeldolgozás vezető központjává vált.

A második legnagyobb város rövid története után most nézzük röviden a látnivalókat. A városnak van temploma, múzeuma és van egy fűtött szabadtéri úszómedencéje is, amely gólyalábakon áll, hogy a meleg ne olvassza fel az örök fagyot.

Több 18. századi épület ma is áll Sisimiutban, köztük az 1725-ben épült Gammelhuset (“régi ház“) és az 1755-ös Bethel-kirken (“Bétel-templom“) vagy a Blå Kirke (“Kék templom“), mely a legrégebbi fennmaradt templom Grönlandon.

A sziklás talapzaton álló új templom 1926-ban épült, 1984-ben tovább bővítették. A régi templommal és egyéb védett műemlékekkel rendelkező udvar bejáratát egyedi, bálnapofacsontból készült kapu díszíti.

A kikötő közelében, egy történelmi épületben található Sisimiut Múzeum (grönlandiul: Sisimiut Katersugaasiviat) a grönlandi kereskedelemre, iparra és hajózásra specializálódott, tíz év régészeti kutatásain és a város melletti ősi Saqqaq-kultúra településein végzett ásatásokon alapuló leletekkel. A múzeumban találjuk az 1902–22 között gyűjtött szerszám- és háztartási tárgyak gyűjteményét, itt van az ótemplom 1650 körüli eredeti oltárképe, valamint az 1790-es évekből származó festmények. A múzeum mellett egy XX. század eleji grönlandi tőzegház rekonstrukcióját is láthatjuk, bútorokkal.

A város keleti szélén, a régi helikopter-leszállótól nem messze találjuk az 1962-ben alapított Knud Rasmussen Gimnáziumot (Knud Rasmussenip Højskolia).

A geológia iránt érdeklődők számára érdekes hely lehet a KTI Középiskola (Kalaallit Nunaanni Teknikkimik Ilinniarfik) kiterjedt kőzet- és ásványgyűjteménye. Egy tanár hozta létre, aki korábban az iskolában dolgozott, és mára Grönland legnagyobb ásványgyűjteményévé nőtte ki magát.

A Taseralik Kulturális Központ (grönlandiul Taseralik kulturikkut) egy kulturális központ Sisimiut keleti részén, a kis Nalunnguarfik-tó partján. A Taseralik a második ilyen központ az országban: vannak itt művészeti kiállítások, fellépnek utazó színházi társulatok, vetítenek filmeket és persze vannak koncertek is.

A Sisimiut repülőtér a várostól 4 km-re északnyugatra, a Kangerluarsunnguaq-öböl partján található. A repülőtér 1990-es években történő megnyitása előtt Sisimiutot a már bezárt helikopter-repülőtér szolgálta ki. A repülőtérnek csak egy rövid, 799 méteres kifutópályája van, amely csak kis repülőgépek számára alkalmas leszállóhely.

Az év nagy részében Sisimiut hetente-kéthetente közlekednek az Arctic Umiaq Line part menti kompjai, amelyek összekötik a nyugati part közösségeit. A Sisimiutban található kikötő Grönland legészakibb, egész évben jégmentes kikötője, amely az ország elsődleges tengeri bázisaként szolgál Nuuktól északra. Az M/S Akamalik, a Királyi Grönland flottájának egyik legnagyobb hajója Sisimiutban található.

Sisimiut testvérvárosa a dániai Albertslund és a feröeri Klaksvík, de kapcsolatokat ápol az egyesült királysági Whitstable városával is.

Ha pedig a Sisimiut környéki grönlandi hegyekbe vágyunk, megmászhatjuk a repülőtértől északra emelkedő Palasip Qaqqaa (549 m) hegy (dánul Præstefjeldet) tetejét is: nagyszerű kilátás nyílik Sisimiutra. Ez a legnépszerűbb napi túra Sisimiutból, oda-vissza 3-5 óra szükséges hozzá.

A másik hegy, amelyet meg kell mászni Sisimiut külvárosában, az ikonikus, piramis alakú Nasaasaaq-hegy. A Nasaasaaq (dánul Kællingehætten) egy 784 méter magas kiemelkedő hegy Grönland nyugati részén, közvetlenül Sisimiuttól délkeletre, az Amerloq-fjord, a Davis-szoros mellékfolyójának északi partján. Erre a hegyre a város főútján (Aqqusinersuaq) kell elindulni keleti irányban, elhagyva a Knud Rasmussen Gimnáziumot, majd elérjük a város szélét, onnan a csúcsig 700 méter szintet emelkedünk. Az egész napos túra oda-vissza 16 kilométer. Lenyűgöző, 360 fokos panorámát kínál Sisimiutra, a fjordokra és a távolba vezető völgyekre. Figyelni kell azonban arra, hogy a csúcs meglehetősen keskeny, és a csúcsra való végső kijutás kihívást jelent, és kötelek használatával jár. A Nasaasaaq egy 5-6 órás oda-vissza túra, és vannak könnyebb és nehezebb útvonalak is a nyeregponthoz.

Alternatív túra lehet a városka környékén Assaqutaq elhagyott falujába eltúrázni. A legjobb megoldás egy hajókirándulás, majd a fjordot követő ösvényen visszagyalogolni a városba.

És egy különlegesség: az UFO-túra. Igen, Sisimiutból kirándulhatunk egy UFO-hoz! Ha nem kifejezetten hegyet szeretne mászni, ez egy elképesztően gyönyörű túra egy gyönyörű völgyön keresztül, amely a Kangerluarsuk Tulleq-fjordhoz és az egyik legérdekesebb kunyhóhoz vezet. A távot leszámítva nem nehéz túra, 12 km mindkét irányba.

Végül pedig azoknak, akik szeretik a hosszú távú túrázást – Sisimiut Grönland leghíresebb túrájának egyik végpontja. Az Északi-sarkkör-ösvény (Arctic Circle Trail) 160 km-en húzódik Sisimiut és Kangerlussuaq között, és bár a legtöbb ember a másik végén indul, egyre több a túrázók száma, akik Sisimiutban indulnak.

Erről a túráról egy külön jó kis könyv is megjelent, a Trekking in Greenland – The Arctic Circle Trail címmel a Cicerone kiadónál, az angol Paddy Dillon tollából.

Barna Béla

 

Ha szívesen utaznál velem, kattints ide! Ha tetszett, támogass minket!