Gruta do Carvão lávabarlangja

Az egész azori szigetcsoport legnagyobb szigete a Budapestnél másfélszer nagyobb területű São Miguel (759 km², magyarul: Szent Mihály szigete). Ennek fővárosa Ponta Delgada: az Azori-szigetekre utazók többsége ide érkezik: itt van az elsődleges nemzetközi reptér is. És rögtön a reptér mellett egy nagyon érdekes látnivaló: egy lávabarlang.

Az Azorik, vagyis az Arquipélago dos Açores 27 szigetből álló szigetvilága mintegy 8 millió éve kezdett kialakulni, és a legidősebb Santa Mariától alapvetően nyugat felé fiatalodik, míg a legfiatalabb Pico csak 270 ezer éves. Maga São Miguel szigetén a legkeletibb zóna legidősebb kőzetei 4 millió évesek, a nyugati rész pedig nagyjából 750 ezer éves.

A vulkanikus sziget mivoltának egyik szép példája a főváros közelében ez a barlang. De mi is az a lávabarlang? Nos, ezzel a kérdéssel magyar kutatók is foglalkoztak, Balázs Dénes 1984-ben közölt tanulmányt a Lávaüregek keletkezése, típusai és formakincse címmel a Földrajzi Közleményekben, illetve Gadányi Péter 2006-ban a Karszt és Barlang folyóiratban.

Ezen szerzők szerint a lávafolyásokban kialakult barlangokat a lávafolyás korához viszonyított képződési idejük alapján két fő csoportra lehet osztani: (1) a szingenetikus típusba tartoznak azok a lávabarlangok, amelyek kialakulása a lávafolyásban, annak megszilárdulásával egy időben zajlott, a (2) posztgenetikus típusba pedig azok a lávabarlangok sorolhatók, amelyeknek képződése a lávafolyás megszilárdulása után történt.

A São Miguel szigetén található Gruta do Carvão lávabarlangja szingenetikus, tehát magában a lávafolyás megszilárdulásával egy időben zajlott. De pontosan hogyan? Nos, nagyjából úgy, hogy az izzó láva folyik lefelé, de mivel a felszíne a hidegebb levegővel érintkezik, ennek következtében lehűl és megszilárdul a külseje. Ám a hígan folyó láva belül tovább folyik az immár természetesen képződött lávacsőben, de csak egy darabig. Amikor a vulkáni láva folyása eláll, akkor egy hosszabb-rövidebb alagút marad a lávafolyás területén. Amennyiben az így kialakult szilárd burkolat saját súlyát is megtartani képes, akkor létrejön a lávaalagút-barlang. Bejáratuk legtöbbször beszakadással képződik, a felszínen nem is sejtjük, hogy a lábunk alatt akár több kilométer hosszúságot elérő járatrendszer is húzódhat.

Itt, a Gruta do Carvão barlang egy része a lakónegyed alatt, illetve a főút alatt húzódik, sokáig nem tudtak ennek a létezéséről.

São Miguel szigetén rögtön a főváros, Ponta Delgada közelében, a reptértől északra találjuk a Gruta do Carvão lávabarlangját. A kocsival is könnyen és gyorsan elérhető látnivaló fura környezetben, egy főútvonal mellett, egy lakónegyed közelében található, egy kis fehér épület a bejárata.

Leszurkolva a belépőjegyet még mielőtt magát a barlangot megnéznénk, egy kis információs táblákon sok mindent megtudhatunk magáról a barlangról, itt fotóztam például a folyosók kialakulását szemléltető ábrát is, illetve ugyancsak itt fotóztam az Azori-szigetek környékének geológiai viszonyait bemutató térképet is.

Az ábrák és térképek tanulmányozása után sisakba öltözve hamarosan megcsodálhatjuk a föld alatti lávafolyosókat: a Gruta do Carvão az egyik legnagyobb ilyen jellegű képződmény São Miguel szigetén, jelenleg ismert hossza 1650 méter.

Kép és szöveg: Barna Béla

 

Ha szívesen utaznál velem, kattints ide! Ha tetszett, támogass minket!