A 324 (kilátószintjén 278) méteres Eiffel-torony talán a világ leglátogatottabb fizetős attrakciója s talán a világ legismertebb épülete is, és a kilátás sem rossz róla. De nem is a legjobb. Sokak egybehangzó véleménye szerint a Montparnasse dombon épült felhőkarcolóból, a 210 m magas Montparnasse-toronyból nyílik a legjobb párizsi kilátás.

Fotó: Barna Béla

Párizs területének legalacsonyabb pontja 35 méter, a legmagasabb pedig 130 méter: ez utóbbi kiemelkedés nem más, mint a híres Montmartre, melyet már részletesen bemutattam egy másik, Párizs, malmok a Montmartreon című bejegyzésben.

A Montmartre után most keressük fel Párizs másik híres dombját, amely egykoron a mai Montparnasse és Raspail körút kereszteződésénél emelkedett, s melyet Párizs híres diáknegyedének (Quartier Latin) fiataljai kereszteltek el Montparnasse-ra, azaz Parnasszosz-hegyre (Παρνασσός, Görögországban ez volt a múzsák lakhelye).

Fotó: Barna Béla

A vékonypénzű költők, írók, grafikusok és festők világa volt a Montparnasse. A naiv festő Henri Rosseau (1844-1910) jött ide elsőként állítólag, akit később sok író, költő, szobrász és festő követett. A második világháború előtti időkben a Montparnasse akkoriban még ismeretlennek számító írók találkozóhelye volt, akik később aztán világhírűek lettek, mint pl. Ernest Hemingway, André Gide, Paul Verlaine vagy Louis Aragon és még lehetne hosszan hosszan sorolni.

Fotó: Barna Béla

De most ne a művészekkel foglalkozzunk, hanem a világ második legrondább épületével (a Virtual Tourist szavazásán), melyet sokan rondának tartanak ugyan, de jelenleg ez Franciaország legmagasabb felhőkarcolója, s ennek tetejéről nyílik a legjobb párizsi kilátás” – írtam 2009-ben, de azóta a Párizs nyugati határán található La Défense-ban 2011-ben elkészült Tour First megelőzte a maga 231 méterével.

Párizs néhány épületével összehaonlítva

A 210 méter (689 láb) magas Montparnasse-tornyot 1969-1972 között építették, Eugène Beaudouin, Urbain Cassan és Louis Hoym de Marien tervei alapján. Érdekesség az építkezésről: ahhoz, hogy a 120 ezer tonna súlyú épületet biztonságosan megalapozzák, 70 méter mély (!) alapot kellett készíteni.

Érdekesség az építkezésről: ahhoz, hogy a 120 ezer tonna súlyú épületet biztonságosan megalapozzák, 70 méter mély (!) alapot kellett készíteni.

Fotó: Barna Béla

Európa akkor legmagasabb felhőkarcolójában egyébként 15 ezer ember dolgozik, a torony áramszükséglete pedig egy 30 ezer lakosú kisvárosénak felel meg.

Az 59 emeletes toronyház a párizsi metró (12-es) Montparnasse-Bienvenüe állomása fölé épült. Bővebb információ: www.tourmontparnasse56.com. Ha leszurkoltuk sorbanállás nélkül a belépőjegyet (18 euró, 12-18 év közötti diákoknak: 15 euró. 4-11 éveseknek: 9,50 euró), mehetünk is a lifthez.

Belépőjegy 2009-ből

Jelenleg egy szupergyors lift visz fel 38 másodperc alatt a felhőkarcoló 56. szintjére, ahol üveg mögül, az 59. emeleten pedig szabad levegőn, egy biztonsági helikopterkikötő mellől csodálhatjuk Párizs panorámáját. Sokak, így jelen sorok írójának véleménye szerint is jobb a látvány-élmény annál, mint amit az Eiffel-torony nyújtani tud.

Fotó: Fekete Mona

Egyik előny, hogy innen látható az Eiffel-torony is, a másik, hogy valamivel közelebb fekszik a centrumhoz, ráadásul az Eiffel-toronnyal ellentétben itt nem kell kígyózó órás hosszú sorokat sem kivárni. Ja, és az Eiffel második szintje csak 196 m magas, itt meg 210 méter magasban vagyunk.

Párizs 210 méter magasból – Fotó: Barna Béla

A legszebb párizsi panorámát élvezve említsünk meg két érdekességet a toronyhoz kapcsolódóan: itt játszódik egy 2001-es francia vígjáték, A pokoli torony balekjai (La tour Montparnasse infernale) címmel.

Alain „Spiderman” Robert a Montparnasse tornyon

A másik érdekesség, hogy a tornyot 1995-ben mindenféle biztosítókötél és egyéb felszerelés nélkül mászta meg az 1962-es születésű francia „pókember”, Alain „Spiderman” Robert, akit egykoron balesetei miatt az orvosok eltiltották a sziklamászástól, pedig a világ egyik legjobbja volt. 1994 óta közel 100 különböző felhőkarcolót mászott már meg, pedig nem is gondolnánk: szédül a magasban!

A Luxemburg palota környéke a kilátóból – Fotó: Barna Béla

Fotó: Barna Béla

Fotó: Barna Béla

Fotó: Barna Béla

Tiszta időben állítólag 40 km-es sugarú körben csodás panoráma nyílik a városra és környékére. De ne negyven kilométerre nézzünk, hanem a torony közelébe: látszik innen minden híres épület, az Eiffel-torony, az Invalidusok-dómja, a Sacré-Coeur, a Pantheon, a Luxemburg-palota, a Louvre, a d’Orsay Múzeum és még sorolhatnánk a híresebbnél híresebb párizsi látnivalókat.

Fotó: Barna Béla

A Montparnasse temető a toronyból – Fotó: Barna Béla

Közvetlenül alattunk Párizs egyik híres temetője, a Montparnasse temető (Cimetière du Montparnasse) terül el, számos jeles művész nyughelye, köztük Guy de Maupassant, Jean-Paul Sartre és Baudelaire.

Baudelaire sírja – Fotó: Barna Béla

Utóbbihoz aztán le is mentünk, a temetőben mindenképp meg kellett látogatnom Baudelaire sírját. Egyik kedvenc versem, Az utazó miatt, melynek első strófáját gyakran idézem ma is, amikor uticélokat vágyva-álmodozva-tervezve térképeket nézegetek:

A kisdiák mereng mappán és tarka képen/ s a Mindenség neki mint lelke éhe, tág”.

De persze ha Világjáró rovatba kellene idézetet válogatni utazásról, akkor ez a következő versszak lenne:

„De igaz utazók azok csupán, kik mennek,/ hogy menjenek, s szivük mint léggömb ring odább,/ kik bolygó végzetük sodrától nem pihennek,/ s ezt hajtják egyre csak, nem tudva mért: Tovább!”

Kép és szöveg: Barna Béla

Párizs kilátóhegyei: Montmartre és Montparnasse címmel jelent meg jelen írás első változata a Turista Magazin 2011 februári számában.

Személyes vonatkozás: a toronyban 2009. február 3-án jártunk Monával, akkoriban így néztünk ki.

Fotó: Barna Béla

Fotó: Fekete Mona (2009.02.03.)