Európa közepe a Körmöci-hegységben

A Körmöci-hegységben túrázhatunk a hegység 1200 métert meghaladó kis gerincén, megnézhetjük a műemlékekben gazdag egykori aranybányász-várost, Körmöcbányát, s nem utolsó sorban egyes mérések szerint itt van Európa földrajzi középpontja is. 

Túránk kiindulópontjául a Körmöci-hegység nyugati oldalán fekvő kicsiny Körmöcbányát (Kremnica) válasszuk. A sziléziai és türingiai német telepesek által alapított városkát Károly Róbert 1328. november 17-én szabad királyi bányavárosi jogokkal látta el és megalapította pénzverdéjét. 1335-től kezdődően itt verték a király számára az aranyforintot és az ezüstgarast.

A körmöci arany évszázadokon át a legjobb pénz volt Európában!

A körmöci arany évszázadokon át a legjobb pénz volt Európában! Ennek emlékeit az igencsak lejtős főtéren lévő múzeumban tekinthetjük meg. A virágkorát a XIV-XVII. században élő bányavároska ma nagyon álmatag, de szépséges 6000 lakosú kisváros.

A főtér látnivalói (Pénzverde, Ferences templom és rendház, Szentháromság-szobor) után egy fedett lépcsőn keresztül jutunk be a körmöci várba, mely egyike a Felvidék legépebben megmaradt várainak. A belvárost védő igen kis vár legfontosabb látnivalója a késő gótikus Szent Katalin-vártemplom és a román stílusú Szent András-körtemplom.

A város megtekintése után induljunk el a Körmöci-hegység szívének meghódítására. Ide a városközpontból egy 10 kilométeres jó aszfaltút vezet; a kis forgalmú aszfaltúton közel 1200 méter magasságba jutunk, ahol egy parkolóban hagyva autónkat elindulhatunk a hegység központjának felfedezésére.

A vulkáni kőzetekből (főleg andezit és riolit) álló Körmöci-hegység a Nyugati-Kárpátok része: a múltban fontos aranylelőhely volt

A Körmöci-hegységről (Kremnické pohorie vagy Kremnické vrchy) azt érdemes tudni, hogy a Selmeci-hegységtől északra, az Alacsony-Tátrától pedig délnyugatra emelkedik, legmagasabb csúcsa pedig a Floch (Flochová, 1316,9 m). A vulkáni kőzetekből (főleg andezit és riolit) álló Körmöci-hegység a Nyugati-Kárpátok része: a múltban fontos aranylelőhely volt, 1970 óta azonban már nem bányásznak itt aranyat. A hegység java részét ma erdő borítja: a legmagasabb hegyeket bükkös foglalja el, lucfenyővel vegyesen.

A szkalkai parkolóból pár perc séta a Suchá hora (1231,6 m) teteje, ahol tv-torony áll. A tévéadótorony magassága 312 m. Szkalka (Skalka) egyébként azzal a különlegességgel bír, hogy az első itteni menedékházat Körmöcbánya városa építette 1913-ban a magyar sísport támogatására, a Magyar Sí Szövetség pedig itt tartotta 1914 januárjában az első országos síversenyt.

A Szkalkáról a piros jelzésen dél felé haladva kb. 6 óra alatt érhetjük el a Zólyom (Zvolen) melletti Kovácsfalva (Kováčová) települést. Ha keletre indulunk, 4 óra alatt érhetjük el Besztercebányát a kék jelzésen.

A rövidebb túrák közül amit mindenképp ajánlok, az a Szkalkáról vezet észak felé a piros jelzésen a Görgey-alagúthoz (Görgeyho/ Gergelyho tunel). Fél óra alatt elérhető a térképen csak „Tunel”-ként jelzett alagút, mely érdekes magyar hadtörténeti vonatkozással bír: az itteni bányahegyen töretett át 1849 januárjában Görgey Artúr tábornok a téli hadjárat idején egy régi bányaalagutat, s ezen át vezette át nagy nehézségek árán seregét Besztercebányára. Az alagutat ma is Görgey-alagútnak hívják; a Suchá Hora és a Vyhnatová (1282, 6 m) hegy között található. Itt érdemes megemlíteni, hogy Körmöcbánya és Besztercebánya között légvonalban csak 15 km a távolság, de közöttük emelkedik a Körmöci-hegység, ezért közúton 55 km a két város.

A Görgey-alagúttól is leereszkedhetünk a sárga jelzésen a Beszterce melletti Tajó (Tajov) faluba. Érdekesebb azonban, ha a piros jelzésen tartunk nyugat felé. Ez a Szlovák Nemzeti Felkelés hőseinek útja (Cesta hrdinov SNP) nevet viselő ösvény a fő túraútvonal Szlovákián keresztül, Dévénytől visz a Duklai-hágóig 762 km hosszan. Mi csak most egy szakaszát járjuk be, amely egy óra alatt levisz a szépnevű Kékellő (Krahule) faluba, mely mozgalmas téli üdülőhely.

Kékellőből tovább egy műúton visz a piros jel tovább a német alapítású színesércbányászati központ, Jánoshegy (Kremnické Bane) felé. Az út egy kanyarjában a csodaszép Keresztelő Szent János tiszteletére (Svätojánsky kostol) szentelt templom áll, melyet 1764. július 27-én József (a későbbi II. József) és öccse, Lipót főherceg (a későbbi II. Lipót császár) is meglátogattak.

A templom mellett áll egy kőtömb, melyen a következő felirat olvasható: „Stred Európy”. A turistatérképen a Szt. János templom mellett szintén egy felirat: „Geograficky stred Európy”. Ez pedig annyit tesz, Európa földrajzi középpontja.

Eltúráztunk hát Európa közepéig (GPS: N48°44’38” E18°54’48”), amely nem máshol van, mint Körmöcbányától néhány kilométerre északra, a Körmöci-hegységben – legalábbis a szlovák geográfusok szerint.

2004 májusában ugyanis vita alakult ki, hogy hol van az új, 25 tagú Európai Unió mértani középpontja: a Francia Geográfiai Intézet szerint a Bonn melletti Kleinmaischeid Európa közepe, Németh Bálint térképész pedig a Berlin melletti Golzow-ot tartja annak. Magának az egész Európai kontinensnek a geográfiai középpontja a francia földrajztudósok szerint a litván főváros, Vilnius közelében rejlik.

Ugyanakkor 1887-ben az Osztrák-Magyar Monarchia Térképészeti Intézete kontinensünk széleit érintő hosszúsági és szélességi körök felezővonalainak metszéspontjaként határozták meg Európa közepét: ez az obeliszkkel megjelölt pont a mai Kárpátalján található, a Tisza partján, Aknaszlatina és Rahó között Terebesfehérpatak (Gyilove) határában, egy völgyben húzódó kocsiút szélén (koordinátái: északi szélesség 48° 30′ és keleti hosszúság 23° 23′).

Tovább árnyalja a helyzetet, hogy 1992-ben végzett mérési adatok alapján Európa mértani közepe a zempléni Tállya községben található. A szlovák geográfusok ugyancsak 1992-es mérések alapján tartják Európa közepének Körmöcbánya környékét. A cikkíró nem akar igazságot tenni, csak megmutatta, hogy Európa egyik közepén milyen jót is lehet kirándulni.

Ráadásul újdonság, hogy az itt leírt összes helyszínen (Görgey-alagút, Európa közepe és Körmöcbánya) keresztülmegy egy tematikus út, a nemrégiben kijelölt Borbála út (Barborska Cesta). A Borbála út 186 kilométer hosszú ismeretterjesztő útvonala a bányászati hagyományokhoz fűződő műemlékeket és látnivalókat fűzi fel, az egykori bányavárosok területén halad keresztül Besztercebányától Körmöcbányán, Selmecbányán és Zólyomon át Besztercebányán bezárva a kört.

Kép és szöveg: Barna Béla 

Európa közepéről az első cikkem a Turista Magazin 2004 szeptemberi számában jelent meg. Ugyancsak írtam ezekről a helyekről a Tematikus utak Szlovákiában című, a Kornétás Kiadónál 2016-ban megjelent túrakalauzomban is. A könyvben külön fejezetben mutattam be a Borbála-útvonalat. Legutóbb egyébként 2018. december 30-án, egy jó kis csapatnak mutattam meg Körmöcbányát és Európa közepét, ahol egy csoportképet is készítettünk a kőnél.

Ha szívesen utaznál velem, kattints ide! Ha tetszett, támogass minket!