A Duna harmadik forrása: Donaueschingen

Hogy a Duna a Fekete-erdő lejtőin, Németországban ered, azt Magyarországon minden általános iskolás tudja. De pontosan hol is? Cikksorozatomban a Duna három forrását mutatom be. 

Sorozatunk első részében bemutattuk a Duna fő forráságát, a Breg patakot, mely a Furtwangen melletti Rosseck nevezetű hegy keleti lejtőjén ered, 1078 méter magasságban. A Breg 48,5 kilométert tesz meg Donaueschingen városáig, ahol egyesül a Brigach patakkal, amely azonban csak 43 kilométer hosszú (a Brigach-forrásról szóló második rész ide kattintva olvasható).

Azért az egyesül, és azért nem a belefolyik szót használtam, mert a Brigach rövidebb ugyan a Bregnél, de bővizűbb. Ennek pedig az a vicces helyzet az oka, hogy a donaueschingeni Fürstenberg-kastélypark Duna-forrásnak nevezett turistaattrakciója egy fedett csatornán ömlik a kastélyparkot határoló Brigachba. Szóval a Duna folyó forrásának nevezett valami belefolyik az onnan 43 kilométerre eredő Brigachba?

a Duna forrása a legtöbb (felszínes) írás szerint Donaueschingenben található, a Fürstenberg hercegek parkjában, ahol egy medence és egy jelképes szoborcsoport jelzi sok-sok emléktáblával a Duna eredetét

Akárhogy is van ez, a Duna forrása a legtöbb (felszínes) írás szerint Donaueschingenben található, a Fürstenberg hercegek parkjában, ahol egy medence és egy jelképes szoborcsoport jelzi sok-sok emléktáblával a Duna eredetét.

És mint a sorozat előző részeiben írtam, a vitát természetesen nem szeretném a Csámborgón eldönteni, így az átlagembereknek és turistahordáknak mutogatott Donaueschingeni forrást is szeretném bemutatni objektíven. Már csak azért is, mert bár nézetem szerint nem ez a Duna forrása, de ettől függetlenül egy kellemes és érdekesen kultikus hely ez is mindenképp.

Donaueschingen városa egyébként a környező óriási méretű birtokkal 1488-ban került vásárlás útján a Habsburgoktól a sváb Fürstenberg család tulajdonába, a Baar nevű tájegység közepén épült fel: Baar a neve annak a 700 m magasan elterülő medencének, amit nyugatról a Schwarzwald (Fekete-erdő), délről a svájci Jura, keletről pedig a Sváb-Alb határol.

Szóval ennek a hercegi kastélynak a parkjában, 678 méter tengerszint feletti magasságban található a „hercegi” Duna-forrás, amit már a római kori térképészek is feltüntettek térképeiken. A karsztforrást egyébként a római hadvezér, Tiberius i.e. 15-ös látogatása óta tartják a Duna forrásának (természetesen a Donaueschingeniek szerint).

Röhögni fognak, de a XVIII. században volt még egy sokadik jelentkező az eredeti Duna-eredetre: a közeli Allmendshofen község a saját területén lévő (a Duna-forrásnál kicsit bővizűbb) Juniperus-forrást nyilvánította a Duna eredetének. A vita akkor zárult le, amikor 1933-ban Donaueschingen magához csatolta a tőle délre fekvő Allmendshofent.

A forrás kör alakú, kútszerű foglalását 1875-ben építették, és ekkor készült a medence felett őrködő allegorikus szoborcsoport is. A forrásfoglalat közepén lévő szobrot Adolf Heer készítette, amely „Baar anyát” ábrázolja amint a Fekete-tengerig tartó 2840 kilométeres utat mutatja a fiatal Dunának (lábaiknál a kisfiúként ábrázolt Breg játszadozik).

A forrást megjelölő lakonikus és minden vitát kizárni akaró márványtábla is 1875-ben került a helyére: „Bis zum Meere 2840 Kilometer” („a tengerig 2840 kilométer“).

Magyar nyelvű emléktáblát kettőt is találunk a forrásnál. Az egyiket Vác állítatta 1994-ben, ennek magyar felirata József Attila A Dunánál című versének egy részlete. A másikat a Magyarok Világszövetsége állítatta 1996-ban, ennek szövege a következő: „A Duna a természet egyik remekműve. Nekünk magyaroknak 1100 év óta mindennapi vendégünk. Isten áldja meg a helyet, ahol ered!”

Az emléktáblák és a forrásmedence megtekintése után vár ránk még egy séta Duna-ügyben. Gyalogosan követve a Brigach folyását negyedórás sétával érhető el a „negyedik” (!) Duna-eredet, a Breg és a Brigach összefolyása, ahonnan a folyót tulajdonképpen Dunának nevezik.

A két patak összefolyásához tett séta során láthatunk egy facsonk-maradványt, mely az 1999-es orkán, a Lothar pusztítására emlékeztet. Illetve egy 1939-es aranylakodalmi emlékmű is van az összefolyásnál, mely Irma és Max Egon szerelmét mutatja kőbe vésve.

A Breg és a Brigach patakok összefolyásától aztán már a térképeken is Duna néven fut a folyó. A régi sváb közmondás is azt mondja, hogy: „Brig und Breg Bringen die Donau zuweg” (A Brig és a Breg a Dunát messzi viszi!

A Duna mellett természetesen sok más dolgot megnézhetünk a 18 ezer lakosú Donaueschingen városkában: a Fürstenberg-kastélyt, a Diana-kutat, a Szent János-templomot, a Hansel-kutat, és végül de nem utolsó sorban Bonifatius Stirnberg művét, a zenészkutat.

Kép és szöveg: Barna Béla

Ha szívesen utaznál velem, kattints ide! Ha tetszett, támogass minket!