Van úgy, hogy egy túracélpontot egy népdal ihlet. Kora gyermekkorom óta ismerem „A csitári hegyek alatt régen leesett a hó” kezdetű népdalt, s már azóta vágytam látni ezen hegyeket. Sajnos sokan azt gondolják, hogy a dal a magyarországi, Nógrád megyei Csitár falu hegyeiről szól, pedig nem. A csitári hegyeket ha látni akarjuk, akkor kicsit messzebbre kell mennünk: a, szlovákiai, felvidéki Nyitra (Nitra) városától nem messze emelkednek a dalban emlegetett hegyek. 

Csitár helyét fekete pöttyel jelöltük be

Csitár helyét fekete pöttyel jelöltük be

A Zoboralja vagy Zoborvidék egy néprajzi tájegység a Felvidéken, melyet Nyitrától északkeletre találunk: a vidék a Nyitra fölé magasodó 586,9 méteres Zobor hegyről kapta a nevét. Mostanság ez az egyik legészakibb összefüggő magyar és egyben legnyugatibb palóc nyelvsziget a Kárpát-medencében.

Fotó: Barna Béla

Fotó: Barna Béla

A tájegység összesen 13 Árpád-kori falut foglalt magába. Ezekbe a zoboralji magyar községekbe 1906 és 1917 között Kodály Zoltán több alkalommal is ellátogatott és összesen 947 népdalt jegyzett le. Ekkor jutott el Alsócsitárba is, ahol Kodály huszonhét dallamot örökített meg! A feljegyzések szerint legidősebb csitári adatközlője az 1914-ben 63 éves Horvát Katalin volt, aki a Bú írte a kutyát kezdetű dalt énekelte el neki, a legfiatalabb pedig a 17 esztendős Péli Veron, akinek a nevét az Egy szegény asszonynak volt tizenkét lánya kezdetű ballada mellett jegyezte fel. Csitári gyűjtésből származik a Szerelem virágja, felfolyott a fára és a Búlesztő szellő, siralmas esztendő című dal is.

Alsócsitárban Kodály huszonhét dallamot örökített meg

És természetesen így maradt meg az utókornak a talán legismertebb magyar népdal, A csitári hegyek alatt is: „A csitári hegyek alatt régen leesett a hó./ Azt hallottam, kisangyalom, véled esett el a ló./ Kitörted a kezedet, mivel ölelsz engemet?/ Így hát kedves kisangyalom, nem lehetek a tied”.

A csitári hegyek - Fotó: Barna Béla

A csitári hegyek – Fotó: Barna Béla

Kodályra ma is szeretettel emlékeznek az itt lakók, ennek egyik megnyilvánulásaként 2005. augusztus 28-án emléktáblát is avattak a zeneszerzőnek, melynek szövege a következő: „Kodály Zoltán (1882–1967) népdalgyűjtő és zeneszerző/ A Csitári hegyek alatt című népdal községünk lakói ajkán született, s a zeneszerző zoboralji gyűjtése tette világszerte ismertté/ Köszönettel emlékezünk!/ 2005. augusztus 28”. Az ünnepséget Csáky Pál kisebbségi ügyekért felelős miniszterelnök-helyettes hivatala és a helyi önkormányzat közösen szervezte, a táblát pedig Bozóki András magyar és František Tóth szlovák kulturális miniszter leplezte le.

Üdvözöljük Csitárban - Fotó: Barna Béla

Üdvözöljük Csitárban – Fotó: Barna Béla

A dal és a tábla után szóljunk néhány szót magáról a faluról. Alsócsitár (szlovákul Dolné Štitáre, Štitáre) ma Nyitrának egy városrésze, egykoron önálló falu volt: a trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Nyitrai járásához tartozott, ma Szlovákián belül a Nyitrai kerülethez, de ugyancsak a Nyitrai járáshoz. 1910-ben 447, zömében magyar lakosa volt, ma is zömében magyar ajkú település. Fényes Elek 1851-ben így írt Csitárról Magyarország Geographiai Szótárában: „Csitár, magyar falu, Nyitra vármegyében, Nyitrához észak-keletre egy mértföldnyire (…). Határa dombos, de termékeny; erdeje bőven”.

A csitári hegyek helye egy régi Nyitra vármegyei térképen

A csitári hegyek helye egy régi Nyitra vármegyei térképen

És ha felnézünk a falu fölé, láthatjuk, hogy erdeje még ma is bőven van. Alsócsitár ugyanis a Tribecs-hegység déli nyúlványainál, a Zobor hegytömb Zsibrica nevű csúcsa (Žibrica, 616,6 m) alatt fekszik. Négyszáz méter szintet kell tehát leküzdenünk, ha a 237 tszf. magasságban fekvő faluközpontból meg akarjuk mászni a Csitári hegyeket.

A csitári kék jelzés - Fotó: Barna Béla

A csitári kék jelzés – Fotó: Barna Béla

A templom mellől indul a kék sáv jelzés, bő fél óra alatt a Gáborka forráshoz juthatunk, majd onnan tíz perc alatt a Zsibrica és a Harancs (Haranč, 475,9 m) közötti nyeregbe (Sedlo pod Žibricou) érünk. Itt áttérve a piros sáv jelzésre (Ponitrianska magistrála) kábé fél óra alatt juthatunk fel a Zsibricára. Túra közben dúdolhatjuk magunkban a híres népdal más részeit is: „Arra alá van egy erdő, jajj de nagyon messze van,/ kerek erdő közepében két rozmaring bokor van,/ egyik hajlik vállamra, másik a babáméra/ így hát kedves kisangyalom tiéd leszek valaha”. A csitári hegyek alatti és a hegyre felvivő túrán e szerint tehát érdemes rozmaringbokrot keresni. Persze ha nem találunk, az sem gond: mindenképp jó érzés látni a híres népdal hegyeit.

Kép és szöveg: Barna Béla

Csitár a VKÚ 137-es számú Tribeč – Pohronsky Inovec turistatérképén

Csitár a VKÚ 137-es számú Tribeč – Pohronsky Inovec turistatérképén

Alsócsitár (szlovákul Štitáre) Nyitra városrésze a városközponttól hat kilométerre északkeleti irányban. Budapesttől Alsócsitár 149 kilométer Esztergomon át, Komárom felé pedig 173 kilométer. A csitári hegyekbe tett túránkhoz a VKÚ (a Szlovák Katonai Kartográfiai Intézet) 1: 50 ezres 137-es számú Tribeč – Pohronsky Inovec turistatérképe ajánlott.

A Népdal ihlette túracélpont – a Csitári hegyek alatt című cikkem első verziója 2010 novemberében jelent meg a Hegyisport és Turista Magazinban.

201011 csitar03

FRISSÍTÉS: 2023. augusztus 24-én a KLM repülőgépével repültem Amszterdamból Budapestre, akkor ismertem fel a térképen követve a magasból is a Csitári-hegyeket.

Fotó: Barna Béla, 2023.08.24.