Hollandia 41526 km² területének negyedrésze a tengerszintnél mélyebben, a Rajna és a Maas folyó torkolatánál terül el: erre utal Hollandia eredeti neve (Nederlanden) is, mely mélyföldet jelent. Ezért is nevetett rajtam mindenki, amikor túraterveim között feltűnt Hollandia tetejének, a Vaalserberg 322,5 méteres dombjának meghódítása. Már saját tervemben is kezdtem kételkedni, de végül senkinek nem lett igaza: Hollandia teteje igenis szép!
Hollandiáról csinos kis városok (Amszterdam, Hága, Utrecht, Leiden, Delft), üdezöld réteken legelő fríz tehenek, csatornaparton forgó szélmalmok, meg végtelen tulipánmezők jutnak eszébe az átlagembernek, a tájékozottabbak mint kerékpáros paradicsomot emlegetik. Többször megfordulván Amszterdamban és Utrechtben bennem is főleg ilyen emlékképek éltek az országról.
Amikor azonban 2005 decemberében, előszilveszteri túraként friss és ropogós hóban sétáltam fel Hollandia legmagasabb pontjára, többször olyan érzésem volt, mintha a Mátrában lennék. A szépséges téli erdő és néhány hirtelen domborzati kiemelkedés teljesen elfelejttette velem, hogy egy mélyföldi, sík országban járok.
Dél-Limburg (Zuid-Limburg) tartomány Hollandia legdélebbi része, s ide még elérnek a belga-német rögvidék utolsó szelíd dombhullámai.
Ez annak volt köszönhető, hogy Dél-Limburg (Zuid-Limburg) tartomány Hollandia legdélebbi része, s ide még elérnek a belga-német rögvidék utolsó szelíd dombhullámai. Ezeket a dombokat ráadásul még szép erdő is borítja, így semmi sem hiányozhat egy kellemes túrához, melyre legcélszerűbb Vaals városkából elindulni. Az utikönyvekben nem szereplő hangulatos kis holland várostól délre fekszik a hegy, melyre a centrumból a Bosstraat-on érdemes elindulni.
Vaals központja 195 méteren van, s mire kiérünk a városból már el is érjük a 260 méteres szintvonalat. S innen szép erdőben először a fából épült Wilhelminatoren kilátót érjük el. Az 1898-tól egészen 1948-ig a holland trónon uralkodó Vilma királynő nevét őrző toronyba egy euró volt a belépődíj, s nagyon szép kilátásunk van az alant elterülő városkára. A torony aljában kávézó és étterem is működik, valamint részletes térképekkel ellátott információs táblák várják a gyalogos és biciklis turistákat. Hollandia tetejére ugyanis egy keskeny kis aszfaltcsík is vezet, méghozzá két nagyobb, Hollandiában ritkaságnak számító szerpentinnel.
A Vilma-királynő kilátótól délre folytatjuk tovább túránkat egy hangulatos erdei ösvényen, s hamarosan elérjük a Holland Királyság (hollandul: Koninkrijk der Nederlanden) legmagasabb pontját, a 322,5 méter magas Vaalserberget.
Ezt két szintezési pont mellett egy hosszúkás, ezüstszínű kúp jelzi a holland címerrel, előtte pedig egy kövön a következő felirat tudatja, hogy ez Hollandia legmagasabb pontja: „Hoogste punt van Nederland 322,5 mtr boven a.p.”.
Mellette van még egy kék színű tájékoztató tábla is, erről pedig azt az érdekességet is megtudhatjuk, hogy a Holland Királyság legmélyebb pontja Nieuwerkerk a/d IJssel település mellett található, magassága helyett pedig „mélysége” –6,74 m a tengerszint alatt!
A neves földrajzi ponttól nem messze egy hatalmas kilátótorony, a Boudewijntoren is várja a túrázókat, ebbe 3 euró volt a belépődíj. A torony aljában aztán még egy földrajzi pontot találunk, a Drielandenpuntot: a legmagasabb pont ugyanis egyben hármas országhatár is: itt találkozik Belgium, Németország és Hollandia. Ha innen délnyugat felé folytatjuk túránkat a belgiumi Gemmenich városkába, kelet felé a németországi Aachenbe, ha pedig észak felé megyünk, túránk kiindulópontjára, a hollandiai Vaals városkába jutunk.
A hármas országhatár egyébként korábban négy volt, sokáig „Vierlandenpunt”-nak hívták, ugyanis a felsorolt három országon kívül itt húzódott 1816-tól 1919-ig a Semleges Moresnet, egy 3,5 négyzetkilométeres miniállam.
Hollandia tetején ebédelhetünk is egy kellemes étteremben, de van egy turista-információ is (Hollandiában ezeket vvv-vel jelölik), plussz egy élősövényes labirintus (Labyrinth) is. Hab a tortán, hogy Hollandia legmagasabb hegye alatt alagutat is fúrtak: itt megy át az Aachent Brüsszellel összekötő vadonatúj szupergyorsvasút.
De mi most gyalogoljunk tovább a „holland hegyekben”. Az 1980-as években egy együttesnek volt egy ilyen című száma, akkor kicsit viccesnek gondoltam. S ha holland hegyekről nem is beszélhetünk, egy kis hegyről mégis, ahová nagyon kellemes túrát tehetünk. S közben persze dúdolhatjuk az Európa kiadó Turista című számát: „Felemelt fejjel körülnézek,/ Egy turista mit tehet?!/ Örül neki, hogy itt lehet…”
Kép és szöveg: Barna Béla
Hollandia legmagasabb pontja Limburg tartományban, Vaals városkától délre egy kilométerre található, mely egyébként szinte egybeépült a németországi Aachen városával. Így autópályán a Budapest – Bécs – Passau – Frankfurt – Köln – Aachen útvonalon át közelíthető meg. A területre a Falk 41-es számú (Kaart voor vakantie en vrije tijd), 1:50000-es Zuid-Limburg turistatérképe ajánlott.
A cikk a Turista Magazin 2006 decemberi számában jelent meg.
