Britannia legszebb vidékei közé tartozik Észak-Wales, melynek szépséges hegyvidékei rabul ejtik a gyalogos vándort. A hercegség eldugott hegyei között az ismeretlen Berwyn (walesiül Y Berwyn) nevű hegységben egy szépséges vízeséshez kiránduljunk el: ez a Pistyll Rhaeadr.
Wales hegyei között a Berwyn hegységben (Cadair Berwyn, 827 m) találjuk a még vájtfülű túrázóknak is ismeretlenül csengő Pistyll Rhaeadr nevű vízesést (walesi nyelven a rhaeadr jelenti a vízesést). Nem egyszerű a legközelebbi falu nevét sem megjegyezni: Llanrhaeadr-ym-Mochnant a falu neve, ahol le kell térnünk e világvégi helyre.
Apropó Llanrhaeadr-ym-Mochnant. Ebben a faluban is forgattak egy híres angol romantikus vígjátékot (1995), mégpedig Az angol, aki dombra ment fel és hegyről jött le (The Englishman Who Went Up a Hill But Came Down a Mountain) címűt, Hugh Granttel a főszerepben. A film egy igaz történeten alapul, amelyet Christopher Monger a nagyapjától hallott Taff’s Well igazi falujáról, a régi Glamorgan megyében, és a szomszédos Garth Hillről. A terület urbanizációja miatt azonban a vidékiesebb Llanrhaeadr-ym-Mochnant faluban forgatták a filmet.
Szóval e tüneményes film, s éppen az említett világvégiség és persze a vízesés szépsége miatt is érdemes felkeresni a helyet, no meg azért is még, mert ez a vízesés Wales hét csodájának egyike. Csak zárójelben a másik hat: Llangollen hídja, Wrexham templomának tornya, Overton tiszafái, St. Winifred forrása, Gresford harangjai és a Snowdonia hegyvidéke.
Szóval Wales egyik csodáját Llanrhaeadr-ym-Mochnant falutól 6 km-re északnyugati irányban találjuk, egy keskeny, egysávos aszfaltúton nagyon közel juthatunk hozzá. És rögtön kezdjük egy sokak által átvett tévedéssel, amit több netes lap is megírt, hogy „közel 80 méteres magasságból zuhog alá Nagy-Britannia legmagasabb vízesése, a Pistyll Rhaeadr”. Nos, a vízesés csak a hetedik legmagasabb Britanniában, de elvileg még Walesben is van két magasabb tőle! Hivatalosan egyébként a vízesés 73 méter (240 láb) magas és hogy pontosak legyünk, az Afon Disgynfa patak vize zuhog itt alá, a vízesés után viszont már Afon Rhaeadr a neve.
Az út végén, nagyjából 400 m tszf. magasságban van egy parkoló, ott letehetjük a kocsit, és van egy kis házikó is, a Tan-y-Pistyll, mely egyrészt szálláshelyként, másrészt büféként funkcionál betérhetünk ide egy jó kis répatortára vagy forró teára.
A házikótól egy rövid ösvény visz a vízesés aljába, ahonnan egy patak feletti kis gyaloghídról is fotózhatjuk a három lépcsőben leérkező vizet.
Ha többre vágyunk, a vízesés tetejére is visz fel egy nagyon hangulatos ösvény nagyobb kerülővel, ez nagyjából fél óra felfelé menet.
Már csak a hangulata miatt is érdemes: mohával benőtt kőfalak mellett mohákkal-zuzmókkal benőtt iránytábla mutatja az utat, már csak ezen fotótéma miatt is érdemes erre túrázni.
De szép a kilátás is! A vízeséshez sokféle legenda kötődik, az egyik szerint a vízesés aljában van két nagy kő, „az óriás és az óriásnő köténye”. Az egyik legenda szerint az óriás és óriásnő ide, a Berwyn-hegységbe menekült, és eltervezték, hogy építenek maguknak a vízesés alatt egy házat. Mindkettő egy nagy követ vitt a kötényében alapkőnek. Egy éjjel megkezdték a munkát, leeresztették a köveiket, de miközben így tettek, a kakas elkezdett kukorékolni és kénytelenek voltak abbahagyni.
És persze van teljesen más legenda is a vidékről, amelynek sárkány is volt, egy saját sárkánya, a Llanrhaeadr Gwybr. A vízeséstől északra található egy Llyn Lluncaws nevű tó; a legenda szerint élt ebben a tóban egy szárnyas kígyó, aki néhány naponta felszállt a völgyből a faluba, és ott megragadta a gyerekeket, a nőket vagy az állatokat és elvitte őket a tóhoz. A falu lakói összegyűltek, és mivel senki sem tudta, hogyan ölheti meg a gwybr-ot, néhányan elindultak, és napokig gyalogoltak a hegyekben, hogy megkeressék a hegyek bölcs nőjét, aki elmagyarázta nekik, hogy kell megölni a sárkányt. Csellel egy oszlopra tüskés vásznat húztak, amit a sárkány megtámadott, amit újra és újra megtámadott, a tüskék minden alkalommal egyre mélyebbre hatoltak a testébe, s végül haldokolva összeomlott az oszlop lábánál.
S végül még egy kultúrtörténeti adalék: a XIX. században járt itt és írt is a vízesésről Wild Wales (Vad Wales) című könyvében George Borrow.
Kép és szöveg: Barna Béla
A túrához az Ordnance Survey OS Explorer térképének (1:25000) a Llangollen & Berwyn 255-ös számú darabja ajánlott, mely 8 angol fontért a környéken is beszerezhető, így például Llanrhaeadr-ym-Mochnant vegyesboltjában.
A Pistyll Rhaeadr bár walesi hely, leggyorsabban mégis talán az angliai Chester városából (76 km) vagy Birminghamből (126 km) közelíthető meg.