Koszovo teteje: a Šar-hegység I. (Prevallë)

A Balkán közepén, Koszovó és Makedónia határán emelkedik egy magashegység. A jugoszláv időkből főleg a makedón és szerb neve ismert inkább: ez a Šar Planina (Шар Планина). Mivel azonban most a hegység északi, koszovói oldalát mutatom be, az albán nevét is ugyanolyan fontos megemlíteni: Malet e Sharrit. Tehát, a Malet e Sharrit (Šar Planina) hegységbe tett túrához az albán-makedón-koszovói hármashatár közelében fekvő gyönyörűséges kisvárost, Prizrent válasszuk kiindulási pontul. Prizrenből kiindulva két nagyobb túrát tudunk tenni. Az egyik túrát keletre, a Prevalac hágó felé tehetjük, a másikat pedig dél felé, Brod irányába (lásd ide kattintva). 

Prizrenből a Bistrica folyó szurdokvölgyében (Duvska Klisura) haladunk kelet felé: Recan (Rečane), majd Sreckë (Sredska) falu után érünk Mushinikovë (Mušnikovo) településre. Északra innen már feltűnik a Maja e Oshlakut (Ošljak) 2212 m magas csúcsa a völgy északi oldalán.

Innen már csak pár kilométer, s az aszfaltos út felér az 1515 m magas Prevallë-(Prevalac)-hágóra, ahol pár büfé és parkolóhely várja a gyalogtúrázókat, hogy a kocsit letéve innen gyalog folytassuk utunkat.

A Prevallë-hágótól délre, a koszovói-makedón határon két nagy csúcs is emelkedik: az egyik a Maja e Bistnës, vagy más térképeken Bistra 1 (Bistrica, 2640 m – ez Koszovó harmadik legmagasabb pontja) és a 2651 m magas Peskovi (más néven Keleti-Bistra, egyes térképeken Bistra 2). A hegycsúcs Koszovó második legmagasabb hegycsúcsa. Koszovó állam legmagasabb pontja azonban eddig nem itt emelkedett, hanem az Albán-Alpokban (Prokletije) emelkedő 2656 m magas Gjeravica volt.

Azért csak volt, mert a legújabb mérések alapján Koszovó legmagasabb pontja mégiscsak itt ebben a hegységben van, mégpedig a 2658 méteres Maja e Njeriut (Rudoka e madhe). Ez a csúcs a Locus térképén 2661 m magassággal és Rudoka néven szerepel.

Koszovó legmagasabb pontja a 2658 méteres Maja e Njeriut (Rudoka e madhe) a Šar Planinában emelkedik

A parkolóhely fölé északról egyébként a Maja e Arnenit 1900 m magas csúcsa magasodik, ha pedig a két Bistra csúcsot akarjuk megközelíteni, akkor a parkolótól induljunk el déli irányba, majd nagyjából 1640 m magasan forduljunk az ösvényről élesen jobbra és az 1991 m magas Guri i Prevallës csúcsot nyugatról kerüljük meg.

Itt egy gyönyörű patakvölgybe jutunk, ahol egy kis vízesést (locus mapen: Ujëvara e Madhe e Lumbardhit) is láthatunk. Ha itt a katlanban folytatjuk az utunkat, akkor a Guri i Carë 2471 méteres csúcsa mögött, a főgerinctől északra egy kis tavacskához (Liqeni i Konjushkës) vezet az ösvény.

A hegység ezen, koszovói területét a 534 km²-es Šar-hegység Nemzeti Park (albánul Parku Nacional “Malet e Sharrit) védi. Ezt a nemzeti parkot még Jugoszláviában szervezték meg, 1986-ban alapították, jelenleg pedig ez Koszovó egyetlen nemzeti parkja!

A park területén száznál is több csúcs meghaladja a 2000 méter feletti magasságot, 30 pedig közülük 2500 méternél is magasabb. A nemzeti park élővilága is igen változatos, körülbelül 2000 növényfaj, 147 lepkefaj (e tekintetben Európa leggazdagabb térsége), 200 madárfaj (szakállas saskeselyű, fakó keselyű, szirti sas, vándorsólyom stb.) és számos vadállat (hiúz, barna medve, európai vidra, vadmacska, gímszarvas, őz, zerge, stb.) él itt.

Ha a hágóról tovább megyünk kelet felé, akkor Brezovica síközpontját érjük el.

Kép és szöveg: Barna Béla 

Az írás eredetileg nyomtatásban a HTM (Hegyisport és Turista Magazin) 2018 novemberi számában jelent meg. Ebben az évben egyébként két csoportot is vittem túrázni Koszovóba, ugyanazokra a helyekre, álljon most itt egy képpár az áprilisi és az októberi tájról, nagyjából ugyanazon nézőpontból.

Ha szívesen utaznál velem, kattints ide! Ha tetszett, támogass minket!