A karib Saint Vincent szigetének legmagasabb pontja a La Soufrière (1234 m) vulkán. Ennek a tűzhányónak a kitörésekor 1680 ember halt meg 1902-ben. Legutóbbi kitörése 2021. április 9-én volt.
A soufrière egy francia eredetű szó, amely a soufre (kén) és a frière (kibocsátás) szavakból áll össze, jelentése pedig nagyjából az, hogy kénkibocsátó. Több vulkán is visel ilyen nevet a Karib-térségben, például Guadeloupe-on és Martinique-on vagy például Saint Lucián is, illetve van Soufrière Hills Montserrat szigetén. De La Soufrière a neve a Saint Vincent és a Grenadine-szigeteken található aktív sztratovulkánnak is.
A La Soufrière vagy Soufrière Saint Vincent az ország legmagasabb csúcsa, és 1718 óta öt feljegyzett kitörését regisztrálták. A kitörés minden esetben nagy energiájú, robbanásszerű volt.
Első kitörése 1718-ban volt. Ez egy robbanásszerű vulkánkitörés volt, amelyet egy hónapos földrengés előzött meg; valószínűleg május 26-án kezdődött és május 29-ig tartott. Hamu hullott Martinique-ra, St. Kitts-re, Barbadosra és Hispaniolára, és a kitörés zaját egészen Trinidadig és Antiguáig hallani lehetett. Ezt a kitörést a történelmi időszak legerőszakosabb kitörésének becsülték (Anderson és Flett 1903).
Az oxfordi William Turner festménye
A második kitörést 1812-ben jegyezték fel, sőt az oxfordi William Turner (1789-1862) angol tájképfestő festménye az 1812. április 30-i kitörést ábrázolja, amit a Victoria Gallery & Museum őriz Liverpoolban. A jelenetet a műtermében festette meg, ihletet merítve Hugh Perry Keane vázlatrajzából és naplójából. Ez is robbanásszerű vulkánkitörés volt, amelyet több mint 200 földrengés előzött meg az előző évben. A kitörés április 27-én kezdődött és június 9-ig tartott. Piroklasztikus áramlások, iszapfolyások és hamuhullások sújtották Wallibou és Baleine, valamint Grand Sable és Tourama területeit. Ötvenhat ember halt meg; egy új kráter keletkezett. Ezt még követte 1814. január 9-én egy kis kitörés; sziklák repültek ki fél kilométerre a krátertől.
A harmadik, 1902-es robbanásszerű vulkánkitörést körülbelül 12 hónapos földrengés előzte meg. A kitörés 1902. május 6-án kezdődött és 1903. március 30-ig tartott. Piroklasztikus áramlások, iszapfolyások és hamuhullások sújtották a vulkántól északkeletre, keletre és nyugatra fekvő területeket. Több mint 1500 ember halt meg, mindössze néhány órával a Martinique-i Pelée-hegy 29 ezer halálos áldozatot követelő kitörése (1902. május 8-án reggel 7 óra 52 perc) előtt. Saint Vincenten további 600 ember sérült meg vagy égett meg, és mintegy 4000 ember vált hajléktalanná. A halálzóna, ahol szinte minden ember meghalt, az őslakos nép lakóhelye volt, ezzel a karibi kultúra ezen utolsó maradványa a vulkánkitörés következtében elpusztult.
A Soufrière Saint Vincent térképen – Seismic Research Unit, The University of the West Indies, Trinidad and Tobago, 2005
A negyedik, 1979-es robbanásszerű kitörést a földrengések számának növekedése, a krátertó hőmérsékletének emelkedése és a vulkánoldalak enyhe felfúvódása előzte meg. Mivel az 1979 április 13-i kitörést már sikerült előre jelezni, 14 ezer ember elhagyta otthonát, a közeli strandokra evakuálták őket és nem voltak halálos áldozatok. Hatalmas hamufelhő keletkezett, ami a 160 km-re keletre fekvő Barbados szigetet is elérte. Az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok pénzügyi és anyagi segítséget nyújtott. A kitörés egyébként április 3-án kezdődött, a kupolaépítés pedig 1983-ig folytatódott. A kitörés végső gazdasági költségét 13 millió euróra becsülték.
A legutóbbi kitörési tevékenység 2020. december 27-én kezdődött egy lávadóm lassú kitörésével; ez a folyamat 2021 április elejéig tartott, közben a lávadóm lassan több millió köbméter nagyságúra nőtt. Április 7-én a kráterben lévő lávadóm körül egyre erősebb gázkiáramlást észleltek, a lávadóm egyes részei felszakadtak. Egy helyi kutató, a trinidad és tobagoi Nyugat-indiai Egyetem Szeizmikus Kutatóegységének vulkanológusa, Richard Robertson számára egyértelmű volt, hogy egy hatalmas robbanásos kitörés bármikor elindulhat. Április 9-én kiadták a legmagasabb készültségi fokozatot és ennek alapján a miniszterelnök elrendelte a kitelepítést. Saint Lucia, Grenada, Antigua és Barbados mind egyetértettek a menekültek befogadásában.
A Soufrière geológiai térképe – Seismic Research Unit, The University of the West Indies, Trinidad and Tobago, 2005
A vulkán 2021. április 9-én reggel tört ki, aminek a hamufelhője mintegy 8-10 km magasra emelkedett, és az Atlanti-óceán felé sodródott. Addigra nagyjából 20 ezer embert sikerült kimenekíteni a vulkán környezetéből. 2021. április 9. és 22. között robbanásos események sorozatában csúcsosodott ki. A szürke vulkáni hamu teljesen beterítette a 100 ezer lakosú szigetet.
A 2021. április 9-i kitörés – Fotó: Christopher Charlesworth, shutterstock
Erről Dr. Harangi Szabolcs, geológus-vulkanológus a telex hírportálon publikált egy cikket április 11-én, A 21. század egyik legnagyobb és legsúlyosabb vulkánkitörése zajlik címmel. Ebben az írásban így írt Harangi tanár úr:
„Az április 9-én kezdődött robbanásos vulkánkitörés a karibi Saint Vincent sziget északi részén jelenleg is zajlik. A La Soufrière vulkánból néhány óránként ismételten hatalmas robbanással tör fel a szétszakított magma, és több mint 10 kilométer magasba tornyosul a vulkáni hamufelhő. Kénszag terjed mindenhol, a szürke vulkáni hamu teljesen beterítette a 100 ezer lakosú, piciny, mindössze 390 négyzetkilométer, Budapest területénél is kisebb nagyságú szigetet.
A szigeten nappal is sötétség van, a magyar idő szerint vasárnap hajnali kitörés után megszakadt az áramellátás. A vulkáni hamufelhő keleti irányba terjed és Barbados szigetén is hasonló súlyos helyzet alakult ki. Az első mérések szerint 0,4 millió tonna kén-dioxid jut a légkörbe egyes kitörések során, ami a térségben a legnagyobb mért érték a modern műszeres megfigyelések óta”.
A La Soufrière Saint Vincent legmagasabb pontja, ám ennek pontos értéke a kitörések miatt (is) kissé bizonytalan. A La Soufrière Peak 1234 m magas, a Soufrière Volcano Peak tőle délre pedig 1115 m magas.
Tetejére több túraútvonal is vezet: a La Soufrière Leeward Trail 895 méterre megy fel, a La Soufrière Windward Trail pedig 960 méterre.
A vulkán és a körülötte elterülő nemzeti park 2012 óta a világörökség javaslati listáján szerepel.
Barna Béla
