Antigua és Barbuda Állam parányi, független közép-amerikai szigetország a Kis-Antillák szigetcsoportjában, azon belül is a Szélcsendes-szigetek (Leeward Islands) középső részén, az Atlanti-óceán és a Karib-tenger találkozásánál. Az állam teljes területe 442 km². Fővárosa St. John’s. Rövid országismertető következik.
Ha kvízjátékban lenne olyan kérdés, hogy van-e olyan ország, amely egy oltárképről kapta a nevét, akkor nyugodtan mondjátok, hogy van. Kolumbusz Kristóf második útján 1493-ban partra szállt itt és a szigetet Santa Maria de la Antigua névre keresztelte a sevillai székesegyházban található ikonikus Virgen de la Antigua falfestmény-oltárkép tiszteletére. Illetve nem biztos, hogy partra szállt, csak elhaladt mellette valamikor 1493. november 4 és 13 között. A spanyol névből mára az Antigua (régi, idős, antik) maradt meg, amelyet ma a sziget angol nyelvű lakossága „entíga” formában ejt ki.
Kolumbusz megjelenése előtt is éltek egyébként a szigeten emberek: az első emberi nyomokat még a kőkorszaki ciboney indiánok hagyták a szigeten, ők i.e. 3000 körül települtek át ide Dél-Amerikából, az arawakok pedig i.sz. 100 körül érkeztek ide, a portyázó karibok pedig nagyjából Kolumbusz idejében.
A spanyolokat mindazonáltal nem vonzotta a kis sziget: egyrészt mert nem találtak elég édesvizet rajta, másrészt ők inkább a nagyobb Kubára és Hispaniolára igyekeztek, de azért néhányan Antiguán is megtelepedtek. Ők irtották ki az indiánokat. Az első angol telepesek 1632-ben szálltak partra, ezek után a franciák is szemet vetettek rá, egy rövid időre el is foglalták 1666-ban.
Shirley Heights, Antigua, kilátással az English Harbourra – Fotó: Sean Pavone
Az újabb francia támadások elhárítására az angolok hatalmas erődítési munkákba kezdtek. Először 1689-ben a Falmouth-öböl fölé magasodó Monks Hill (Majmok dombja) tetején láttak hozzá a György-erőd építéséhez, majd az 1700-as évek elejétől az English Harbour környéki magaslatok megerősítéséhez. Különösen az utóbbi volt ideális kikötőhely a vitorlás hajók számára. Egyes vélemények szerint az angolok azonban totál feleslegesen áldoztak kincstárukból erre az erődre, mert az ellenség tulajdonképpen sohasem támadta meg. Más elemzők viszont pont fordított ok-okozati sorrendben gondolkodnak: ezen erődítési munkálatok eredménye lett olyan félelmetes, hogy Britannia ellenségei jó nagy ívben elkerülték az egész szigetet.
Nelson’s Dockyard , Antigua
Antigua védett kikötői egyébként a hurrikánövezetben igencsak fontos tényezőnek számítottak, ez is felértékelte stratégiai helyzetét: a britek tehát itt hozták létre Szélcsendes-szigeteki hajózási és katonai bázisukat: erődöket építettek a part mentén, és fő védelmi erőiket a déli parti English és Falmouth Harbour körül összpontosították. De itt van a Nelson Hajógyár (Nelson’s Dockyard), amelyet a brit, Horatio Nelson admirálisról neveztek el: már az ő hajói is használták a támaszpontot. Manapság a Nelson Hajógyári Nemzeti Parkban láthatjuk a világ legszebb, György korabeli hajózási komplexumát. Ugyancsak látható itt Cook kapitány Endeavour nevű hajójának másolata. A helyszín 2016 óta a világörökség része.
Horatio Nelson egyébként fiatalemberként három évig szolgált Antiguán. A közelben található a Clarence House: amíg tengerésztisztként teljesített szolgálatot, itt lakott Vilmos, Clarence hercege, akit később IV. Henrik néven angol királlyá koronáztak (1830-1837).
Antigua, 1823 – Forrás: William Clark – British Library
Mialatt délen az erődítések folytak, a szigetre egyre több angol telepes érkezett. Az 1650-es években a barbadosi Codrington család meghonosította a cukornádat, és a 18. századi ültetvényes korszak tetőpontján több mint 200 szélmalom préselte a nádat Antiguán, ahol az afrikai rabszolgák a népesség 93 százalékát tették ki. Barbadoshoz és Jamaikához hasonlóan tehát itt is a fő profil a cukornádtermesztés volt; a sziget cukoriparának történetét manapság a sziget központjában található Betty’s Hope Múzeumban követhetjük nyomon, itt fotózhatjuk a karibi térség egyetlen cukormalmát.
Nagy-Britannia fontos nyugat-indiai tengerészeti bázisa volt tehát Antigua, stratégiai jelentőségét pedig megőrizte. De nem csak a briteké: az USA is több szállal kötődik a szigethez, így például 1940-ben Nagy-Britannia Antigua egy részét 99 évre bérbe adta az Amerikai Egyesült Államoknak, katonai támaszpont céljára. Az USA építette a szigeten például a Coolidge repülőteret a II. világháborúban, hogy megvédje a Karib-tengeri szigeteket és a Panama-csatornát.
De visszatérve a brit dolgokhoz, Antigua 1871-1956 között a Szélcsendes-szigetek gyarmat része volt, 1958-1962 között pedig a Nyugat-indiai Föderáció része. 1967. február 27-én Nagy-Britannia társult államaként önállóságot kapott. Erre az alkalomra tervezte Reginald Samuels az ország zászlaját, Gordon Christopher pedig Antigua és Barbuda címerét 1966-ban.
Az ország zászlaja és címere
A címerben van ananász, vörös hibiszkusz, cukornád és jukka is. A címerpajzsot egy őzpár tartja. Magán a pajzson a zászlóéhoz hasonló nap látható, amint a fekete – Afrikát jelképező – égbolton felkel a kék-fehér tengerből az új kezdet szimbólumaként. A stilizált épület a parton egy cukorőrlő üzem. A pajzs alatti szalagon az ország jelmondata olvasható: „Each endeavouring, all achieving”.
És végül Antigua 1981. november 1-jén nyerte el teljes függetlenségét: az állam ugyanekkor csatlakozott a Nemzetközösséghez.
***
Antigua és Barbuda (angolul: Antigua and Barbuda kreol nyelven: Aanteega an’ Baabyuuda) nemzetközi jogilag elismert közös államot képez. Az államfő a brit uralkodó, akit a szigetek kormányával egyetértésben kinevezett főkormányzó (Governor-General) képvisel, lényegében reprezentatív jogkörrel. Antigua és Barbuda Állam parányi, független közép-amerikai szigetország a Szélcsendes-szigetek (Leeward Islands) középső részén, az Atlanti-óceán és a Karib-tenger találkozásánál. Az állam teljes területe 442 km². Területi rangsorban a világ 182. országa: Barbados kicsit kisebb (431 km²) tőle, az afrikai Seychelles pedig kicsivel nagyobb (457 km²). Az állam a nevét a két fő szigetről kapta.
Antigua és Barbuda egy német térképen
Két fő sziget alkotja: Antigua (280 km²), s az attól 40 km-re északnak fekvő Barbuda (160 km²). A két szigeten kívül az állam fennhatósága alá tartozik az Antiguától délnyugatra, 50 km-re fekvő, lakatlan Redonda (1,5 km²) vulkánsziget is. Az alacsony, sűrű erdővel borított Barbudán mindössze 1500 fő él, többségük földműveléssel és a homár elsősorban exportra történő halászatával foglalkozó kistermelő.
Antigua az Antillák mészkővonulatához tartozik, a szigete anyaga korallmészkő, csak a délnyugati részén van harmadkori vulkáni kőzet; a több mint 400 m magas Shekerley-hegységnek is ez az anyaga; régen a szökött rabszolgák ebben a hegységben bujkáltak. Itt emelkedik az ország legmagasabb pontja a 402 m magas Boggy Peak.
Jelentős és híres kiemelkedés még a mindössze 100 m magas Shirley Heights, mely Thomas Shirleyről (1564-1634) kapta a nevét, és az egyik legszebb és leghíresebb kilátást nyújtja talán az egész Kis-Antillák világában.
Az Ördög-hídja (Devil’s Bridge) – Fotó: shutterstock
A természeti látnivalók közül kiemelendő még a szigeten az Ördög-hídja (Devil’s Bridge). Járt itt egykoron Balázs Dénes (1924-1994) geográfus is 1981-ben. Antigua természeti látnivalójáról a később megjelent könyvében (Szigetről szigetre a Kis-Antillákon, szerzői kiadás 1994) így írt:
„Antigua sziget északkeleti fele lapos mészkőtábla, a hepehupás felszín alig 20-50 méterrel emelkedik a tenger szintje fölé. (…) A sziklás tengerpart 8-10 méter magas meredek falait hatalmas hullámok ostromolják, melyek barlangokat, sziklaereszeket vésnek ki. Egy ilyen csodálatos természeti alkotás az Ördög-hídja. Alig két-három méter széles tengerbe nyúló sziklanyelv, melynek oldalát középtájon a hullámverés átszakította, és a természetes híd alatt átjárnak a hullámok”.
A fő sziget a Rorschach-teszt tintafoltjaihoz hasonlító Antigua; szabálytalan partvonalán kisebb nagyobb öblök százai sorakoznak. A helyiek büszkék arra, hogy 365 strand közül választhatnak, mindezt trópusi klímán. Híres strandok közül említést érdemel a Dickenson-öböl partja, St. John’s, a Turner’s Beach, Ffryes Beach, St. Mary’s, a Valley Church Beach vagy a Bolans, Jolly Beach. Antigua szépséges tengerpartjait látva nem meglepő, hogy több híresség vásárolt itt villát: Szombati Orsi (traveladdict) bejegyzése szerint többek közt Oprah Winfrey, Elton John vagy Giorgio Armani is.
Ebből is következik, hogy a szigetország gazdasága a szolgáltatásokon alapszik, amelyben a turizmus adja az állások és a bevételek legnagyobb részét, és amely a bruttó hazai termék több mint felét teszi ki! Az ország pénzneme egyébként a kelet-karib dollár.
Persze az offshore bankok is jelentős bevételt hoznak az országnak, de mivel kiváló lehetőséget nyújtanak a pénzmosásra – elsősorban a kolumbiai és az orosz alvilág számára, ezért nemzetközi nyomás nehezedik a kormányra.
St. John’s a főváros
Az egész ország becsült lakossága 94 ezer fő (2025), ebből 22 ezer fő él a fővárosban: St. John’s (antiguai kreol nyelven: Sen Jaan) az ország gazdasági, adminisztrációs, kereskedelmi és közlekedési központja. Érdekesség, hogy bár St. John’s ad otthont mindhárom kormányzati ágnak, egyetlen törvény sem nyilvánította St. John’st hivatalos fővárossá.
Saint John’s egy kis ország mini fővárosa a sziget északnyugati részén, az ugyancsak Szent János nevét viselő öböl partjára épült. Itt van az ország egyetlen mélytengeri kikötője. St. John’s nem feltétlenül turisztikai célpont, mivel elsősorban az ország gazdasági központjaként funkcionál. St. John’s ad otthont az Antigua State College-nak, az ország legnagyobb felsőoktatási intézményének, valamint a Nyugat-indiai Egyetem kampuszának.
A sziget nemzetközi reptere (Vere C. Bird International Airport ANU) Antigua sziget északnyugati részén van, Saint John’s-tól 8 kilométerre.
Barna Béla
