A varázslatos Grenada, a könnyed és barátságos Fűszersziget tobzódik a természeti szépségekben; homokos partok szegélyezik, tájait fűszerültetvények és szép falvak pettyezik. Grenada 344 km²-es területével Amerika második legkisebb független állama. Nézzünk egy lexikonszerű rövid és vázlatos országismertetőt a sziget földrajzáról, történelméről és magáról Grenada államról és látnivalóiról.
Grenada a közép-amerikai Kis-Antillákhoz tartozó Szél felőli szigetek csoportjában található ország. Grenada a Kis-Antillák-szigetcsoport legdélebbi szigete, Venezuelától és Trinidadtól is körülbelül 150 kilométernyire északra fekszik.
Dél-Amerikához nagyon közel
Grenada és a környező hozzátartozó szigetek
Ez Amerika második legkisebb nemzetközileg elismert független állama, a területe 344 km². Csak összehasonlításul: kicsivel kisebb tőle Málta (315 km²) de kisebb tőle a görögországi Lefkada (303 km²) szigete.
A Kis-Antillák vulkáni szigetívében körülbelül 2 millió évvel ezelőtt, a pliocén korszakban a mai Grenada vulkánként emelkedett ki a sekély tengerből. Grenada hegyeinek nagy részét tehát 1–2 millió évvel ezelőtt lezajlott vulkáni tevékenységből származó kőzet alkotja.
A Grand Etang-tó
Grenada szigetének legmagasabb hegye is vulkanikus, a Mount St. Catherine, 840 méter magasra emelkedik a tenger szintje fölé. Grenada hegyeiből több kis folyó ömlik a tengerbe, útközben több vízeséssel (Mt Carmel Falls, Au Coin Waterfall, Seven Sisters Waterfalls, stb). Említésre méltó krátertó a Grand Etang-tó és Nemzeti Park (Grand Etang Lake and National Park) a Mount Qua Qua heggyel.
Az Iván hurrikán útvonala
A sziget éghajlat trópusi, s elvileg a hurrikánzóna déli peremén fekszik, emiatt sokáig ritka volt a hurrikán: a Janet hurrikán 1955. szeptember 23-án 185 km/h-s széllel haladt el Grenada felett, súlyos károkat okozva. Ezt hat évtized hurrikánmentes időszak követte, ám 2004. szeptember 7-én rátört a szigetre az Iván hurrikán, mely a lakóházak 90%-át romba döntötte és 39-en meghaltak.
A főváros az Iván pusztítása után, 2004 – Forrás: BajanThings
A következő évben, 2005. július 14-én az Emily hurrikán okozott a sziget északi részén hatalmas károkat. A legutóbbi Grenadát sújtó vihar a Beryl hurrikán volt 2024. július 1-jén.
A sziget első európai „megpillantói” Kolumbusz és hajósai lehettek, amikor a nagy kapitány harmadik útján, 1498-ban Trinidad megkerülése után kijutott a Karib-tengerre. Érdekesség, hogy Grenada mai címerében a kereszt közepén Kolumbusz hajóját, a Santa Mariát is ábrázolták. Kolumbusz a messziről látott szigetet Szűz Mária tiszteletére La Concepciónra keresztelte, ez a név azonban feledésbe merült (a concepción spanyol szó, jelentése ’fogantatás’, utalva a szeplőtelen fogantatás nevű katolikus hittételre). A mai név, a „Grenada” eredete homályos, de valószínűleg spanyol tengerészek nevezték el a szigetet az andalúziai Granada városról. A franciák megtartották a nevet (franciául „La Grenade”) az 1649-es betelepítés és gyarmatosítás után, majd, amikor a briteké lett 1763-ban, ők is megtartották, immár csak „Grenada” alakban.
Grenada 1776-ban
De visszatérve még a franciákra, 1649-ben tehát sikerült egy 200 fős francia telepescsoportnak megvetnie lábát a déli parton. Több szigethez hasonlóan, itt is harcias karib indiánok éltek, akiktől klasszikus módon, üveggyöngyökért és késekért „megvásárolták” a franciák a karibok földjeit. Az őslakók hamar rájöttek, hogy becsapták őket, s kitört az egyenlőtlen harc, és a karibok utolsó negyven-ötven fős csoportja a sziget északi szirtjeire szorult vissza. Ide is követték őket az üldözők, s a karibok – látva, hogy sorsukat nem kerülhetik el – az önkéntes halált választották. A férfiak előbb asszonyaikat és gyermekeiket lökték le a magas sziklafalról, majd maguk is a mélybe ugrottak és halálra zúzódtak. A tragikus esemény színhelyét Caribs Leap („a karibok ugrása”), vagy Leapers Hill néven őrzi a térkép manapság is.
A franciák a mai főváros helyén alapították első településüket, Port Louist, melynek védelmére a környező dombtetőkön erődöket építettek. 1762-ben hatalmas hajóhaddal megjelentek az angolok, elfoglalták a kikötőt és erődjeit. Rövidesen angol telepesek szálltak partra, és a város nevét Saint George’s Townra keresztelték (Szent György városa). Mint ahogy a többi szigetnél történt, a riválisok uralma többször cserélődött, de végül is 1877-ben Grenada brit koronagyarmat lett, teljes függetlenségét pedig 1974. február 7-én nyerte el.
320. tábori tüzérezred M102 tarackjai tüzeltek Grenada 1983-as inváziója során
1979-ben baloldali politikai erők vértelen államcsínnyel jutottak hatalomra: Maurice Bishop marxista–leninista kormánya szoros kapcsolatokat épített ki Kubával, Nicaraguával, a Szovjetunióval, Líbiával és Algériával. Bishopot és társait azonban vetélytársaik meggyilkolták, s átvették a hatalmat, Na ekkor, 1983-ban került Grenada az újságok címlapjára, amikor is az Egyesült Államok tengerészgyalogosai és a Karib-térség más országainak csapatai benyomultak az országba, hogy megdöntsék a marxista kormányt. Azóta a szigeten visszatért a parlamenti képviseleti demokrácia, és politikailag stabil maradt.
Grenadában a 2023-as népszámlálási adatok szerint 114 299 fő él, az ország népsűrűsége 259 fő/km². A grenadaiak többsége (82%) elsősorban a rabszolgaságba esett afrikaiak leszármazottja.
A szigetország fővárosa az agglomerációval együtt 33 ezer lakosú St. George’s. A várost egy régi vulkánkráter domboldala veszi körül, és egy patkó alakú kikötőben található.
St. George’s – Fotó: shutterstock
Balázs Dénes (1924-1994), aki egyike volt a magyar földrajztudomány kimagasló alakjainak, 1981-ben járt Grenada szigetén, s erről a később megjelent könyvében (Szigetről szigetre a Kis-Antillákon, szerzői kiadás 1994) írt részletesen. A fővárost így jellemezte könyvében:
„St. George’s jó eséllyel pályázhatna a „Kis-Antillák legszebb városa” címért. Tetszetős megjelenését a természet és az emberi munka tökéletes harmóniájának köszönheti. Adva van egy kék vízű tengeröböl, melyet patkó alakban ölelnek körül a szelíd hegyek. Az öböl vizében vitorlás jachtok ringatóznak, míg a hegyoldalakban piros tetejű házacskák virítanak a pálmafák és más örökzöldek között. A panorámát a hátsó magaslatok tetején régi erődök romjai keretezik”.
St. George’s – Fotó: shutterstock
A városban több strand, piac, egy római katolikus katedrális, valamint a parlament épülete működik. Grenada egy alkotmányos monarchia, jelenleg III. Károly államfővel, akit helyileg egy főkormányzó képvisel. A végrehajtó hatalom a kormányfőé, a miniszterelnöké. A főkormányzó szerepe főként ceremoniális, míg a miniszterelnök általában a legnagyobb parlamenti párt vezetője.
Kelet-karibi dollár – Fotó: Barna Béla
Grenada a Kelet-Karibi Államok Szervezetének (OECS) hét másik tagjával közös központi bankon és közös valután (a kelet-karibi dollár) osztozik.
Grenada zászlaja és címere
Grenada címerében fehér szalagon olvasható az ország mottója: „Ever conscious of God we aspire, build and advance as one People” (Istent mindig gondolatainkban tartva vágyunk, építünk és fejlődünk egy népként).
Grenada zászlaja 1974 óta Grenada nemzeti jelképe: a sárga szín a napot, a zöld a mezőgazdaságot, a vörös pedig a harmóniát, az egységet és a bátorságot szimbolizálja. A hét csillag a sziget hét közigazgatási egységét képviseli. És végül a szerecsendió arra emlékeztet, hogy ez a kis ország a világ második legnagyobb szerecsendió-termelője.
Szerecsendió – Fotó: shutterstock
Szerecsendió Balázs Dénes könyvében – Fotó: Balázs Dénes
A sziget egyik védjegye tehát a szerecsendió, amely még a nemzeti zászlón is szerepel. Emiatt Grenadát sokan csak ’Fűszerszigetként’ emlegetik, ugyanis a szerecsendión kívül nagy mennyiségben termesztenek fahéjat, kurkumát, szegfűszeget, illetve gyömbért és kakaót is. Ha Grenadában járunk, érdemes felkeresni az ezekkel foglalkozó farmokat vagy múzeumokat: van bemutatóhelye a szerecsendiónak (Grenada Nutmeg Museum), de van például a csokinak (House Of Chocolate Museum) is. Belmont Estate kakaóültetvényén pedig megtanulhatjuk a csokoládékészítés művészetét és friss kakaóbabot is kóstolhatunk.
Az idegenforgalom egyébként, amely az 1980-as évek elején csaknem teljesen leállt, ma már ismét fontos bevételi forrás. A Nagy-Anse (Grand Anse Beach) hosszú korallpartja, s a főváros, St. George’s népszerű karibi turisztikai célpont. Kikötője nagy óceánjárók fogadására is alkalmas. Említésre méltó látnivaló még a vízalatti szoborpark (Grenada Underwater Sculpture Park). és hát kihagyhatatlan a River Antoine rumlepárlóban látni, ahogy 1785 óta ugyanúgy, vízkerékkel készítik a világ legerősebb rumját.
Barna Béla
