Barbados 431 km²-es területével Amerika negyedik legkisebb független állama. Oké, de mit tudunk még ezenkívül erről a független országról? Hogy ott született Rihanna? Vagy hogy amikor a Jóbarátok (Friends) megérkeznek Barbadosra, Monica haja teljesen begöndörödik a páratartalom miatt? Nos, nézzünk egy kis lexikonszerű rövid és vázlatos országismertetőt a sziget földrajzáról, történelméről és magáról Barbados államról és látnivalóiról.
Kedves ismerősöm szokta mondani, hogy a Jóbarátokban (Friends), az amerikai vígjátéksorozatban minden is van. Aztán egy teljesen másik alkalommal kíváncsi voltam ismerőseim tudására, hogy ha azt mondom, hogy Barbados, tudnak-e valamit az országról?
Az ismerősöm rögtön rávágta: – „persze, a paleontológus Ross egy barbadosi konferenciára utazhat, ezért mindannyian odautaznak és amikor megérkeznek Barbadosra, Monica haja teljesen begöndörödött a páratartalom miatt”.
Szóval a Jóbarátokban tényleg van két Barbados epizód (Friends / The One in Barbados: Part 1-2), de a könnyed szórakoztató momentumon túl, nézzük most tényleg, hogy ha egy országismereti lexikon-bejegyzést kellene írni, akkor mit is érdemes tudni Barbadosról.
Barbados helyzete a Kis-Antillákon
Nos, elsőnek azt, hogy Amerika negyedik legkisebb nemzetközileg elismert független állama a 431 km² területű Barbados. Csak összehasonlításul: Budapest főváros területe 525,14 km². Amerika harmadik legkisebb állama egyébként Saint Vincent és a Grenadine-szigetek (389 km²), a második Grenada (344 km²) és a legkisebb Saint Kitts és Nevis (261 km²). Legkisebb társaihoz hasonlóan Barbados a Karib-térség egyik szigetállama, a Kis-Antillák legkeletibb tagja.
Barbados szigete zömében mészkőből áll – Fotó: shutterstock
A 34 km hosszú, 23 km széles Barbados viszonylag sík terület, s enyhén emelkedik a Scotland District néven ismert középső hegyvidéki régió felé: legmagasabb pontja, a Hillaby-hegy (Mount Hillaby, 340 m). Barbados szigete egyébként mészkőből áll, ami értelemszerűen barlangok és vízmosások kialakulásához vezetett.
Virágállatok barlangja (Animal Flower Cave)
A Virágállatok barlangja Balázs Dénes könyvében
Két, turisztikailag is leghíresebb barlangja a Harrison-barlang (Harrison’s Cave) és a Virágállatok barlangja (Animal Flower Cave). Ez utóbbi a North Point sziklák alatt található, s ez a sziget egyedüli hozzáférhető tengeri barlangja. A tenger felőli bejáratánál fedezte fel két angol 1780-ban. Érdekesség, hogy az 1800-as években járt itt egy magyar utazó is, Wass Sámuel (1814-1879), ő egy hetet töltött a szigeten, de elsőként írta le annak természeti képét, lakóit és érdekes látnivalóit az 1862-ben megjelent könyvében. Útleírásának egyik legérdekesebb része ennek a sziklaüregnek a bejárása, melyet ő „élő virágok barlangjának” nevez.
Barbados szigetének felépítése Balázs Dénes könyvében
És mindkét barlangban járt Balázs Dénes (1924-1994), aki egyike volt a magyar földrajztudomány kimagasló alakjainak. Barbados szigetén 1981-ben járt, s erről a később megjelent könyvében (Szigetről szigetre a Kis-Antillákon, szerzői kiadás 1994) írt részletesen.
Monica haja a barbadosi páratartalom miatt göndörödött
És ha már említettük, hogy a Jóbarátokban Monica haja teljesen begöndörödött a páratartalom miatt, azt is tegyük hozzá, hogy a köppeni éghajlati besorolási skálán Barbados nagy részét trópusi monszun éghajlatnak (Am) tekintik. Az országban általában két évszak van, az „esős évszak” júniustól decemberig tart, ezzel szemben a „száraz évszak” decembertől májusig tart. Az éves csapadékmennyiség 1000 és 2300 mm között mozog. Decembertől májusig az átlaghőmérséklet 21-31 °C, míg június és november között 23-31 °C között.
Balázs Dénes a barlangok és a természeti látnivalók mellett természetesen írt a sziget történelméről és elnevezéséről is, idézzünk most ebből:
„A két ibériai nemzet fiai, a portugálok és a spanyolok máig is vitatkoznak azon, hogy melyiküket illeti meg Barbados felfedezésének dicsősége. Annyi bizonyos, hogy Kolumbusz nem járt rajta, mert a sziget egyszer sem esett az útvonalába. A spanyolok állítják, hogy az 1510-es években ők már tudtak a sziget létezéséről, amelyen még mezítelen indiánok éltek. A Vatikáni Levéltárban őriznek egy 1511-ben keltezett spanyol kiváltságlevelet, és abban először szerepel a sziget neve: La Isla de los Barbudos, a szakállasok szigete. Az elnevezés nem emberre vonatkozott, hiszen az indiánoknak nincs szakálluk, a hajósok valószínűleg fikuszfákat láttak a partokon, amelyeknek léggyökerei szakállként ereszkednek alá az ágakról”.
A szakállas fikuszfa egyébként Barbados címerében is megjelenik, és persze van cukornád is a címerben. De folytassuk kicsit a sziget történelmével: a spanyolokat és a portugálokat nem nagyon érdekelte a sziget, értéktelennek tartották, egy lapos és kietlen mészkőtáblának. Az angolok viszont felfigyeltek rá és bő három évszázadig ők uralták a szigetet: 1627-ben az első angol telepesek a nyugati parton, a mai Holetown város közelében vetették meg lábukat, és a bozóttól megtisztított földeken dohányt, gyapotot és cukornádat kezdtek termelni.
Régi barbadosi dollár, rajta cukornádbetakarítás
Három és fél évszázadon át szinte zavartalanul érvényesült az angol uralom és befolyás, a politikai és gazdasági téren kívül a kultúrában és a társadalmi életben is. Meghonosodtak az angol szokások, viselkedési formák: Barbados az Antillák „legangolabb” szigete lett, vagy más szavakkal az Antillák Angliája. Templomai (pl. Saint Paul’s Anglican Church) és épületei is mintha egyenesen valamelyik angol megyéből érkeztek volna ide és a legnagyobb vallási felekezet is az anglikán mindmáig, a lakosság 23.9%-a volt anglikán 2019-ben.
St. Nicholas Abbey – Fotó: Otto Borik, shutterstock
A Karib-térségben a második világháború után indult meg a gyarmati rendszer felbomlása: az angolok először 1947-ben az egész szigetvilágukat magában foglaló Nyugat-indiai Föderációt (West Indies Federation) hozták létre, majd ennek a felbomlása után követelték Barbados lakói a teljes függetlenséget. Végül 1966. november 30-án megalakult az önálló Barbados állam a Brit Nemzetközösség keretei között. Az ország államfője formálisan II. Erzsébet angol királynő lett, akit a szigeten kinevezett főkormányzó képviselt. Barbados természetesen tagja lett az ENSZ-nek is. Azóta használják a már említett címert, s 1966 óta használják Barbados új nemzeti zászlaját, melynek tervezője Grantley Prescod volt.
Barbados zászlaja és címere
Érdekesség azonban, hogy 2021 őszén monarchiából köztársasággá alakult és saját államfőt választott Barbados: Sandra Mason 2021. november 30-án lépett hivatalba. Károly herceg, a barbadosi korona akkori örököse a barbadosi kormány meghívására részt vett az eskütételi ceremónián Bridgetownban.
Bridgetown az ország fővárosa, 17-19. századi épületeivel az angol gyarmati építészet egyik kiemelkedő példája, egyike az angolok által legkorábban alapított városoknak a Karib-tenger térségében: itt rendezték be az angol haditengerészet kelet-karibi főhadiszállását, és innen igyekeztek képviselni az Atlanti-óceán térségében tevékenykedő angol kereskedők érdekeit. Bridgetown és helyőrsége 2011 óta a világörökség része.
A barbadosi parlament épülete – Fotó: shutterstock
Bridgetownban működik a parlament (Parliament Buildings). Barbados tehát 1966 óta független ország, 2021 óta pedig parlamentáris köztársaság: a brit Westminster rendszer mintájára működik. Az államfőt, Barbados elnökét a barbadosi parlament választja meg négy évre, a barbadosi állam ügyeiben pedig Barbados kormányfője ad tanácsot. Az Országgyűlés alsóházában 30 képviselő van. A Szenátusban, a Parlament felső kamarájában 21 szenátor dolgozik.
A 431 km² területű Barbados köztársaságban a 2021-es népszámlálás adatai szerint 269090 fő él. Barbados ezzel a rendkívül sűrűn lakott államok közé tartozik: átlagosan 660 ember él egy km²-en (a 17. legsűrűbben lakott ország vagy terület ezzel a Földön). A barbadosiak 92.4% afro-karibi, azaz fekete („ethnic groups: black”); köznapi nyelven badzsan néven ismertek. A maradék többsége, 2.7% európai (angol, skót, ír, portugál, német és olasz), kisebb része észak-amerikai eredetű. A legtöbb afrikai és európai származású barbadosi keresztény (95%) vallású, a legnagyobb felekezet pedig az anglikán.
Rihanna és vendégei egy ünnepi Fenty x Puma eseményen Barbadoson 2025. március 11-én – Fotó: Dennis Leupold
Az egyik leghíresebb barbadosi a világhírű énekesnő, Rihanna, aki Robyn Rihanna Fenty néven született Barbadoson 1988. február 20-án. Rihanna Bridgetownban nőtt fel egy három hálószobás bungalóban, és alkoholista apjával együtt árult ruhákat egy utcai bódéban. Innen indulva lett napjaink egyik legnagyobb globális szupersztárja. Rihanna egyébként Barbados népszerűsítésében is részt vesz, ő az ország kulturális nagykövete és hivatalos turisztikai arca is. Szereplésével több országimázs filmet is leforgattak már.
Szinte egész Barbadost gyönyörű, rózsaszín és fehér homokos strandok és korallzátonyok veszik körül
Barbados a Kelet-Karib-térség egyik legfejlettebb országa, és a régió egyik legmagasabb egy főre jutó jövedelmével rendelkezik. A barbadosi gazdaság szinte kizárólag a cukornádtermesztésen alapult; ennek melléktermékei a rum és a melasz. Az offshore pénzügyek és információs szolgáltatások szintén fontosak. A szigetország pénzneme 1972 óta a barbadosi dollár (barbadian dollar, BBD). A gazdasági élet meghatározója mégis a turizmus. Már 1968-ban a turizmusból származó valutabevétel meghaladta a cukorexportét, az 1990-es évek közepe óta pedig már évente több mint 400 ezer turista száll meg az ország luxusszállodáiban vagy gyönyörködik a sziget csodás látnivalóiban.
Szinte egész Barbadost gyönyörű, rózsaszín és fehér homokos strandok és korallzátonyok veszik körül. Leglátogatottabb a Platina-part, egy védett nyugati partszakasz Bridgetowntól északra.
Barbados, tengerpart – Fotó: shutterstock
És nem karib szigeten lennénk, ha nem kóstolhatnánk rumot: egyik érdekes és különleges hely a St. Nicholas Abbey, mely küldetésének tartja, hogy 350 éves örökségét tükrözve kivételes minőségű és származású rumot hozzon létre.
A St. Nicholas Abbey rumoshordói
A barbadosi Mount Gay Rum látogatóközpont állítása szerint a világ egyik legrégebbi rumlepárlója, oklevele 1703-ból származik. A Cockspur Rum és Malibu is a szigetről származik.
A Malibu egy kókusz ízű, fehér rummal készült likőr; a terméket Tom Jago, az International Distillers & Vintnerstől 1978-ban hozta létre, és eredetileg gyümölcspárlatból készült, curaçaói rummal és kókusz ízesítéssel. Eredetileg a terméket a piña coladák csaposok általi elkészítésének egyszerűsítésére használták. Amikor a termék elindult, a gyártást tulajdonképpen rögtön áthelyezték Barbadosra, ahol a rumot a West Indies Rum Distillery Ltd. készítette.
És végül egy érdekesség: az ország domain végződése: bb.
Barna Béla
