A kanári sárkányfa Tenerifén

A Dracaena növénynemzetség két legismertebb faja a Szokotra szigetén élő szokotrai sárkányfa (Dracaena cinnabari), a másik a Kanári-szigeteken élő kanári sárkányfa (Dracaena draco). Ebben a bejegyzésben most leginkább a kanári sárkányfáróról lesz szó, illetve Tenerifén, az Icod de los Vinos városban élő példányáról.

Van egy kb. 80 fajt magában foglaló növénynemzetség, a Dracaena, melyet magyarul leginkább sárkányfa vagy sárkányvérfa néven ismerünk. A növénynemzetség latin neve (Dracaena) egyébként az ógörög “drákaina” (δράκαινα) szóból jön. Ennek jelentése: nőstény sárkány.

A Dracaena egyik csoportjába kisebb, cserjeméretű fajok tartoznak, ezeket sokszor szobanövényként is tartják, lásd a virágboltok nem kicsi „dracéna” választékát. A másik csoportba faméretű fajok tartoznak vaskos törzzsel, merev, széles alapú levelekkel; ezek félsivatagos területeken nőnek és sárkányfák néven ismeretesek; ezek két legismertebb faja a Szokotra szigetén élő szokotrai sárkányfa (Dracaena cinnabari), a másik a Kanári-szigeteken élő kanári sárkányfa (Dracaena draco).

A kanári sárkányfa egyébként a növényrendszertan szakemberei szerint a spárgavirágúak (Asparagales) rendjének spárgafélék (Asparagaceae) családjának sárkányfa (Dracaena) nemzetségébe tartozik. Csak zárójeles megjegyzés, de a Kanári-szigetekhez tartozó Gran Canarián élő sárkányvérfákat olykor külön fajként írják le, Dracaena tamaranae néven.

De térjünk vissza a kanári sárkányfához, mely egykor egész Makaronézia szigetvilágában elterjedt volt, az Azori-szigetektől Madeirán és a Kanárin át a Zöld-foki-szigetekig. Egykoron egybefüggő sárkányfaerdő borította például a Madeirához közeli Porto Santo szigetét is, ez azonban kipusztult.

A sárkányvérfa a babérlombú erdők alsó szintjének, az úgynevezett cserje formációnak a leggyakoribb fája. A harmadidőszakból származó, az utolsó jégkorszakot a trópusi és szubtrópusi vidékeken átvészelő sárkányfa több különlegességgel is bír.

Egyrész sokak szerint nem is tekinthető fának, pedig mindig faként emlegetik, szóval ahogy a növény egyre nagyobbra nő, koronája is mind nehezebbé válik – és hogy megtartsa egyensúlyát, a drago eredeti módszerhez folyamodik: törzsének külső részéből gyökereket ereszt, melyekből végül egy második, szélesebb törzs alakul ki. Igen, a sárkányvérfára az egyszikűek között ritkaságként jellemző, hogy hajtásainak merisztémája a növény egész élete során osztódik, a növény másodlagos megvastagodásra képes: ezt a speciális növekedési formát „dracaenoid” megvastagodásnak nevezik.

A furcsa növényt még különlegesebbé teszi a belőle fakadó, levegővel érintkezve cinóbervörössé váló, „sárkányvérnek” nevezett, gyantaszerű nedv is. Ezt egyrészt hagyományosan orvosságként használtak, de a bútoriparban pácoláshoz vagy lakkokban is használták, vagy mondjuk hegedűpolírozásra. Emellett a szépségiparban is előszeretettel alkalmazták, sőt, történelmi érdekesség, hogy a guancsok ezzel balzsamozták be halottaikat.

A sárkányfa fontos szerepet játszott a Kanári-szigetek életében; a guanchok idejében e fa ősi lombjainak árnyékában gyűlt össze a nemesek tanácsa, hogy igazságot szolgáltasson a vitás kérdésekben. A guanchok a termékenység és a tudás jelképének tartották. És azt is feljegyezték, hogy amikor háborúba mentek, kérgét felhelyezték pajzsukra.

További érdekessége a fáknak, hogy koruk nehezen becsülhető, mivel a szivacsos-rostos szerkezetű törzs nem képez évgyűrűket. Az életkor meghatározásában a virágzások gyakorisága és az elágazások száma szolgálhat támpontul, de ez is sokszor kétséges. Igazából csak becsülik a korukat.

És ezzel el is érkeztünk Tenerifére, a sziget északi részén fekvő Icod de los Vinos városkába, ugyanis itt nő Tenerife sziget legnagyobb és legöregebb fája (van néhány pontatlan blog, ahol azt írják, hogy „ez a sárkányvérfa a legnagyobb és leghosszabb életű növény a világon” – nos, ez nem igaz, csak hogy helyretegyük a dolgokat). Hogy hány éves, pontosan nem tudni, mindenesetre mindenhol El Drago Milenario („ezeréves sárkányfa”) néven emlegetik, de valószínű, hogy inkább csak 5-600 éves lehet.

A fa 17 méter magas, átmérője pedig 6 méter, alakja gigantikus virágcsokorra emlékeztet, törzse és ágai alkotják a szárakat, amelyek azután feljebb haladva hosszúkás, ezüstöszöld levélfürtökké bomlanak szét.

Ez Tenerife szigetének egyik fő nevezetessége és egyik szimbóluma. A fa szerepelt az 1979-ben kibocsájtott 1000 pezetás bankjegy hátoldalán is.

A városka nyugati részében áll, fém- és betonszerkezetekre támaszkodva. A fának otthont adó, pici park a Parque del Drago nevet viseli, belépődíj ellenében 8-18 óráig látogathatjuk, de kiegészíti egy hangulatos kis botanikus park is, ráadásul a parkba a világ minden tájáról hoztak pillangókat is.

A park területe körülbelül 3 hektár. Számos egyéb növény is található benne, amelyek Tenerifén és a Kanári-szigeteken honosak, beleértve a Dracaena draco fiatalabb példányait is. A park tulajdonképpen a Caforiño-patak szurdokában, illetve a sárkányfa (az El Drago Milenario) körül jött létre: 1997 és 2000 között tervezte a La Laguna Egyetem két professzora, Wilfredo Wildpret de la Tőré és Victoria Eugenia Martín Osorio.

A parkból egyébként a sárkányfát a Teide vulkánjával együtt is lehet fotózni.

Kép és szöveg: Barna Béla

És a végére egy kávézóajánló tipp: amikor 2022. november 16-án meglátogattuk a fát, beültünk a DragonTree Cafe kávézó teraszára, ahol egyrészt rálátás nyílt a fára, másrészről lehetett kávét és bort is kapni, kedves utastársaim meg is kóstolták a sziget borát.

Ha szívesen utaznál velem, kattints ide! Ha tetszett, támogass minket!