Az Amu-darja folyó

Ha a pamíri forrásvidékétől számítjuk, akkor mintegy 2620 km az Amu-darja hossza, amivel a Föld 29. leghosszabb folyója. A Pamírban ered, majd a tadzsik-afgán, illetve az üzbég-afgán határon határfolyó, bemegy Türkmenisztán területére, majd türkmén-üzbég határfolyó, végül Üzbegisztánban tulajdonképpen elnyeli a sivatag.

A földrajzórákon sokat emlegettük egykoron az Amu-darja folyót, a Szovjetunió földrajzát tanulva. Később több országban, Üzbegisztánban és Tádzsikisztánban is eljutottam a híres folyóhoz, most röviden összefoglalom mit is kell tudni róla.

Nos, kezdjük azzal, hogy bár igencsak messze járunk az ókori Hellásztól, bizony, az Amu-darja folyónak is van ógörög neve, úgy hívták akkoriban, hogy Óxosz (Ὦξος) – ez a folyó legnagyobb mellékfolyójának, a Vakhs szónak egyértelmű származéka.

az Amu-darja folyónak is van ógörög neve, úgy hívták akkoriban, hogy Óxosz (Ὦξος)

A szanszkrit szövegekben a folyót egyébként Vakṣu-nak is emlegették. S egyébként miért is a görög név? Nos, mert Nagy Sándornak hódításai során sikerült átkelnie az Oxuszon (Amu-darja) is, és a túlparton több helyőrséget állított fel. A görögből átvett Oxus (Ōxus) lett a folyó latin neve.

És honnan jön akkor az Amu-darja? Nos, a „darja” szó perzsául „tenger” vagy „tó”. Az Amu előtag pedig egyes magyarázatok szerint a mai türkmén Türkmenabat város ókori nevével (Āmul) lehet összefüggésben.

Mindenesetre a folyó neve perzsául Âmudaryâ, üzbégül Amudarjo, tádzsikul Omudarjo (Омударё), türkménül pedig Amu Darýa. És végül a középkori arab és iszlám források a folyót Jayhounnak (Dzsajhun) hívják, ami egyes vélemények szerint a Gihon szóból származik, amely a bibliai Édenkert négy nagy folyójának egyikét jelöli.

Közép-Ázsia egyik legfontosabb folyóját egyébként két nagy folyó összefolyása hozza létre: az egyik a Vahs, mely egyébként Kirgizisztánban, Os tartományban ered, ottani neve Kizil-Szu (kirgiz: Кызылсуу).

A másik ág a Panj (Pandzs, oroszul Пяндж; tadzsikul Панҷ) a Pamírban, Tadzsikisztánból indul, a Pamír folyó és a Wakhan folyó összefolyásánál. A Vahs és a Panj összefolyása pedig Takhti Sangin (Тахти Сангин) közelében van, innentől Amu-darja a név. Ha a pamíri forrásvidékétől számítjuk, akkor mintegy 2620 km az Amu-darja hossza, amivel a Föld 29. leghosszabb folyója: de a Vahs és Panj összefolyásától számítva is mintegy 1400 kilométert tesz meg.

Az Amu-darja tehát a Pamírban ered, majd a tadzsik-afgán, illetve az üzbég-afgán határon határfolyó, bemegy Türkmenisztán területére, majd a Kizil-kum sivatag környékén az Amu-darja a türkmén-üzbég határfolyó, majd Üzbegisztánban tulajdonképpen elnyeli a sivatag. Korábban az Aral-tóba ömlött, ma már azonban az intenzív öntözés által tulajdonképpen elhasznált folyó nem éri el a zsugorodó Aral-tavat és egyszerűen eltűnik a Kizil-kum sivatagban, a Turáni-alföldön.

Kép és szöveg: Barna Béla

 

Ha szívesen utaznál velem, kattints ide! Ha tetszett, támogass minket!