Leif Eriksson, Észak-Amerika felfedezője

Az első vikingek a IX. században telepedtek le Izlandon. Vörös Erik innen kiindulva fedezte fel Grönlandot. Családjának tagjai tovább hajóztak Nyugatnak, és elérték az amerikai kontinenst. Ők voltak az első európaiak, akik partra szálltak az Újvilágban. Ebben a blogbejegyzésben főleg Vörös Erik fiáról, Leif Erikssonról lesz szó.

Leif Eriksson (970-1020) születési helye sokak szerint ismeretlen, bár feltételezik, hogy Izlandon születhetett, a Breiðafjörður környékén. Van olyan pontosabb feltételezés, hogy az izlandi Eiríksstaðir nevű farmon (a mai Búðardalur településen) született 970-ben. Apja a norvég származású Erik Torvaldsson (Eiríkr Þorvaldsson), azaz Vörös Erik volt, anyja pedig az izlandi Þjódhild Jorundsdottir. Leifnek volt még két fiútestvére (Thorvald és Thorstein) és egy lány féltestvére, Freydís, akinek valószínűleg egy rabszolga volt az anyja, így társadalmi rangban jóval Leif alatt állt.

Amikor nagykorú lett, Leif Norvégiába ment, valószínűleg királyának, Olaf Tryggvason kísérőjeként. Ezen a norvégiai úton történt, (a Vörös Erik Saga szerint) hogy Leif hajóját a Hebridákra hajtották, ahol ő és legénysége a nyár nagy részében kénytelen volt ott maradni, várva a kedvező szeleket. Ott tartózkodása alatt azonban Leif beleszeretett egy nemesasszonyba, Thorgunnába, aki megszülte fiukat, Thorgilset. Thorgunna a Hebridákon maradt, amikor Leif elment, mivel nem volt hajlandó magával vinni a családja engedélye nélkül. Thorgilst később Leifhez küldték Grönlandra, de nem lett népszerű.

Miután megérkezett I. Olaf (Olaf Tryggvason) norvég király udvarába, Leif keresztény hitre tért: megtérése után a király megbízta őt, hogy térjen vissza Grönlandra, hogy megtérítse az ottani telepeseket.

Apja, Vörös Erik alapította az első skandináv települést Grönlandon, ahol a kis Leif nevelkedett. A kis Leif 16 éves volt, amikor 986-ban az izlandi kereskedő, Bjarni Herjulfsson Izlandról Grönlandra hajózva eltévedt, és napokig sodródott a ködben. Az izlandi erdős, dombos földet látott, amikor az idő végre kiderült. A táj sehogy sem egyezett azzal, ahogy elindulása előtt úti célját leírták neki, Herjulfsson ezért észak felé fordult és végül szerencsésen megérkezett Grönland partjaihoz. Tizennégy évvel később Leif Eriksson elhatározta, hogy megkeresi az ismeretlen földet, amerre Bjarni bolyongott. Leif megvette Bjarni hajóját, és kifutott a tengerre. Az Izlandiak sagája leírja, hogy Leif nagyjából 1000 körül szállt vízre kb. 35 fős legénységgel.

Folyamatosan nyugatnak hajózva először kopár földet találtak, amelynek Leif a Helluland (Köves-föld) nevezett el. Ez valószínűsíthetően a mai kanadai Baffin-sziget déli része lehetett, ahol a parton hatalmas lapos kövek nyúlnak a tengerbe.

Hellulandnál délnek vették az irányt, és egy fehér föveny szegélyezte, sűrű erdővel borított föld tűnt fel a horizonton. Leif csapata a Markland (Erdős-föld) nevet adták a partvidéknek, amelyet az utókor a Labrador-félsziget déli részével azonosít.

Leif és társai voltak az első európaiak, akik Amerika földjére léptek

Leifék innen is továbbhajóztak, és olyan területre értek, amely a Grönlandról érkezők szemében eszményinek, sőt mi több paradicsominak tűnhetett: enyhe éghajlat, dús füvű mezők, kövér lazacokkal teli folyók. Az egyik viking, portyájáról visszatérve, arról számolt be, hogy vadszőlőt látott. A kellemes helyet ezért Vinlandnak, (Szőlős-földnek) nevezték el. Bizonyos vélemények szerint azonban nem szőlő volt, amit találtak, hanem csak egy ahhoz hasonlatos gyümölcs, amit szőlőnek gondoltak (piszke vagy áfonya).

S hogy hol lehet ez a Vinland? Nos, az 1950-es és 1960-as években végzett kutatások valószínűvé tették, hogy Leif Eriksson vinlandi telepe azonos a kanadai Új-Fundland (Newfoundland) szigetén talált L’Anse aux Meadows nevű régészeti lelőhellyel. Eddigi ismereteink szerint Leif és társai voltak az első európaiak, akik Amerika földjére léptek. Érdekesség, hogy a z amerikaiak ennek tiszteletére minden október 9-én megtartják a Leif Eriksson napot.

Leif és társai itt töltötték a telet és a tavaszt, és nyáron rönkfával és szőlővel megrakodva visszavitorláztak Grönlandra, ahol apja, Vörös Erik időközben meghalt. Vinlandba utazását és apja halálát követően Leif a grönlandi település vezetője lett. Két ismert fia volt: Thorgils Leifsson, aki a Hebridákon született; és Thorkell Leifsson, aki követte Grönland vezéreként.

Az immár Szerencsés Leifnek is nevezett Leif Eriksson nem tett több felfedezőutat. Amikor azonban hazatért, s elmesélte, hogy mit látott, ennek hatására testvére, Thorvald is vállalkozott az útra. Megvette bátyjától Bjarni viharedzett hajóját, és nekivágott a tengernek. Megtalálta Leif téli táborhelyét, majd pedig első európaiként találkozott az Újvilág bennszülötteivel: amerikai indiánokkal (vagy eszkimókkal).

A vikingek három partra húzott bőrcsónakot – kajakot vagy kenut – pillantottak meg, és úgy tűnik, minden ok nélkül megölték mind a nyolc utasát. Ezután egész csapat haragos bennszülött támadt rájuk. Thorwaldot hónalján eltalálta egy nyílvessző, amibe belehalt. Az összecsapás helye a labradori Hamilton-öböl, vagy az Új-Brunswick és Új-Skócia között levő Fundy-öböl lehetett. A megmenekült vikingek a következő évben visszatértek Grönlandra.

Thorstein Eriksson, Vörös Erik harmadik fia is el akart jutni ezek után Vinlandra, de ő már útközben meghalt. Thorstein Eriksson felesége egyébként az Izlandon (Laugarbrekkában, az izlandi Snæfellsnes-félszigeten) 980 körül született Gudrid Thorbjarnardóttir (Guðríður Þorbjarnardóttir) volt. Miután férje, Thorstein meghalt, Gudrid férjhez ment egy gazdag izlandi kereskedőhöz, Thornfinn Karlsefnihez. Ő vezette a negyedik utazást, de már azzal a céllal, hogy állandó települést alapítson. Hatvan férfi és öt nő szállt tengerre, s magukkal vitték lábasjószágukat is. Szerencsésen megérkeztek Leif egykori táborhelyéhez és berendezkedtek. Thorfinn felesége, Gudrid itt gyermeket szült: Snorrinak hívták a fiút. Sokan Snorri Thorfinssont tartják az első európai származású gyereknek, aki Amerikában jött világra (nagyjából alamikor 1005 és 1013 között).

Snorri Thorfinssont tartják az első európai származású gyereknek, aki Amerikában jött világra

A vikingek kereskedni kezdtek a skrælingikkel. Később azonban kitört köztük az ellenségeskedés. Egy bennszülött fegyvert akart lopni, de tetten érték és megölték. Megtorlástól tartva, meg mert elege lett az elszigeteltségből, Thorfinn jobbnak látta, ha valamennyien visszatérnek Grönlandra (illetve Izlandra). Az egyik történet szerint Izlandon Gudrid újra megözvegyült, megkeresztelkedett és apáca lett, mégpedig az első Izlandon. Gudrid szobra egyébként az izlandi Glaumbærben áll.

Végezetül Vörös Erik házasságon kívül született lánya, Freydís Eriksdottir is próbált eljutni Vinlandra, de útközben viszály tört ki a hajón. Freydis megölette két társát, az asszonynépet pedig maga mészárolta le egy harci bárddal. Vissza kellett térnie Grönlandra, ahol az emberek megvetése sújtotta. Vörös Erik sagája szerint viszont Freydís Grönlandba visszaérkezve elvált a férjétől és új férfit keresett magának (ez megengedett volt a vikingeknél). Csak zárójeles érdekességként: a 2022-es Netflix Vikingek: Valhalla című történelmi drámasorozat egyik fő karaktere Freydís volt, melyet az 1993-as stockholmi születésű svéd színésznő és modell, Frida Gustavsson alakított.

Összegzésként idézzük a Nagy felfedezők utazásai (Journeys of the Great Explorers) című 1994-es könyv Vörös Erik és családja című fejezetét, amelyben a könyv szerzője a következőket írja:

„A viking felfedezőutak legbőségesebb és legmegbízhatóbb forrása a XII. században lejegyzett Grönlandi saga. A másik kútfő, az Erik saga később keletkezett, elsősorban Leif Eriksson dicsőségének megörökítésére, akinek a kereszténység grönlandi elterjesztését tulajdonítják. Úgy tűnik, a XI. század első évei után a vikingek nem tettek több kísérletet a letelepedésre Vinlandon. A viking terjeszkedés Leif és Thorfinn útjával elérte legnyugatibb pontját, a kirajzás kisimuló hulláma már épphogy csak megérintette Észak-Amerika partját. Háromszáz évvel később még vitorláztak viking hajók Vinlandra, feltehetően fáért és szőrméért, de azután beállt a csend. A XV. századra a zordabbá váló éghajlat, az egyoldalú táplálkozás, a betegségek és az eszkimó rajtaütések következtében kihaltak a grönlandi vikingek, civilizációjuk épp akkorra pusztult el, amikor az európaiak újra felfedezték Amerikát”.

S ha már Amerika felfedezése, Leif észak-amerikai utazásának történetei egyébként mély hatást gyakoroltak a későbbi észak-amerikaiak és az Egyesült Államokba érkezett skandináv bevándorlók identitására és önfelfogására. Eriksson első szobrát (Anne Whitney) például 1887-ben Bostonban állították fel, majd egy újabbat Milwaukee-ban, 1901-ben pedig Chicagóban. További szobrokat állítottak róla 1949-ben a Minnesotában (St. Paulban és Duluthban) 1956-ban, illetve Seattle belvárosában. 1930-ban Reykjavík városközpontjában, Izlandon, a Hallgrímskirkja előtt is Leif szobrot emeltek az Egyesült Államok ajándékaként Izlandnak, Alþingi, az izlandi parlament 1000 éves évfordulója emlékére.

S ha már emlékezet, nem mehetünk el amellett, hogy Leif már 1928-ban a The Viking című film fő karaktere volt. Ezen kívül is persze számtalan könyvben megjelent alakja, legutóbb a Netflix Vikings: Valhalla című történelmi drámasorozat fő karaktere volt, melyet az 1996-os születésű ausztrál színész, Sam Corlett alakított.

A Vikingek: Valhalla egyébként egy 2022-től vetített ír–kanadai-amerikai történelmi drámasorozat, amelyet Jeb Stuart készített.

Barna Béla

 

Ha szívesen utaznál velem, kattints ide! Ha tetszett, támogass minket!