Európa félreeső szögletében, a Kelet-Európai-síkság peremén, az egykori Etelköz területén, a Prut és a Dnyeszter közt helyezkedik el egy független ország: Moldávia (Moldovai Köztársaság, románul Republica Moldova). Jelen bejegyzésben röviden ismertejük, hogy mi is ez az állam. 

Rögtön kezdésnek próbáljuk helyretenni az országnevet: Moldova és Moldávia bizony keverhető. Melyik mit jelent? Sokan és sokféleképpen használják: a Moldva románul Moldova, használják Románia keleti területeire, az új független országra is, szóval hivatalosan Moldovai Köztársaság, románul Republica Moldova. A régies Moldávia kifejezés egyesek szerint a Keleti-Kárpátok és a Dnyeszter közti teljes területre utal, másrészt ugye a Moldávia orosz eredetű országnévből. Van, akik a Moldvát a Romániához tartozó részekre használják csak, s ettől való megkülönböztetésül az országra használják a Moldáviát. Nehéz igazságot tenni, nem is tisztünk, csak vázoltam a problémát a megnevezéssel kapcsolatban. Egyébként két magyar földrajzos (Illés Tamás és Bottlik Zsolt) például A moldáv identitás rétegei tanulmányukban a Tér és Társadalom (2018) folyóiratban Moldovai Köztársaság-ot használnak, de nagyon sok régész, más tudós Moldáviát használ.

Orheilu Vechi

Nos, a Keleti-Kárpátok és a Dnyeszter között elterülő Moldvai Fejedelemség az egyik román történelmi állam volt. Az egyszerűség kedvéért a nyugati része Moldva, keleti része Moldávia: Moldvát a mai Moldáviától a Prut folyó választja el. Moldva és mai Moldávia a történelem során többször is volt egy fennhatóság alatt, így például a román ortodox egyház által szentté avatott Ștefan cel Mare, azaz Nagy István moldvai fejedelem (1457–1504) idején.

A fejedelemség nyugati része, a Kárpátoktól a Prut folyóig, 1859-ig megmaradt önálló fejedelemségnek, majd egyesítve Havasalfölddel (azaz Olténiával és Munténiával) ebből jött létre az első román állam, 1918-ban, később megszerezve Erdélyt is. Ez a terület Moldva (románul Moldova!) ma Romániához tartozik, ez az ország legelmaradottabb régiója. Moldva nyolc megyéjének 46070 km²-nyi területén 4,8 millió ember él. Csak zárójeles érdekességként: Románia román lakossága a homogenizációs törekvések ellenére máig e tájak szerint különböztetik meg magát: Olténiában oltyánok, Munténiában muntyánok és Moldvában moldovánok. Illetve jelen cikkünk szempontjából mellékszál, de említsük meg, hogy a Moldvai Fejedelemség egykori területéből 1775-ben Bukovina Ausztriához került, ma Románia és Ukrajna osztozik rajta.

Nagy-Románia kialakulása 1920-1923 – térkép (Csanády)

A Moldvai Fejedelemség keleti része viszont az 1700-as évek orosz-török háborúit követően 1812-ben Oroszországhoz került. Ezt a terület Besszarábia, vagy oroszosan Moldávia. 1918-1940 között a keleti rész is Románia (pontosabban Nagy-Románia) része lett 22 évig, de aztán jött a Szovjetunió, és a németekkel kötött 1939-es ún. Molotov–Ribbentrop-paktum alapján 1940. június 28-án a Szovjetunió birtokba vette Besszarábiát. A szovjet (azaz ismét orosz) területté váló Besszarábiában 1940. augusztus 2-án a 15. szovjet tagállamként létrejött a Moldávia Szovjet Szocialista Köztársaság (33 700 km², 2 468 000 lakossal).

Bevezették a cirill ábécét, és mintegy 390 ezer románt (a lakosság 14,6%-át) az Észak-Urálba, Szibériába és Kazahsztánba deportálták. Az új szovjetköztársaságba nagyszámú orosz és ukrán költözött be, főleg a városokba. A szovjet kormányzat önálló moldovai, a romántól különböző etnikai tudat kiépítésére törekedett, hivatalos szovjet álláspont szerint például a moldáv nyelv különbözött a romántól, ezt erősítendő a moldáv nyelvet cirill betűkkel írták. Moldávia 1991-ig a Szovjetunióhoz tartozott, de már 1988-ban megindult a függetlenség útján; az 1989. augusztus 31-i nyelvtörvény bevezette a moldáv nyelv latin betűkkel való írását és államnyelvvé tette azt Moldovában. Az első szabad választásokat 1990-ben tartották, majd 1991. augusztus 27-én kiáltotta ki a függetlenségét, az Egyesült Nemzetek Szervezete pedig formálisan is elismerte Moldova/Moldávia függetlenségét.

Moldova címere és zászlaja

A 33700 km² területű és 2,5 milliós (2017) ország lakói a moldovánok, akik a vlachokhoz hasonlóan a géták és dákok leszármazottai, akiktől a románok is erednek. A moldovánok orosz ortodox vallásúak és a lakosság 82%-át alkotják. Élnek ezenkívül az országban ukránok (6,5%), oroszok (4%), bolgárok (1,8%) és gagauzok (4,5%) is. Az ország fővárosa Kisinyov (Chişinău), magyar nevén Kisjenő.

Moldávia Európa egyik legszegényebb országa, sőt hivatalosan is ez “Európa legkevésbé ismert országa”, egy statisztika szerint mindössze 121 ezer turistát fogadott 2016-ban az egész ország.

Moldova, Transznisztria és Gagauzia

Ha ránézünk a térképekre, rögtön láthatjuk, hogy Moldávia/Moldova területéből félig meddig autonómiával „kilóg” két, nemzetiségek által lakott terület: az oroszok lakta Dnyeszter-menti Köztársaság (1) és a gagauzok által lakott Gagauz Köztársaság (2).

Transznisztria címere és zászlaja

(1) Moldovának a Dnyeszter folyótól keletre eső része, Transznisztria, jelentős orosz és ukrán lakossággal, 1990-ben (erős orosz segítséggel) kikiáltotta függetlenségét Moldovától, azonban egyetlen állam sem ismeri el. Ez a terület, az ún. Dnyeszter Menti Köztársaság (Transznisztria) hovatartozása jelenleg is viták tárgyát képezi; nem fogadja el a moldáv fennhatóságot, így jött létre a Dnyeszteren túli szakadár-köztársaság, melynek „fővárosa” Tiraspol (Тирасполь). A 4163 km² területű szakadár állam önállóságát egyetlen ENSZ-tagország sem ismeri el, így de jure a Moldovai Köztársaság részét képezi, de facto Kisinyov nem gyakorol ellenőrzést fölötte, sőt, tulajdonképpen az orosz 14. hadsereg „békefenntartása” révén önálló életet él önálló pénzzel (Dnyeszter menti rubel), egyértelmű orosz befolyással.

Gagauzia címere és zászlaja

(2) Gagauzia (románul Găgăuzia, gagauz nyelven Gagauz Yeri) Moldova déli részén elhelyezkedő autonóm terület, ahol a török eredetű nyelvet beszélő, ám ortodox keresztény gagauz kisebbség él. Gagauziának 1994. december 23-án – az országnak nagyobb nemzetközi legitimitást szerezve – területi autonómiát biztosítottak, így jött létre a Gagauz Autonóm Terület (Териториа Аутономэ Гагаузэ). Területe 1832 km², fővárosa Comrat (gagauzul Komrat). A jogalkotó a parlament, az úgynevezett Halk topluşu (Népi Gyűlés). Gagauzia legmagasabb rangú hivatalnoka a bașkan, azaz a kormányzó, aki egyben Gagauzia kormánya, a Végrehajtó Tanács feje.

Barna Béla